Tényleg Hargita és Kovászna megye kapta a legkevesebbet helyi fejlesztésekre?

2017. július 21. – 14:11

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Inkább ennyit kaptak, mert ennyit kértek. És ha a lakosságszámhoz viszonyítunk, akkor az sem áll, hogy a két székely megye kapta volna a legkevesebbet.

Hargita és Kovászna megye kapta a legkevesebb pénzt a fejlesztési minisztériumtól az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) második kiírásának keretében – terjedt el a hír szerdán és csütörtökön nemcsak a romániai médiában, hanem a magyarországi sajtóban is. Volt olyan sajtóorgánum, amely a fejlesztési pénzek odaítélését annak bizonyítékaként értékelte, hogy a szakminisztérium szándékosan ad kevesebb pénzt a két székely megyének.A valóság az, hogy például a Hargita megyei önkormányzatok minden benyújtott pályázata pozitív elbírálásban részesült. És ha a pénzek leosztásánál figyelembe vesszük a megyék lakosságszámát is, akkor Hargita és Kovászna megye nem is állnak olyan rosszul. Persze azért örülni sincs semmi okuk.

Melyik megyék jártak a legjobban?

Megyei szinten a legtöbb pénzt Suceava (928 millió lej), Krassó-Szörény (883 millió lej), Vaslui (882 millió lej), Teleorman (875 millió lej) és Mehedinți (848 millió lej) megyék kapták. A lista utolsó helyezettjei pedig az abszolút értelemben kiosztott támogatások tekintetében Brassó (587 millió lej), Hargita (507 millió lej), Kovászna (392 millió lej) és Ilfov (374 millió lej) megyék voltak. Ha azonban a finanszírozásoknál figyelembe vesszük a megyék lakosságszámát is, akkor két fontos következtetést is levonhatunk:Az első , hogy Kovászna és Hargita megye esetében figyelembe véve azt is, hogy azért lakosságszámuk alacsony – előbbi Románia legkisebb megyéjének számít 210 ezer fő körüli lakosságával, míg utóbbi is csak a 33-dik helyen áll a maga 310 ezres lakosságával – már nem is állnak olyan rosszul. Kovászna megye a PNLD 2-ből kapott, egy főre jutó pénzek alapján a 19. helyen, Hargita megye a 23. helyen áll. Persze ezeknek a helyezéseknek örülni sem lehet, de azért mégsem olyan botrányos, mint az elsőre tűnhet.A második fontos következtetés pedig az lehet, hogy Románia több szegény megyéje is rendkívül jól járt, vagy éppen jól teljesített a fejlesztési pénzek leosztásánál. A Kovászna megyével közel azonos lakosságszámmal rendelkező Tulcea megye például 3 500 lej egy főre jutó támogatást kap a szerdán közzétett lista szerint, míg Kovászna megyében 1 865 lej, Hargita megyében 1 634 lejnyi finanszírozás jut egy személyre.

A PNDL 2-ben nyújtott támogatások: Create your own infographics

Miről is szól ez a helyi fejlesztési program?

A PNDL képezi a helyi önkormányzatok (városok, községek, falvak) egyik legfontosabb finanszírozási forrását a helyi infrastruktúra fejlesztését illetően. A fejlesztési program célkitűzése, hogy Románia minden településén biztosítva legyenek az egészségüggyel, oktatással, vízhálózattal, csatornázással, energiával való ellátással, közmegvilágítással, szállítással (beleértve az utakat is), lakhatással, kultúrával és sporttal kapcsolatos minimális feltételek. A program strukturálisan három részből áll, az első a falvak modernizálását, a második a városok és municípiumok „regenerálódását”, a harmadik pedig a megyei szintű infrastruktúra fejlesztését hivatott támogatni.A helyi fejlesztési program második felvonásában (PNLD 2) a fejlesztési minisztérium közlése szerint 9 500 beruházást valósítanak meg. Ezek közül 2 500 bölcsődét és óvodát, 2 ezer iskolát érintő beruházás, valamint 5 ezer egyéb típusú beruházás kapott finanszírozást. A beruházásokra a minisztérium összesen 30 milliárd lej értékben vállalt kötelezettségvállalást.

Néhány példa arra, hogy a fejlesztési programban mire irányoztak elő jelentősebb összeget:

– a Szatmárnémetiben a 3. Szamos-híd megépítésére (81,3 millió lej)- csatornahálózatot alakítanak ki Nyárádkarácsony községben (28 millió lej)- kibővítik és modernizálják Gyergyószentmiklós csatornahálózatát (22 millió lej)- óvodát építenek a kolozsvári Grigorescu negyedben (13 millió lej).És ez csak tényleg néhány példa, a finanszírozások teljes listája megyei bontásban itt olvasható .

A határidőig, március végéig 20 ezer projektet nyújtottak be a helyi önkormányzatok, amelyek értéke összesen elérte a 80 milliárd lejt. A fejlesztési minisztérium viszont csak 31 milliárd lejes kerettel rendelkezik, ezért a finanszírozások odaítélésekor Sevil Shhaideh miniszter szerint azokat a beruházásokat részesítették előnyben, amelyek különböző okok miatt nem tudtak volna EU-s forrásokra pályázni, megvizsgálták, hogy a megyék saját forrásból meg tudták volna-e oldani a projektek finanszírozását, valamint figyelembe vették az érintett megyék lakosságszámát, illetve azt is, hogy mekkora a megye területi nagysága az ország teljes területéhez viszonyítva. A kritériumrendszer miatt elsősorban a „szegényebb” megyék projektjei indultak jó eséllyel, akiknél gyakorlatilag minden formai és tartalmi követelménynek megfelelő pályázat támogatásban részesült.

Hargita megye minden benyújtott projektje támogatást kapott

Ezt támasztja alá Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök tegnapi közleménye is, amelyben kiemeli, hogy az Országos Helyi Fejlesztési Program (PNDL) teljes mértékben támogatja az útépítésre vonatkozó Hargita megyei pályázatokat. A tanácselnök közleményében azt is megjegyzi, tudomása szerint a megye többi települései is maradéktalanul megkapták azt a pénzt, amit a program keretében igényeltek.„Bízom benne, hogy az év elején kitűzött ambiciózus célt tudjuk teljesíteni, és legalább 100 millió lej elköltésére el tudjuk kötelezni idén a megyei tanácsot” – áll Borboly közleményében.Borboly kifejti, a most igényelt támogatás hiányzott a megyei utak építésére szükséges költségvetésből. Most várják az őszi PNDL 3 kiírást, ahol már a most tervezés alatt levő utakkal is jelentkezni fognak – emeli ki Borboly, aki szerint akár az is lehetséges lenne, hogy az év elején kitűzött célt akár meg is tudják duplázni.

Kolozs megyében felháborodtak

Dühös hangvételű közleményt küldött a leosztott pénzekkel kapcsolatban Alin Tișe , a Kolozs megyei tanács PNL-s elnöke, aki szerint a források szétosztása mögött politikai érdekek húzódnak meg. Tișe rámutat, hogy míg ami az állami költségvetésbe befizetett pénzeket illeti, Kolozs megye az ötödik helyet foglalja el, mindössze a 31 helyen áll a helyi fejlesztésekre szánt kormányzati támogatások tekintetében. „Árulással ér fel az, hogy Kolozs megye mindössze 670 millió lejt, vagyis a források 2,24%-át kapta meg” – áll a közleményben,

Tișe kiemeli, hogy a szaktárca olyan Kolozs megye számára jelentős projekteket nem tartott megfelelőnek a támogatásra, mint az Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér, de nem rendeltek forrásokat a Kolozsvár körüli kerülőutak megépítésére sem. A tanácselnök szerint a fejlesztési minisztériumnál önkényes és visszaélésszerű döntéseket hoztak meg a PNDL 2-ben nyújtott támogatásokról.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!