Alapjövedelem: van, ahol megérné bevezetni, van, ahol pont a szegényebbek járnának rosszul vele

Több országban is gyakran visszakézből utasítják el a mindenkinek alanyi jogon járó minimális alapjövedelem bevezetésének gondolatát, mivel túl drágának tartják. Pedig vannak olyan országok, ahol még költségmegtakarítást is eredményzhet. Számos fejlett országban viszont a szegényebbeket hozná még nehezebb helyzetbe – állapította meg a világ fejlett piacgazdaságait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD egy friss jelentésében, amelyet a Bloomberg és a Financial Times is összefoglalt.A szervezet képviselői szerint azért is fontos állást foglalniuk a témában, mert a minimális alapjövedelem kérdése egyre inkább részét képezi a közbeszédnek. Amellett, hogy a fejlett országok egymás után jelentik be a szándékukat a kísérletezésre – Finnországban és Kanadában jelenleg is zajlanak, Hollandiában szeptembertől kezdődnek nagyszabású társadalmi programok –, egyre több politikus és politikai alakulat is emeli saját programjába a kérdést. Legutóbb például Benoit Hamon, az egyik legnagyobb francia politikai formáció, a szocialista párt jelöltje építette elnökválasztási kampányát a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére. (Majd szenvedett történelmi vereséget, de ebben persze egyéb tényezők is szerepet játszottak.)

Havi 456 eurót minden franciának, de az állami támogatás megszűnik

Az OECD a kutatásában elsősorban Franciaország, Nagy-Britannia, Finnország és Olaszország esetében vizsgálta az alapjövedelem bevezetésének hatásait. Minden országnál abból indultak ki, hogy mi lenne, ha minden nagykorú állampolgár alanyi jogon, minden hónapban megkapná azt a rá eső az összeget, amit az adott ország szociális juttatásokra költ. Franciaországban például minden felnőtt havi 456 eurót kapna, míg a kiskorúak 100 eurót. Bár az alapjövedelemnek számos formája van, egészen attól a verziótól, hogy minden szociális támogatás megszűnik, egészen addig, hogy csak egyes állami juttatások helyettesítődnének az alanyi jogon járó alapjövedelemmel, az OECD szakértői azzal a felvetéssel számoltak, hogy az alapjövedelem helyettesíteni fog minden más szociális segélyt vagy juttatást. A feltételrendszerben viszont igencsak újító módon azt mondták a gazdasági szervezet szakértői, hogyha létezni fog minimális alapjövedelem, akkor azt meg kellene adózni is, ugyanis egy progresszív adórendszerrel lehetővé lehetne tenni azt is, hogy a gazdagabbak fair módon kapjanak kevesebb alanyi jogon járó havi jövedelmet, mint a középosztálybeliek, vagy a szegényebbek. Ez azért is fontos, mert korábban voltak olyan elméletek, hogy a rendszer bevezetésének előnyeiből a nyugati, fejlett szociális hálót működtető országokban elsősorban a középosztály részesülne, hiszen a szegényebbeket támogató szociális juttatások megszűnnének.

Mire jutottak?

Az elmélet, miszerint pont a szegényebbeket érintené negatívan a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, némiképp be is igazolódott. A kutatást vezető Michael Forster szerint a fejlettebb országokban az alapjövedelem előnyeiből legnagyobb mértékben az alsó középosztályhoz tartozók részesülnének, akiknek akkora a bevételük, hogy nem kapnak szociális juttatásokat. A rendszer bevezetésének a dolgok jelenlegi állása szerint nagyon sok vesztese lenne. Franciaországban, Nagy-Britanniában és Finnországban is kevesebb pénzből kellene boldogulnia azoknak a minimálbérhez közeli szinten kereső családoknak, akik a nyugati országokban az igencsak bőkező szocális juttatásokból, lakbértámogatásokból, családi pótlékokból, oktatási segélyekből részesülnek. De azt is kimutatták, hogy nagy általánosságban rosszul járna a nyugdíjasok egy része és a munkanélküliek is.Olaszországban viszont ugyanazon rendszer bevezetése az előbbi három országtól való eltérő körülmények, kisebb szociális háló miatt más eredménnyel járna. A szakértők szerint azonban Olaszországban sem növekedne az életszínvonal, arra az eredményre jutottak, hogy nagyságrendileg változatlan maradna a családok jövedelmi helyzete.

Nem javasolják az alapjövedelem bevezetését a fejlett országoknak, legalábbis nem ebben a formában

Mivel arra jutottak, hogy a vizsgált országokból háromban növekedne a szegénységben élők aránya, az OECD nem javasolja az alapjövedelem bevezetését. Legalábbis nem abban a formában, amely minden szociális hálót megszüntet, és ezek fenntartási költségét szétosztja az emberek között. Azt viszont kiemelik, hogy szegényebb országok esetében, valamint akkor, ha az alapjövedelem mellett bizonyos szociális szolgáltatások megmaradnának, akár működhetne is egy ilyen kezdeményezés. Viszont ebben az esetben azt is hozzá kell tenni, hogy a rendszer bonyolultsága a bürokráciát és a fenntartási költségeket is jelentősen növelné, ami számos újabb kérdést vel fel a működtetésével kapcsolatban.