Indul a kormány induló vállalkozásokat 200 ezer lejjel támogató programja

Az utolsó akadály is elhárult a kormány egyik leginkább várt, kis- és közepes vállalkozások létrehozását támogató kezdeményezésének elstartolása elől, miután Klaus Johannis államfő pénteken kihirdette azt a jogszabályt, amely a Start-up Nation programot szabályozza.A programról legelőször januárban beszélt a kormány, ám azóta jelentős módosításokat eszközöltek rajta. Ha röviden akarnánk összefoglalni a program legfontosabb előnyét, akkor mindenképp azt a maximálisan lehívható 200 000 lejes, körülbelül 44 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatást kellene kiemelni, amely úgy támogatja kis- és közepes vállalkozások létrehozását, hogy a pályázó vállalkozónak nem kell önrészt vállalnia a költségekből. Részben ez magyarázza a Start-Up Nation iránt tanúsított kiemelkedő figyelmet is, hiszen más támogatási programokkal ellentétben itt az állam nem kéri a vállalkozótól, hogy az indulási költségek egy bizonyos százalékát maga a cégtulajdonos állja. Ebben a programban az indulási költségek 100%-át tulajdonképpen a kormány fizeti. A kifizetések viszont utólag történnek, ami azért a vállalkozók dolgát jelentősen megnehezíti, és a pályázás kockázatait is növeli.A program viszont még el sem kezdődött, de máris felmerültek kérdőjelek a működtetésével kapcsolatban. Egy ilyen nagyszabású kezdeményezés ugyanis jelentős ráfordítást igényel a szakminisztérium részéről is, elég csak a támogatási program működtetéséhez szükséges szakemberi gárdára gondolni. A gondok fő okát az okozta, hogy a KKV-ért és vállalkozói környezetért felelős minisztérium alkalmazottai nem kapnak túl magas fizetést, ami nehézséget okozott az új alkalmazottak felvételénél is. Márpedig a létszám jó szakemberekkel való bővítésére igencsak nagy szükség lett volna egy ekkora összeget és ennyi vállalkozást megmozgató program esetében, erről a Start-up.ro portál írt részletesebben .

Állják minden költséged, csakhogy alapíts egy sikeres vállalkozást?

Ez azért valószínűleg sok esetben nem így lesz, de ez volna a cél. És azért csinálják, mert a kormány képviselői és a szakminisztérium is azt remélik, hogy 10 ezer kis- és közepes vállalkozás létrejöttét, valamint legkevesebb ugyanennyi új munkahely megszületését eredményezheti a program sikeres végrehajtása. A pályázáshoz ugyanis a pályázónak vállalnia kell, hogy legalább egy alkalmazottal köt munkaszerződést, és legalább két évig megtartja a pozíciót. (Itt a szabályozás csak a pozícióra vonatkozik, az alkalmazott lecserélhető.)Óvatosan kell kezelni ugyanakkor az előre nem látható költségeket, amelyek a vállalkozót terhelhetik, és amelyekre a szakértők szerint azért is érdemes különösen figyelni, mert akár a projektek megvalósítását is teljesen megbéníthatja, ha olyan nem várt költségek jelentkeznek, amelyeket a vállalkozó nem tud kifizetni. Ráadásul a kifizetések időben jelentősen elhúzódhatnak, így nagyon könnyen előfordulhat az is, hogy a vállalkozónak végül mégis saját pénzén kell beruházásokat eszközölnie, amire a kormánytól származó finanszírozást csak utólag kaphatja meg. De a kifizetések ilyen szintű késése azért egy meglehetősen negatív forgatókönyvnek tűnik.

Kik pályázhatnak?

A Start-Up Nation programban 2017. január 30. után létrehozott, termelésben (feldolgozóipar), kreatív iparágakban, a szolgáltatói szektorban és a kereskedelemben működő vállalkozások jogosultak pályázni. A vállalkozásoknak emellett egy sor feltételnek is meg kell felelniük, például:

• nem lehet az állammal, valamint a helyi önkormányzatokkal szemben fennálló tartozásuk,
• SRL-D (kezdő, korlátolt felelősségű társaság), SRL (Kft.) vagy szövetkezeti jogi formával kell rendelkezzenek,
• illetve a programban jóváhagyott tevékenységi területek valamelyikén kell működniük.

Fontos részlet ugyanakkor, hogy csak abban az esetben pályázhat egy vállalkozó, ha a pályázáshoz választott tevékenységi terület nem képezte az elmúlt két évben valamely tulajdonában levő vállalat tevékenységi körét. Vagyis nem lehet pályázni olyan területen, ahol a vállalkozónak már volt működő vállalata az elmúlt két évben. Itt a cégek tevékenységének alapító okiratban való meghatározásánál is használt, úgynevezett CAEN kódokat nézik. Csak olyan vállalkozó pályázhat a Start-Up Nation program finanszírozásáért, amelynek a pályázás évében és az azt megelőző évben nem volt élesítve a tulajdonában levő vállalatok valamelyikében az adott pályázási terület CAEN kódja.

Milyen tevékenységi körök esetén pályázhatnak a vállalkozók?

A kormány már jóval korábban publikálta azoknak a tevékenységi köröknek a listáját (CAEN kódokat), amelyek mellett a vállalkozások jogosultak a 200 ezer lejes támogatás megpályázására. A lista rendkívül hosszú , a start-up.ro oldal például viccesen meg is jegyzi a listával kapcsolatban, hogy talán nehezebb olyan vállalkozási ötlettel előállni, amely nem fér bele a tevékenysége alapján a feltételrendszerbe, mint olyannal, ami igen. Arról, hogy milyen tevékenységgel rendelkező vállalatok pályázhatnak, ide kattintva olvashattok .

Milyen ötletek lehetnek a nyerők?

Mivel a programra várhatóan rendkívül nagy lesz a jelentkezők száma, ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen vállalkozási ötletek kaphatnak magas pontszámot a pályázatok értékelésénél. Az elért pontszám elsősorban attól függ, hogy a vállalkozó milyen tevékenységi területen szeretné megvalósítani az ötletét, a pályázatban hány alkalmazott felvételét ígéri, illetve milyen egyéb különleges feltételek teljesítését vállalja.Ahogy azt az alábbi táblázat is összefoglalja, a legmagasabb pontszámot az IT-szektorba (40 pontot) készülő, valamint a termelő (40 pont) vállalatok kapják majd. A kreatív iparágakat célzó vállalkozások 35 pontot, a szolgáltatás nyújtását tervező cégek 25 pontot kapnak a pályázat elbírálásánál. Előnyt élveznek még azok a pályázók, akik úgymond hátrányos helyzetben levő alkalmazottak, például 2012 után végzettek, munkanélküliek vagy fogyatékkal élő személyek felvételét vállalják a leadott dokumentációban. Fontos, 10 pontot érő elbírálási szempont továbbá az is, hogy az elnyert összeg mekkora arányban lesz elköltve felszerelésekre, és 5 pontot ér az, ha a beruházás innovatív jellegű.

Mire lehet elkölteni a legtöbb 200 ezer lejt?

A pályázat kidolgozásánál és az üzleti terv elkészítésénél az egyik legfontosabb kérdés, hogy melyek azok a költségtételek, amelyekkel számolni lehet a támogatási program esetében. Az üzleti tervbe bekerülő minden költségtételnek bele kell esnie a következő költségkategóriák egyikébe: licencek, szoftverek, fizetések (ezeknél fontos megjegyezni, hogy van egy az átlagbér szintjét jelentő korlát is), fűtési- és hűtési berendezések, bútorok, felszerelések, eszközök, szállításra alkalmas járművek, IT-berendezések, bérleti díjak, weboldal készítése, reklámköltségek, vállalkozói készségek fejlesztése, illetve konzultáció. Ilan Laufer , az üzleti környezetért felelős szakminisztérium államtitkára még május elején úgy nyilatkozott, hogy a program legkorábban május végén, június elején startolhat. Azt viszont biztosan lehet tudni, hogy a program elstartolását követően a pályázatok benyújtására mindössze 30 nap áll majd rendelkezésre. A vállalkozók addig is a tevékenységi körök listájának szemlézgetése mellett a szakminisztérium által közzétett modell szerint készítendő üzleti tervhez készíthetik elő az elképzeléseiket bemutató adatokat.

Túl szép, hogy igaz legyen?

Arra a kérdésre viszont, hogy a nyertes vállalkozók mikor kaphatják meg a támogatásként odaítélt összeget, már jóval nehezebb választ adni. Azt már jó előre lehetett tudni, hogy a nyertesek csak részletekben fogják kézhez kapni a pénzt, és ebből ered a program egyik legnagyobb kockázata is. Florin Jianu , kis- és középvállalkozásokért, valamint üzleti környezetért felelő volt miniszter szerint – aki a februári tüntetések után nyújtotta be lemondását – például a pénzek lehívása akár 2020-ig is elhúzódhat, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja a nyertes vállalkozókat.Jianu állítását azzal indokolja, hogy a támogatást szabályozó jogszabály egyik cikkelye szerint a program kifizetései éves szinten történnek, a költségvetésből előirányzott keret alapján. Ezt a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának volt elnöke úgy értelmezi, hogy a kormány megteheti azt is, hogy jelentősen kitolja a kifizetések időpontját, és évekig nem rendel hozzá megfelelő pénzösszeget a költségvetésből. Jianu vészjósló kijelentéseinél azt is figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy egy korábban vállalkozói érdekképviseleti szervezet elnökeként dolgozó szakemberről van szó, aki mostani nyilatkozatával valószínűleg a kormányra szeretett volna kisebb nyomást gyakorolni. Ami talán nem is baj, hiszen ha a kormány és a szaktárca valóban az előzetes elképzelések mentén, a kifizetések komolyabb késése nélkül tudja végigvinni ezt a programot, az rendkívül pozitív hatással lesz a hazai vállalkozói szférára. Aki többet szeretne olvasni a támogatási programról, annak ajánljuk a Start-up.ro portál folyamatosan frissülő anyagát , valamint Bordás Szabolcs hasznos blogbejegyzéseit itt és itt .