Kolozsvár Románia legvonzóbb városa a Világbank szerint

A romániaiak 15%-a legszívesebben Kolozsvárra költözne akkor, ha lehetősége lenne a jelenlegi lakhelye helyett más települést választani – derül ki abból a Világbank által készített tanulmányból, amelyet pénteken mutattak be a BBTE Politika-, Közigazgatás-, és Kommunikációtudományi Karán. A tanulmányból, amelyet egyébként a regionális fejlesztési politikák újragondolásának céljával készítettek, az is kiderül, hogy Kolozsvár elsősorban az életminőségi mutatók miatt vonzó a romániaiak számára. A lista második helyét Temesvár, harmadik helyét pedig Bukarest foglalja el.A kutatás szerint a városok közötti hierarchia felállításánál a legfontosabb figyelembe vett szempontokat az életszínvonal várható szintje mellett a városokban elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonala, a munkahelylehetőségek, a felsőoktatási képzés fejlettsége, a dinamikus művészeti és kulturális, valamint az aktív gazdasági környezet adták. A kutatást elvégzők szerint a megkérdezettek emellett azért is helyezték előkelő helyre Kolozsvárt, Temesvárt (14,46%) és Bukarestet (11,88%), mert ezekben a városokban magas hozzáadott értékű iparágak is működnek, mint az IT-szektor vagy a gyógyszeripar.

A kutatás eredményeiből a szakértők szerint egy fontos trendforduló is látszik kirajzolódni. A Világbank szakemberei ugyanis úgy találták, hogy a romániaiak külföldre való költözés helyett már sokkal inkább azt részesítik előnyben, ha belföldön változtatnak lakhelyt. A megkérdezett 1 250 személy 66,5%-a mondta azt, hogy inkább országon belül költözne, 31,25%-a pedig inkább külföldi várost részesítene előnyben költözés esetén.

Hiányoznak a városfejlesztési politikák

A tanulmány készítői arra is rámutatnak, hogy a fővárost leszámítva Kolozsvár végez az első helyen az úgynevezett „mágnes mutatók” szerint is, amelyek a vállalatok egy főre jutó árbevétele, az átlagbér, a diákok száma, valamint az egy főre jutó beruházások szintje mellett határozza meg azt, hogy milyen vonzerővel rendelkezik egy város országon belül a potenciális új lakosok számára.A tanulmány eredményeinek ismertetése után Marcel Ionescu-Heroiu , a Világbank városok fejlesztését kutató szakértője elmondta, a kutatás is azt bizonyítja, hogy a romániai döntéshozókat meg kell győzni arról, hogy életképes városfejlesztési stratégiák mentén gondolkodjanak. Ionescu-Heroiu szerint paradigmaváltásra van szükség a városfejlesztési poltikákakat illetően, hiszen az ország versenyképessége és fejlődése elsősorban a nagyobb városi övezetek jó működésétől függ. Úgy véli, hogy csak jól működő városok esetén működhet jól Románia gazdasága is. A városoknak pedig szerinte azért is fontos, hogy megismerjék azokat a szempontokat, amelyek mentén vonzóvá tudnak válni, mert idővel arra is fel kell készülniük, hogy egymás közt munkahelyeket teremtő befektetésekért versengjenek.A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Romániában működik vidékfejlesztési program, nagy hibának tartja, hogy az országban még soha nem alkalmaztak országos szintű városfejlesztési politikákat. „Míg számos országos szintű infrastrukturális fejlesztési program működik a falvak és községek számára, a városok, metropoliszi övezetek fejlesztését célzó infrastrukturális beruházásokra, övezeti személyszállításra, üzleti infrastruktúra kiépítésére nem léteznek programok” – mondta a Mediafaxnak.Ráadásul a Világbank egy korábbi kutatása szerint a városok fejlesztésére szánt költségvetések növelésére nagy szükség is lenne, hiszen Románia nagyvárosai rendszerint forráshiánnyal küzdenek akkor, amikor beruházásokra lenne szükség. Például a napi szinten körülbelül 50 ezer ingázót fogadó Kolozsvárnak – a Világbank szerint ennyien járnak be munkába és tanulmányaikat végezni a környező településekről naponta a városba – körülbelül 600 millió eurót kell személyszállításra költenie 2030-ig. Összehasonlításképp, a város teljes beruházásokra szánt költségvetése 2016-ban mindössze 75 millió euró volt, de a 2014-es 112 millió eurós rekordbüdzsé is kevésnek tűnik ehhez képest.A Világbank szakértői szerint bár a 2007-2013-as időszakban Románia hét legfontosabb nagyvárosa – Bukarestet nem beleszámolva – összesen 600 millió euró Európai Uniós forrást tudott lehívni a városok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, a termelékenység növekedésére, valamint a belföldi migráció elősegítésére, ezek a beruházások jellemzően a nagyvárosok központi zónáit érintették pozitívan, és nem igazán járultak hozzá az úgynevezett metropoliszi övezetek még erőteljesebb integrációjához.