Miért nem keres ugyanannyit egy romániai, mint egy német vagy osztrák?

Nem lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy Románia emberöltőn belül fel fog-e tudni zárkózni az Európai Unió termelékenységi, gazdasági, jövedelmi, és – ami sok szempontból a legfontosabb – életszínvonalbeli szintjére. Amit viszont a közgazdász, gyakorló gazdaságpolitikus mondhat, hogy ez nem lehetetlen – mondta Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár (BBTE KGTK és CEU, Budapest), a Világbank korábbi igazgatója, Magyarország volt pénzügyminisztere hétfőn, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának szervezésében tartott előadásában, Kolozsváron.A közgazdász szerint a felzárkózás rajtunk múlik. Elsősorban azokon az intézményeken, amelyeket jól-rosszul előállítunk, amelyek olyan hatóerővel rendelkeznek, hogy az egyes ember, a fogyasztó, a termelő, a megtakarító, a befektető, a vállalkozó érdekévé teszik, hogy úgy cselekedjen, ami felzárkózáshoz vezet.„A piacgazdaság és a demokratikus poltikai rendszer keretei között nem az állam állítja elő a jólétet. Nagyon nagy tévedés, hogy sok országban még mindig azt hiszi magáról a kormány, és a társadalom is azt hiszi a kormányról, hogy képes előállítani jólétet. Van szerepe az államnak ebben, de nem közvetlenül az, hogy beruházzon vagy munkahelyeket teremtsen, és egyáltalán nem az, hogy a jólétet netán akaratlagos fizetésemelés vagy nyugdíjemelés ígéretével előállítsa” – mondta Bokros. Hozzátette, a kormánynak sokkal inkább az a szerepe, hogy olyan feltételeket teremtsen, olyan gazdasági intézményeket, olyan adórendszert, oktatási rendszert és közigazgatást, hogy az államnak az így megfogalmazott keretei közepette

a vállalkozók és befektetők saját érdekükben beruháznak, munkahelyet teremtenek, és így jólétet hoznak létre.

„Populista politikusok manapság úgy gondolják, hogy csak az akaraton múlik, az állam megteremtheti a jólétet. Az ilyenfajta törekvésnek általában az lesz a vége, hogy nem jön létre jólét, megbukik a populista politika, csak az a baj, hogy közben tíz évvel öregebbek lettünk. Nem mindegy, hogy hányszor próbáljuk ki a rossz utat” – mondta Bokros.

A közgazdász szerint ugyanígy az is téves képzet, hogy egy zárt gazdaság tud jólétet teremteni. Ez azért is érdekes kérdés Bokros szerint, mert manapság több politikus is úgy gondolja, hogy a bezárkózó, elszigetelő gazdaság, amelyben az államnak nagyobb a szerepe és a hatékonysága, jobban tud jólétet előállítani. A közgazdász szerint azonban, ha az elmúlt pár évszázad gazdaságtörténetét elemezzük, világossá válik, hogy nincs fejlett és egyúttal zárt gazdaság is.Persze voltak kísérletek, 1989 előtt Románia, vagy Kína az 1979-es nyitás előtt próbálkozott a zárt gazdasági rendszerrel. A közgazdász szerint viszont történelmi sikerhez vezetett az, amikor a kínai kommunista párt úgy göndött, hogy a nyitott gazdaság útját választja, és ahelyett, hogy elszigetelné, minél jobban beépíti Kínát a piacgazdaságba. Kína azért is a legjobb példa szerinte, mert az ország a nyitás előtti három évtizedhez képest, amikor a zárt gazdasági modell gyakorlatilag konzerválta az országban levő szegénységet, mára páratlan gazdasági siker eredményeként a közepesen fejlett országok körébe jutott.

A nyitottság ugyan szükséges, de nem elégséges feltétele a felzárkózásnak

– mondta a közgazdász, aki szerint Románia ebből a szempontból ugyanúgy félúton van, mint számos más gazdaság. A nyitottság ellenére viszont Romániának olyan időszakban is volt része, amikor felzárkózás helyett inkább a leszakadás jellemezte a gazdaság teljesítményét. Bokros szerint ez a piacgazdaság tulajdonságaiból, a teljesítmény hullámzásaiból is következik, amikor egyik évben gyorsan nő a gazdaság, másik évben még gyorsabban, majd a válság beköszöntével nem csupán lassul a gazdaság, hanem hanyatlik, csökken az export, látványosan csökken a beruházás, és a lakosság szegényebb lesz. „Ez a ciklikus fejlődés bele van programozva a kapitalista piacgazdaság természetébe. Ezen nem tudunk változtatni, nincs tökéletes, ideális gazdaság” – mondta Bokros.

Mit tehet a kormány a gazdaság teljesítményének hullámzása ellen?

„A kormány két dolgot tehet a gazdasági ciklikusság negatív hatásai ellen. Az egyik, hogy csökkentenie kell a hullámzás mértékét. Olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, hogy a gazdasági fellendülés ne legyen túl magas. Ez elsőre hülyeségnek hangzik, de ha túl nagy a növekedés, akkor fenntarthatatlan, pénzügyileg egyensúlytalan buborékok jönnek létre, és akkor nyílván a bukás is nagyon nagy lesz. Nem jó egyik évben 7%-kal növekedni, másik évben 7%-kal csökkenni” – utalt a közgazdász Románia 2008 és 2009 közötti gazdasági teljesítményére. Hozzátette: „Már rögtön a felzárkózás elején utat tévesztettünk, amikor egy túlfűtött gazdaság hűtése nem sikerült, és túl mélyre zuhantunk a szakadékba. A kettő összefügg, minél nagyobb az egyensúlytalanság akkor, amikor nagy növekedés van, annál nagyobb lesz a zuhanás” – magyarázta.A közgazdász szerint ez a fajta úttévesztés azért is különösen fájó, mert felzárkózás alatt valójában tartós, magas színvonalú növekedést értünk. Ahhoz ugyanis, hogy felzárkózzunk az életszínvonalban is, akár 25-30 évig arra lenne szükség, hogy magasabb ütemű növekedést érjünk el, mint a nyugat-európai országok Bokros szerint.„Sokan felhozzák, hogy ugyanannyit, ugyanolyan keményen dolgoznak, mint egy német, vagy egy osztrák, mégis negyed annyit se keresnek. Nem becsülöm le a dolog erkölcsi oldalát, de a szigorú objektív valóság kemény összefüggései azt üzenik, hogy valami oka kell legyen annak, hogy Romániában a bérek alacsonyabbak. A legfontosabb tényező, amit a közgazdász az okok között kutakodva megtalál az, hogy bizony a romániai munkaerő messze nem olyan hatékony és termelékeny, mint a német vagy az osztrák. A közgazdaságtudomány már régen megállapította azt a nagyon fontos összefüggést, hogy

a munkabérek nem az árakkal, hanem a termelékenységgel tartanak párhuzamot.”

Bokros szerint ezért nem lehet feltétlenül a fizetések felzárkóztatásáról beszélni addig, amíg Románia nem tud ugyanolyan termelékenységet és hatékonyságot bemutatni, mint a nyugati országok. Ehhez viszont gazdasági növekedésre van szükség, amelyet hosszabb távon nem a kormány keresletet bővítő gazdaságpolitikája, hanem a termelő beruházások határoznak meg. A termelő beruházások azért nagyon fontosak, mert behozzák a technológiai lemaradást, hatékonyabbá teszik a termelést, és a munkabérek növekedéséhez vezetnek.„A lemaradásunk egyik legfontosabb oka az, hogy Romániában elégtelenek a beruházások. Az elégtelen nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is értendő. Nagyon sok ország van, amely hihetetlen mennyiségű beruházást hajt végre, mégse növekszik, mert a beruházásai hatékonytalanok. Arra van szükség, hogy a piacgazdaság szereplői saját érdekükben valónak tartsák, hogy hatékony beruházásokat hajtsanak végre” – mondta Bokros.

Ehhez mit tehet a kormány? Csináljon jó gazdaságpoltikát?

Bokros szerint élesen meg kell különböztetni a gazdaságpoltikát és az intézményépítést, ami általában szerkezeti reformokat igényel. A gazdaságpoltikának három összetevője van:

• a pénzpoltika (a jegybank szerepköre),
• a költségvetési politika (nehéz kijelölni egy meghatározó intézményt, talán a pénzügyminisztérium az egyik legfontosabb szereplő, viszont a parlament és a kormány jóváhagyása nélkül nincs költségvetés),
• és a sokat vitatott jövedelempoltika (Bokros szerint bár sokan a jövedelempoltikát nem tartják gazdaságpoltikai elemnek, de a napi tapasztalat azt mutatja, hogy a kormányok igenis hozzányúlnak a jövedelmekhez).

„A kormány mindig gondol valamit a jövedelmekről, és nem csak a bérekről, hanem a szociális támogatásokról, a családi pótlékról, és mindig van elképzelése arról is, hogy mennyivel emelkedjenek a nyugdíjak. És ez nem baj, legyen a kormánynak véleménye arról, hogy hogyan tudnak emelkedni a bérek. A jó és rossz jövedelempoltika közötti különbség nem abban rejlik, hogy egyik kormánynak van, és a másiknak nincs, hanem abban, hogy egyiknek észszerű, és a másiknak észszerűtlen” – mondta Bokros. Hozzátette, két héttel ezelőtt a román munkaügyi miniszternek köszönhetően láttunk olyan példát, hogy mit jelent az észszerűtlen jövedelempolitika, amikor bejelentette, hogy négy év alatt duplájára emelkednek a fizetések és a nyugdíjak Romániában, anélkül, hogy a termelékenység változásáról is beszélt volna.Bokros szerint fontos arra is figyelni, hogy nagyon sok vállalkozó nem tudja kigazdálkodni azt a többletpénzt, amit a kormány „poltikai cukorkaosztogatás” céljával meghatároz nekik. Komoly veszélye van annak, hogy az eszetlen béremelés következményeként rengeteg vállalat tönkremegy, és így az közvetett módon a munkanélküliséget fokozza, vagy ha nem, a feketegazdaságot növeli, mert a KKV-k elsősorban az adókon tudnak megtakarítani.„A gazdaságpolitika egy kevéssé hatékony eszköz arra, hogy közvetlenül jólétet hozzon létre. Nem jó vele szemben túl magasra tenni a mércét. A gazdaságpoltikával szemben az első követelmény, hogy ne ártson, ne tegye tönkre a gazdaságot” – mondta Bokros, aki szerint mindenképpen elkerülendő, hogy a gazdasági növekedést úgynevezett mesterséges fogyasztásösztönző intézkedésekkel próbálják rövid távon fokozni. „Nem rövid távon kell ösztönözni a növekedést, hanem hosszú távon, tartósan, egyensúlyozó módon” – tette hozzá.Bokros azt is kiemelte, hogy nem szabad különbséget tenni a külföldi és belföldi beruházások között. „Tévhit, hogy az egyik a másik rovására alakul. Azt szoktuk mondani játékelméleti megközelítésben, hogy a gazdaság nem egy zéró összegű játék. Vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít, természetesen eltérő mértékben. Az a feladat, hogy mindig maradjunk valamelyest a pozitív tartományban, nem kiugróan egyik évben sem, de harminc évig tartósan” – magyarázta.A közgazdász szerint Romániának nagyjából az uniós átlagot 1,5-2 százalékponttal meghaladó növekedésre van szüksége ahhoz, hogy megközelítőleg 2050-re a felzárkózást befejezhesse. Azt is kiemelte, hogy Románia azért is nehezen tudna nagyobb ütemű felzárkózásra kapcsolni, mert nem tud 7-8%-os növekedést felmutatni. „Ha a világ minden beruházója is ide szeretne jönni, azzal szembesülne, hogy semmi nincs előkészítve a befektetésekhez. Nincs megfelelően előkészített infrastruktúra, jogi szabályozás, sok a baj az igazságszolgáltatással, de ami a legfontosabb, nincs elegendő szakképzett munkaerő. Ez visszavezet bennünket oda, hogy nem gazdaságpoltikára, hanem szerkezeti reformokra, intézményépítésre, jó minőségű oktatásra van szükség” – mondta Bokros.