Csökkennek a fejlesztésekre szánt összegek, és elbocsátások is lesznek a megyéknél

Kovászna és Hargita megyében létszámcsökkentésre kényszerülnek, Maros és Kolozs megyében csak a fejlesztésekre, beruházásokra szánt keretből tudják állni a közigazgatásban dolgozók, valamint a megyékhez tartozó kulturális és szociális intézmények alkalmazottainak fizetésemelését. A Transindex által megkeresett megyei tanácselnökök szerint a bérnövekedések szinte mindenhol nehézséget okoznak, mert a megyék bevételei idén nem változnak jelentősen az elmúlt évhez viszonyítva, az alkalmazottak béralapja viszont tízmilliós nagyságrenddel növekedett.Arról már korábban is írtunk, hogy Hargita Megye Tanácsánál a jelenlegi 240-ről 215-re fog csökkenni az alkalmazottak száma. A Hargita megyei tanácshoz hasonlóan Kovászna Megye Tanácsánál is úgy döntöttek, hogy átszervezésre lesz szükség. Tamás Sándor megyei tanácselnök már március első felében bejelentette , hogy a béremelések miatt kénytelenek lesznek kevesebb alkalmazottal dolgozni, mert a Kovászna megyei önkormányzat éves béralapja az elmúlt éves 30 millió lejről 55 millió lejre emelkedik.

Maros megyében is kénytelenek kielemezni a helyzetet

„A munkabérek növekedése minden önkormányzatnál gondot okozott, a Maros megyei tanácsnál is érezhetőek a hatásai. Nem számítottunk ezekre a pluszköltségekre, és a költségvetésünk sem növekedett azokkal az összegekkel, amelyekkel emelkedtek a kiadásaink” – mondta a Transindex megkeresésére Péter Ferenc , a Maros Megyei Tanács elnöke.

Az önkormányzati alkalmazottak 20%-os, a kulturális intézményeknél dolgozók 50%-os béremelése, valamint az Alkotmánybíróság döntése, miszerint az azonos munkát végző alkalmazottak béreit egységesíteni kell, Péter Ferenc elmondása szerint 10 millió lejjel növelte a megyei önkormányzat munkabérekkel kapcsolatos költségeit az elmúlt évhez viszonyítva. A tanácselnök elmondta, csak a hivatal alkalmazottainál 3 millió lejes a növekedés, de Maros megye költségvetését legsúlyosabban a nagyon sok alkalmazottat foglalkoztató megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóságnál dolgozók béremelése érinti.„Ezek a béremelések természetesen elgondolkodtatnak minket a következő időszakot illetően, ugyanis azt is jelentik, hogy csökkennek a beruházásokra, fejlesztésekre fordítható összegek. Ez egészen biztos, hogy érezhető lesz ebben az évben” – mondta Péter. Hozzátette: a bérekkel kapcsolatos költségek növekedése azért is teremt nehéz helyzetet, mert Maros megyében beruházásokra és fejlesztésekre óriási igény van, a megyei tanács számára továbbra is a repülőtér élvez prioritást, de az úthálózat karbantartására és fejlesztésére, valamint a kórházak, a kulturális és a szociális intézmények felújítására is sokat kellene költeni. „Több helyen bejelentették, hogy létszámcsökkentés lesz. Erről azt gondolom, hogy Maros megyében nagyon komoly elemzést kell végezni ebben a tekintetben, hiszen a feladatkör nem csökken, sőt, egyre növekszik. Létszámcsökkentésről csak akkor beszélnék, amikor azt látom, hogy bizonyos feladatokat szét lehet osztani más területek között. Addig létszámcsökkentés szóba sem jöhet” – mondta Péter, aki azt is elmondta, hogy a költségvetés elfogadása után következnek azok az elemzések, amelyek alapján meghozzák az alkalmazottak számával kapcsolatos döntéseket.

A Kolozs megyei tanácsnál szóba sem jöttek az elbocsátások

Kolozs megye számára is gondot jelent a közalkalmazottak béremelése, különösen a megyéhez tartozó kultúrintézményeknél, ahol több mint 50%-kal emelkedtek a bérek. Ennek ellenére a közigazgatásban dolgozók elbocsátása szóba sem jött a Kolozs megyei tanácsnál – mondta megkeresésünkre Vákár István , a Kolozs megyei tanács elnöke, aki szintén kiemelte, a béremelések által okozott többletterhet a fejlesztésekre, beruházásokra szánt keretből kellett Kolozs megyében is állniuk.Nagyon nehéz előre látni egy esetleges újabb béremelés következményeit – mondta Vákár arra a felvetésünkre, hogy a kormánypártok tervei szerint az év második felében akár újabb béremelésekre is lehet számítani.

„A munkabérek alapján elsők között voltunk Románia megyéi között, de az Alkotmánybíróság döntése, miszerint fel kell zárkóznunk más megyékhez, még így is nehéz helyzetet eredményezett. A legjelentősebben a kolozsvári filharmóniánál bekövetkezett béremelések érintették a kiadásainkat, hiszen ott 200 alkalmazottról beszélhetünk. De az is egy rendkívül fontos intézmény, nem is lehet arra gondolni, hogy megvágjuk a költségvetésüket” – mondta Vákár.

A városok költségvetését is felforgatja a munkabérek növekedése

A béremelkedések miatt Nagyvárad önkörmányzata is megszorító intézkedéseket jelentett be. Ilie Bolojan, a város polgármestere még hétvégén aDigi24 hírtelevíziónak beszélt arról, hogy a helyi költségvetés megugró kiadásainak ellensúlyozására kénytelenek voltak az alkalmazottak számának csökkentése, illetve a helyi adók növelése mellett dönteni. Nagyvárad polgármestere szerint a kormány bérnövelő intézkedései miatt több mint 2 millió eurós hiány keletkezett a helyi önkormányzat költségvetésében. A hiányt a „megszorító intézkedéseknek” köszönhetően 70%-os arányban tudták fedezni, a polgármester várakozásai szerint a maradék 30%-os hiányt a minimálbér emelkedésének köszönhető pluszbevételekből fogják tudni pótolni.