Befejezték az autópályát, és szédítő sebességbe kapcsolt Konstanca megye gazdasága
2017. március 7. – 14:54
frissítve
Konstanca megye GDP-je kétszer olyan gyorsan nőtt azután, hogy 2012-ben teljes egészében elkészült a Bukarestet a tengerparti várossal összekötő autópálya.
Konstanca megye GDP-jének a növekedése kétszer akkora volt, mint a román gazdaság átlagos bővülése azt követően, hogy 2012 novemberében teljes hosszában elkészült a Bukarestet a kikötővárossal összekötő autópálya – írja a Ziarul Financiar. A gazdasági és pénzügyi napilap által összesített adatok szerint a 2012-2016-os időszakban a megye gazdaságának nominális bővülése 56%-os volt, szemben Románia gazdaságának 29%-os teljesítményével.A Nap Autópályájának (Autostrada Soarelui) nevezett A2-es sztrádát még 1987-ben kezdték el építeni, de csak 2012. november 29-én készült el teljes, 202,7 kilométeres hosszában. A sztrádának a kétezres évek második feléig csak 106 kilométere volt elkészülve, a folytatással és befejezéssel kapcsolatos munkálatokat 2009-ben kezdték meg az összesen 414 millió euróba kerülő autópályán.
Jogos lehet az a felvetés, hogy bár kétségtelenül szerepe lehetett benne, Konstanca megye elmúlt években tapasztalható jó gazdasági teljesítménye önmagában nem biztos, hogy maradéktalanul az autópálya elkészültének a javára írható. Az elemzés szerint viszont minimum elgondolkodtató, hogy míg 2008 és 2012 között – amikor az autópálya még nem volt teljes egészében elkészülve – a megye gazdasági teljesítménye még a romániai átlagot sem érte el. Míg Románia nominális GDP-növekedése 2008-2012-ben 14% volt, addig Konstanca megyében ugyanebben az időszakban 13%-kal bővült a gazdaság.
Nominális és reál GDP
A GDP nominális növekedését nem túl gyakran használják a közgazdászok, ugyanis sokkal relevánsabb képet mutat a reálnövekedés. A két mutató között az a legfontosabb különbség, hogy míg a nominális GDP a bruttó hazai össztermék pénzben kifejezett értékét mutatja, a reál GDP az infláció hatását is számításba veszi. Utóbbit tulajdonképpen arra használják, hogy a pénzromlás vagy árnövekedés hatásait is figyelembe véve valósabb képet kapjunk a gazdaság teljesítményéről. A nominális GDP viszont nagyon jó képet mutat rövidtávon a gazdasági teljesítmény gyorsulásáról vagy éppen lassulásáról.
Az autópályák hasznosságát eddig csak gondoltuk, de most már tudjuk is?
„Eddig általánosan elfogadott tény volt, hogy az infrastrukturális beruházások hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, de a fővárossal egyetlen közvetlen autópálya-összeköttetéssel rendelkező első nagy gazdasági központként Konstanca megye példája már mutatja is, hogy milyen hatása lehetne a hasonló projekteknek Románia többi nagyvárosára nézve” – írja a Ziarul Financiar elemzésében.A lap szerint a szállítási és menetidő lerövidülése és leegyszerűsödése egyértelműen azzal a hatással jár, hogy két egyenlőtlen gazdasági fejletséggel és mérettel rendelkező térség közül (Bukarest-Ilfov GDP-je 206 milliárd lej, míg Konstanca megye GDP-je csupán 36 milliárd lej) a gazdaság növekedése főként a periférián levő térségben indul be látványosan.
Konstancára mennek pénzt költeni a bukarestiek?
Az elemzés arra is rámutat, hogy egy autópálya a tőkeberuházások mértékét is látványosan növelheti, emellett a fővárosi cégek számára az elmúlt időszakban egyre vonzóbb opció lett Konstanca megyei vállalatoktól vásárolni alapanyagokat, termékeket vagy éppen szolgáltatásokat is, ami szintén a térség gazdasági fellendüléséhez járul hozzá. Konstanca megye esetében viszont nem szabad megfeledkezni a turizmus szerepéről sem, Bukarest méretéből adódóan ugyanis számottevő volt az elmúlt időszakban a turisták számának a növekedése is. A ZF szerint jó összehasonlítási alap lehet Iași megye, ahol az elmúlt időszakban egyetlen jelentős infrastrukturális projekt sem készült el, és ahol a megye gazdasági bővülése 35%-os volt 2012 és 2016 között, ami azért az ország egyik gazdasági központjától nem túl meggyőző az országos 29%-os átlagnövekedést figyelembe véve.
Valóban megalapozott lehet a Ziarul Financiar gondolatmenete?
Nagyon nehéz azzal kapcsolatos elemzést készíteni, hogy egy-egy infrastrukturális beruházás elkészülte milyen hatással van egy térség gazdasági fejlődésére. Bukarestet közvetlen autópálya még Prahova megyével köti össze, és bár ez sem megdönthetetlen bizonyíték, de ott is 42%-os volt a nominális GDP növekedése a 2012-2016-os időszakban. Ezzel a gazdasági bővüléssel Prahova Románia 3. legjobban fejlődő megyéjének számított az említett periódusban Kolozs (62%) és Konstanca (56%) megye után.A legrosszabban teljesítő megyék között pedig számos infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetben levő megye is van. Az öt legkisebb bővülést felmutató megye a vizsgált időszakban Giurgiu (-3%), Argeș (9%), Mehedinți (12%), Dolj (15%) és Gorj (16%) voltak.A különböző időszakok összehasonlítása szempontjából az is fontos adat lehet, hogy 2016-ban Bukarest-Ilfovot leszámítva a bruttó hazai össztermék értékét tekintve már Konstanca (36,5 milliárd lej) volt Románia legjelentősebb megyéje Temes (35,4 milliárd lej), Kolozs (34,5 milliárd lej), Prahova (30,8 milliárd lej) és Brassó megyéket megelőzve. 2012-ben ugyanennek a ranglistának Konstanca csak a második helyezettje volt.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!