Versenyképességi lista: csak a görögök mentik meg a romániai régiók becsületét

Három romániai régió is az Európai Unió tíz legrosszabbja között szerepel az Európai Bizottság által kiadott friss regionális versenyképességi rangsorban. A jelentésből kiderül, hogy még a leginkább versenyképesnek számító romániai régió sem éri el az európai átlagot, és ha az elemzésben nem szerepelne az EU egyik Dél-Amerikában található régiója, akkor egy román régió szerepelne a versenyképességi lista legutolsó helyén.Az elemzés legfontosabb Romániára vonatkozó megállapításai:

• Bukarest és környéke a legversenyképesebb a romániai régiók közül, de ott sem tudják tartani a lépést a közel azonos GDP/fővel rendelkező európai régiókkal,
• a hazai régiók közül második a Nyugat-Románia régió, harmadik az Északnyugat-Románia,
• a 263 európai régió közül a hazai második és harmadik hely mindössze a 240., illetve 241. helyre elég,
• Románia három régiója is az európai lista utolsó tíz régiója között foglal helyet,
• Romániában van az EU második legkevésbé versenyképes régiója.

Mit is jelent a versenyképesség?

Az Európai Unió szerint a versenyképesség egy országnak vagy régiónak azon képessége, hogy vonzó és fenntartható környezetet biztosítson az ott élőknek, valamint a vállalatoknak. Egyszerűbben fogalmazva, a versenyképességi rangsor egy sor bonyolult mutató alapján igyekszik képet adni arról, hogy egy régióban mennyire jó élni, dolgozni és vállalkozni.Ehhez vizsgálják az állami intézményrendszerek hatékonyságát, az országok gazdasági stabilitását, az infrastrukturális viszonyokat, az egészségügyi rendszert, az alapfokú (kötelező) oktatást, illetve a felsőoktatást is, valamint munkaerőpiaci mutatókat, a piac méretét, a technológiai felkészültséget, az üzleti szféra kifinomultságát és a különböző fejlesztéseket.

Szóval ezen mutatók összessége szerint Románia régiói elég hátul szerepelnek a versenyképességi listán, az ország nyolc régiója közül öt hazai régió még 10 pontot sem szerzett az idei ranglistán. Legjobban a főváros és környéke szerepel, de a 45,4 pontot szerző Bukarest-Ilfov régió

a vele hasonló egy főre jutó GDP-adatokat felmutató európai régiókhoz képest nem tudja tartani a lépést versenyképességben.

Az Európai Unió 263 régiója közül egyébként csupán a 161. helyre elég a Bukarest által kapott pontszám, ami, bár azt jelenti, hogy a főváros négy helyet tudott javítani a versenyképességi jelentés legutóbbi, 2013-as kiadása óta, de mégis jóval le van maradva a közel azonos GDP/fő-s mutatóval rendelkező európai régiókhoz viszonyítva. Előtte van az olasz Trento (48,6 pont, 153. hely), jóval előtte a német Schwaben (72,3, 51.), Madrid (67,7, 83.) és az angol Cheshire (85,1, 16.) is.Az új versenyképességi jelentésben mindössze 13,2, illetve 11,9 pontot kapott Románia második és harmadik legjobb helyzetben levő régiója, a Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény megyét magába foglaló Nyugat-Románia régió, valamint a Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs és Beszterce-Naszód megyét magába foglaló Északnyugat-Románia régió. A két régiónak ez a pontszám EU-s összesítésben a 240. és a 241. hely megszerzésére volt elég. Mindössze 0,07 pontot kapott Románia legrosszabb helyzetben levő, európai viszonylatban utolsó előtti helyen álló régiója, amely mindössze a Dél-Amerika északi részén fekvő, Brazíliával és Suriname-mal határos Francia Guyanát előzi meg. A Buzău, Ialomița, Vrancea, Galați, Brăila és Tulcea mellett Constanța megyét is magába foglaló Délkelet-Románia régió nem tudott elmozdulni a három évvel korábbi pozícióból.

Nem sokat változott a helyzet 2013 óta

Az Európai Bizottság szerint összességében elmondható, hogy a versenyképességi jelentés legutóbbi összeállítása óta nem történt jelentős változás az EU régióinak versenyképességi rangsorában. Szerintük továbbra is egy olyan policentrikus modell figyelhető meg, amelyben a főváros és a nagyobb regionális központok közé szerveződnek a versenyképességet előmozdítő tényezők. Az EB szerint ugyanakkor míg az észak-nyugat-európai régiókban megfigyelhető egyfajta tovagyűrűző hatása a versenyképességnek a fejlettebb központoktól a kevésbé jó helyzetben levő régiók irányába, addig Délkelet-Európában ez a jelenség nem igazán figyelhető meg.

Így nem változott az sem, hogy az EU tíz legversenyképesebb régiójából négy Nagy-Britanniában található. A legversenyképesebb régiók között foglal helyet London (brit), Berkshire (brit), Utrecht (holland), Stockholm (svéd), Surrey (brit), Hovedstaden (dán, Koppenhága), Luxemburg, Ile de France (francia, Párizs), Oberbayern (német), és Hampshire and Isle of Wight (brit). A legjobbak listájából két fontos következtetést is le lehet vonni, az egyik, hogy nem csak nálunk jellemző, hogy a főváros versenyképességi előnyben van az ország többi régiójához viszonyítva, a másik, hogy Nagy-Britannia távozásával az Európai Unió egyik legversenyképesebb országa nélkül marad.A rangsor másik végén a korábban említett Francia Guyana és Délkelet-Románia mellett egy bolgár (Severozapaden), öt görög (Anatoliki Makedonia, Sterea Ellada, Peloponnisos, Dytki Ellada Ionia Nisia) és még két román régió, az Olténiának megfelelő Délnyugat-Románia és a Munténiának megfelelő Dél-Románia régiók foglalnak helyet. Előbbit Olt, Vâlcea, Dolj, Gorj, Mehedinți megyék, utóbbit Argeș, Dâmbovița, Prahova, Călărași, Giurgiu és Teleorman megyék alkotják.

Az alapfokú oktatásban szörnyű lemaradásban vagyunk

Ha az európai átlagot hasonlítjuk a romániai országos versenyképességhez, akkor az derül ki, hogy a gazdasági stabilitást leszámítva egyetlen szempont szerint sem tudunk jobb mutatókat felmutatni az EU-s átlagnál. A legrosszabb helyzet a hazai alapfokú oktatásban van, ahol az európai 64 pontos átlaghoz viszonyítva Románia mindössze 2 pontot kapott. De szörnyű lemaradásban vagyunk az infrastruktúrát, az intézményeinket, az innovációs képességet és az üzleti kifinómultságot tekintve is. S bár gyakran halljuk azt is, hogy Románia egyik nagy gazdasági előnye, hogy hatalmas piaccal rendelkezik a vállalatok számára, úgy tűnik, ez sem egészen állja meg a helyét, jelenleg ugyanis ez a szempont inkább ront a versenyképességünkön, mint segít rajta.