Az EU-ban nálunk a legnagyobb a gazdagok és a szegények közötti jövedelmi különbség

Romániában csökkenőben van a szegénységi küszöb alatt élők száma, de a jövedelmi egyenlőtlenségek tekintetében a legrosszabb helyzetben levő tagállam vagyunk az Európai Unióban. Az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése szerint a román állampolgárok leggazdagabb 20%-ának átlagosan nyolcszor magasabb a jövedelme, mint a legszegényebb 20%-ának.A szerdán közzétett jelentés szerint a leginkább veszélyeztetett társadalmi kategóriák közé tartoznak a fiatalok, a gyermekes családok, a fogyatékkal élő emberek, a roma lakosság, s bár az Európai Bizottság szerint ebből a szempontból is sikerült előrelépni az utóbbi időben, de a falusi környezetben élők is. A jelentés szerint abszolút értelemben véve 2008 és 2015 között 1,68 millió személy került ki a szegénységi kockázatban és társadalmi kirekesztettségben élők közül Romániában, így az ország jelentős előrelépést ért el abban a tekintetben, hogy elérje azt a korábban megfogalmazott célt, miszerint 580 ezer alá csökkenti az ilyen jellegű kockázatok által érintett személyek számát.

Nem csak az a magyarázat, hogy szegény ország vagyunk

Az országjelentés szerint Romániában a jövedelmi különbségek számottevő növekedése 2012-ben kezdődött úgy igazán, majd ez a növekedés 2015-ben jelentősen felgyorsult. Az Európai Bizottság szerint azokban az országokban, ahol az egy főre eső GDP alacsony, jellemzően erőteljesebben jelentkezik a szegényebb és tehetősebb rétegek közötti jövedelmi különbség is. A bruttó hazai össztermék alacsonyabb szintje viszont csak részben magyarázza az alábbi ábrán látható helyzetet, vagyis hogy az Európai Uniós tagállamai közül Romániában van a társadalom legszegényebb 20%-ának a legkisebb részesedése a jövedelemből. Rajtunk kívül Litvánia, Bulgária és Spanyolország van még nagyon rossz helyzetben, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Finnország, Belgium, Svédország és Hollandia állnak a legjobban. Magyarországon a leggazdagabb 20% jövedelme kevéssel több, mint négyszerese a legszegényebb 20% jövedelmének.

A regionális különbségek a legtöbb baj forrása?

Az országjelentés szerint Romániában a jelentős jövedelmi szakadék egyik magyarázata, hogy az ország adórendszere nem tud megfelelni annak a jövedelmi újraelosztást érintő nyomásnak, amit az országban egyre inkább kicsúcsosodó regionális különbségek okoznak, különös tekintettel a városokban és vidéken élők jövedelmi különbségére.A jelentés megjegyzi, hogy Romániában a városokon élő lakossággal szemben a falusi lakosság kétszer akkora számban szembesül az elszigetelt közösségeket érintő problémákkal, lakhatási, illetve munkahelykereséssel kapcsolatos hátrányokkal. Emellett nagyon rosszul állunk azoknak az árányát tekintve is, akiknél egyszerre teljesül az, hogy nagyon rossz minőségű lakásban élnek, mégis jövedelmük több mint 40%-át kénytelenek lakásfenntartásra fordítani.A régiók közötti jövedelmi különbséget az az adat is jól érzékelteti, hogy Romániában a falusi lakosság átlagos jövedelme mindössze a 67%-át teszi ki a városon élők jövedelmének. Ez az arány az Európai Unióban 80%.

Az adórendszer is hibáztatható?

Az Európai Bizottság szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a nettó és bruttó jövedelmek, vagyis az adózás előtti és adózott jövedelmek közötti különbség is alacsony nálunk a többi EU-s tagállamhoz viszonyítva. Véleményük szerint a jövedelmi különbségek csökkentésére is használható adóbevételek hiánya is hozzájárul a jelenleg kialakult helyzethez. Azt is megjegyzik, hogy a kormány friss fiskális intézkedései sem igazán a jövedelmi különbségek csökkentését segítik elő, példaként a jelentésben a nagynyugdíjak jövedelmi adójának és egészségügyi hozzájárulásának eltörlését hozzák fel.

Gyorsulni fog a munkaképes lakosság elvándorlása

Az Európai Bizottság szerint figyelembe véve a fiatal romániai munkavállalók elvándorlásával kapcsolatos trendeket, valamint azoknak a számát, akik külföldi munkavállalás után hazatérnek Romániába, az országban 2020-ig 4%-kal fog csökkenni a munkaképes, 20-64 év közötti lakosság száma. Összehasonlításképpen, az EB úgy számol, hogy a 2007-2015 közötti periódusban ez a szám 6% volt.„A munkaképes lakosság elvesztése negatívan érintheti a termelékenység növekedését, a jövedelmek konvergeniciáját, és hatással lehet a potenciális gazdasági növekedésre is” – áll a jelentésben, amely azt is megjegyzi, hogy bár Románia jelenleg is munkaerőhiánnyal küzd, nálunk az egyik legmagasabb az inaktív lakosság aránya is az EU-ban.

A kormány nem fogja tudni tartani a költségvetési hiánycélt

Az országjelentés emellett néhány fontosabb makrogazdasági adattal kapcsolatos becslést is tartalmaz. Az EB szakértői szerint a romániai munkaerőpiac sok szempontból a válság előtti időszakot idézi, a munkanélküliségi ráta rendkívül alacsony, és várhatóan tovább fog csökkenni a 2017-2018-as időszakban.Az EB szerint viszont a kormány nem fogja tudni tartani a költségvetési hiánycélt, amely közel 3% helyett el fogja érni a 3,6%-ot, 2018-ban pedig 3,9%-ra fog növekedni. Ezek a számok nagyrészt egybevágnak a bizottság február eleji jelentésének adataival is, ami semmiképp nem jó hír.