Deja vu érzésünk lehet, sok szempontból ugyanott vagyunk, mint 2007-ben

Az előző évek kiszámítható és többé-kevésbé egyenes pályájú gazdasági fejlődése után Romániában a következő időszakban is tartós, az európai átlag fölötti növekedésre várnak az elemzők. Nagyon sokakban viszont a déjà vu érzését keltheti, hogy több szempontból is ugyanott vagyunk, mint 2007-ben. Ugyan az ingatlanpiac túlfűtöttségéről nem beszélhetünk, de az ingatlanárak növekedése szépen beindult, a GDP növekedését pedig most is alapvetően a belföldi fogyasztás generálja, ami rövid távon jó hír, de hosszú távon ezzel mindenképpen foglalkoznia kell a kormányzatnak – mondta Diósi László , az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) Vállalkozói zóna című évindító konferenciáján Bukarestben.Diósi előadásában felidézte, hogy a háztartások kiadásait jelentő belső fogyasztás 2002-2008 közötti növekedése a válság ideje alatt hatalmas zuhanáshoz, korrekcióhoz vezetett, majd utána éveken át kiegyensúlyozott növekedés következett. „Ez a szekér most megint kezdett elszaladni, ami importőröknek, kiskereskedőknek, finanszírozóknak jó hír, de hosszútávon erre a jelenségre reagálni kell” – mondta. A szakértő szerint a költségvetési fellazító intézkedések az amúgy is már bővülő pályán levő fogyasztásra úgy juttattak többletjövedelmet, hogy az nem teljesen volt indokolt, és a deficitet is elkezdte tovább rontani. „Emögött az alapvető hajtóerő a reáljövedelmek folyamatos és erős bővülése, amit valamennyi alkalmazó és alkalmazott is érezhet jelenleg, és megintcsak 2007-2008-as érzéssel tölthet el bennünket” – mondta Diósi.

A reáljövedelmek bővülése ellenére az országban továbbra is megmaradtak a hatalmas regionális különbségek. Az első nyolc megye adja a gazdasági növekedés felét, ami azért sem jó hír, mert ezek a megyék egyébként is a már fejlettebb térségek közé tartoztak, így a jobb teljesítményük az egyenlőtlenségek további növekedéséhez fog vezetni Romániában. „A kormányzatnak meg kell próbálnia a regionális különbségeket különböző felzárkóztató programokkal, alapvetően infrastruktúra fejlesztésekkel bepótolni. Hiszen azt is láthatjuk, hogy ahol a fejlődés igen szép ütemű, és az egy főre jutó GDP magas, ott van infrastruktúra, autópálya vagy kikötő” – mondta.

Az IT-szektor megelőzte a mezőgazdaságot

Ha a bruttó hazai össztermék bővülését nézzük, akkor továbbra is a szolgáltatások ágazata számít a húzóerőnek. Negatív meglepetés ugyanakkor, hogy az előző időszakban az építőipar nem járult hozzá olyan mértékben a gazdaság teljesítményéhez, mint az várható volt. Diósi elmondta, ez az EU-s források felhasználásának elmaradásával is magyarázható. Szerinte viszont még rosszabb hír, hogy az ipar hozzájárulása is sokkal kisebb, mint azt az ország potenciálja szerint várhatnánk, ami negatív hatással van az exportra és a munkaerőpiac szerkezetére is.A szolgáltatásokon belül leginkább az IT, legkevésbé a pénzügyi és biztosítási szektor járult hozzá a GDP növekedéséhez. „Az IT&C éppen lekörözte a mezőgazdaságot. Utóbbi egy olyan ágazat, amelyről eddig minden kormányzat beszélt, mindenki a mezőgazdaság, infrastruktúra és energetika mantrát hajtogatja, de ehhez képest nem történnek beruházások. A kormányzat részéről itt is további intézkedésekre van szükség, hogy a mezőgazdaság a potenciálján tudjon termelni. Hiszen európai összehasonlításban hatalmas mezőgazdasági területeink vannak, a romániai terméshozamok mégis messze elmaradnak az európai átlagtól” – mondta Diósi. Hozzátette, a mezőgazdaság foglalkoztatási struktúrája is rendkívül elmaradott, a romániai keresőknek a 25%-a él mezőgazdaságból, amivel szintén messze meghaladjuk az EU-s országokat. A szakértő elmondta, a belső kereslet növekedéséből a hazai ipar nem igazán részesedik, főként az import tudja kiszolgálni a növekvő hazai igényeket. Ez meglátszik a külföldi fizetési mérleg hiányának alakulásán is, ami a „nem jó hír” kategóriába tartozik, még „nincs katasztrofális szinten”, de mindenképpen figyelmeztető jelként kell értékelni. „Sokkal több exportképes ágazat segítésére lenne szükség. De itt ismét körbeérünk, mert ezeknek a vállalatoknak az exportáláshoz szállításra van szükségük, vasútra, közútra, autópályára és a kikötői kapacitás növelésére” – mondta.

Nagyon hiányzik a 2-3 millió külföldön dolgozó

A munkaerőpiac már megint a 2008-as állapotokat idézi. A hazai foglalkoztatottak aránya a legmagasabb szinteket kezdte közelíteni, a munkanélküliség pedig a legalacsonyabbakat. „Ez azt is jelenti, hogy most már lassan kifogyunk munkaerőből, és nagyon hiányzik az a 2-3 millió külföldön dolgozó hazai állampolgár, akik más országokban lendítik föl a GDP alakulását” – mondta. Hozzátette, ha a hazai régiók gazdasági fejlődésével párhuzamosan vizsgáljuk a hazai munkaerőpiac helyzetének alakulását, akkor az látszik, hogy pont azokban a fejlettebb régiókban fogyott el a munkaerő, ahol szükség lenne az alkalmazottak számának további növekedésére. Ennek köszönhetően „lehetőséghez jutnak más megyék is, hogy növekedjen a foglalkoztatottak száma”, a kép azonban Diósi szerint nem ennyire egyszerű, hiszen bár nagy a potenciál az elmaradottabb megyékben, ott oktatásra és állami támogatásra van szükség.

Mindannyian a zsebünkön érezzük majd, hogy visszatér az infláció

„Az infláció vissza fog térni pozitív tartományba, és ezt mindannyian a zsebünkön érezhetjük majd. Ez a vállalkozások szempontjából jó, magánszemélyek szempontjából kevésbé jó hír. Mindenkinek azt javaslom, hogy inkább a fix kamatlábú hiteleket részesítsék előnyben, míg a betétek lekötésénél inkább kerüljék a fix hozamokat” – mondta Diósi. Hozzátette, a következő időszakban növekedni fognak a pénzügyi költségek, hiszen az előző áfacsökkentés hatása éppen most pörög ki a gazdaságból, ami a dollár és az üzemanyagárak emelkedésével, valamint az európai infláció beindulásával emelni fogja a hazai inflációs nyomást is.

„A tanulságok mindenkinek másak. Van egy stabil gazdaságunk, egy nagyon szépen bővülő fogyasztásunk, és egy világszerte irigylésre méltó GDP-növekedésünk. Vállalkozóknak ez rövid, 1-2 éves távon mindenfélepéppen jó hír. Ezzel együtt viszont óvatosságra intenék mindenkit a középtávú pozíciók felvételében. Mivel a finanszírozási költségek és az árak elkezdtek növekedni, észnél kell lenni, ne adósodjunk el rettenetesen, és óvatosan kell bánni a beruházásokkal is” – javasolta Diósi.Elmondta, a következő 2-3 év magánszemélyek szempontjából szintén jó időszaknak ígérkezik. Bővülő fogyasztásra, bővülő reáljövedelemre lehet számítani, emellett a magánszemélyek számára szintén jó hír, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatok is egyre nagyobb versenyben lesznek a munkaerőért. A vezérigazgató szerint közép- és hosszú távon viszont nem néz ki ennyire jól a helyzet. Elöregedő társadalomban élünk, és megfelelő reformokra van szükség – mondta.Diósi szerint a kormányzat szempontjából a legösszetettebb a kép, ugyanis olyan stabil pénzügyi és egyensúlyi helyzetet örökölt, amelynek köszönhetően nem kellene sietnie, mégis inkább kapkodást tapasztalunk. „Ez a gazdaság a következő 2-3 évben türelmes lesz, ha a kormányzati szinten most nekilátnak alapvető reformoknak, akkor arra lesz pénz, a GDP iránya megengedi, hogy bőven költsünk infrastrukturális és egyéb beruházásokra” – mondta a szakértő, aki a legfontosabb reformok között az oktatást említette, valamint kitért az államaparátus csökkentésére vonatkozó intézkedések szükségességére is. „Ezeket a reformokat azonnal el kellene kezdeni. Ezek nélkül az ország közép- és hosszú távon rendkívül nehéz helyzetbe fog jutni. Éppen elkezdtük felélni a saját tartalékainkat, és ha ezek a reformok nem valósulnak meg, akkor ez az amúgy is 3,5%-osra várható GDP 6-8 év múlva elkezd lejjebb menni, és beállni az 1-2%-os térségbe” – mondta Diósi.

A konferencia előadásairól további cikkekben is beszámolunk.