Miért nevezik sokan egy nagy átverésnek a Grindeanu-kormány 2017-es költségvetését?

Update: A parlament kedden délután elfogadta a 2017-es költségvetést. ***A parlament kedden délután szavaz a költségvetés 2017-es tervezetéről. Amennyiben az idei büdzsét elfogadja a két ház együttes ülése, a Költségvetési Tanács és több szakértő szerint is egy olyan költségvetési törvény lép érvénybe, amely számos veszélyt tartogat az ország pénzügyi stabilitása szempontjából, és mind a bevételi, mind a kiadási oldalon túlságosan optimista feltételezésekbe bocsátkozik.A költségvetési törvény elfogadását az RMDSZ az általa benyújtott módosító javaslatok elfogadásához kötötte. A PNL már előre bejelentette, hogy nemmel fog szavazni, „becsapásnak” minősítették a költségvetési törvényt, hiszen az abban szereplő előrejelzések „gyanúsan egybevágnak” a PSD 2016 szeptemberében közzétett kormányprogramjával. Nemmel fog szavazni a költségvetésre az USR is, Cosette Chiricău képviselő a parlament két házának együttes ülésén azt mondta felszólalásában: „Most az történik, hogy nyáron tüzelünk, és így, mire beáll a tél, elfogy a tűzifánk”.Arról már írtünk, hogy a 2017-es költségvetés szinte minden minisztérium esetében nagyobb büdzsét irányoz elő erre az évre. Ebben a cikkben most azt mutatjuk, hogy a kormány milyen forrásokból kívánja állni a bérek és nyugdíjak növelését, valamint egyéb szociális intézkedéseit.

Nagyobb kiadásokhoz nagyobb bevételek is kellenek

A pénzügyminisztérium által kidolgozott költségvetés első szembetűnő problémás pontja, hogy úgy számol, 2017-ben 254,7 milliárd lej lesz a román államháztartás összesített éves bevétele. Ez a 254,7 milliárd lej 14%-kal több, mint amekkora bevétele volt az államnak 2016-ban. Bár a költségvetéseket az elmúlt években is elég gyakran vádolták azzal, hogy túlságosan optimista várakozásokat fogalmaznak meg a főként adókból és illetékekből származó bevételeket illetően, az elmúlt 10 évben nem volt olyan költségvetési törvény, amely ennél nagyobb nominális növekedést becsült volna a a bevételek szintjében az előző évhez viszonyítva.A költségvetés bevételeiről szóló becslés ráadásul még több kérdőjelet vet fel akkor, ha felidézzük Liviu Dragnea először félreérthető kirohanását január első felében, amikor az előző kormányt is kritizálta amiatt, hogy 2016 utolsó két hónapjában az állami bevételek jelentősen, mintegy 10 milliárd lejjel elmaradtak a várakozásoktól. A várt 235 milliárd lej helyett ugyanis 223,7 milliárd lejes bevételei voltak a költségvetésnek 2016-ban. Ami valószínűleg azért is váltott ki heves indulatokat a PSD elnökéből, mert a párt még szeptemberben közzétett kormányprogramja szerint a szociáldemokraták a költségvetés 252 milliárd lejes bevételeivel számolva ígértek béremeléseket, nyugdíjemelést és egyéb szociális intézkedéseket, amelyeket főként sürgősségi kormányrendeletekkel fogadtak el még január első felében.A gazdasági szakértőktől érkező kritikák szerint, ha 2016-ban valóban teljesültek volna a költségvetés bevételeinek alakulásával kapcsolatos várakozások (235 milliárd lej), akkor akár realistának is lehetne nevezni a költségvetés 254,7 milliárd lejes bevételekkel kapcsolatos becsléseit. De a bevételek 223 milliárd lej körül alakulhattak (ezt még most sem tudjuk pontosan), a kormány viszont ennek ellenére ragaszkodott a szeptemberben felállított kiadási számokhoz (252 milliárd lej), sőt, meg is toldotta azt 2 milliárddal.AZiarul Financiarelemzése szerint azért is ragaszkodnia kellett, mert ahhoz, hogy a párt valóra tudja váltani a kampányígéreteit, beleértve az összesen 9 milliárd lejre tehető munkabér- és nyugdíjnövelő intézkedéseket, valamint a szintén 9 milliárd lejbe kerülő adó- és illetékcsökkentéseket, nem volt más választása, mint továbbra is kiállni amellett a tények ismeretében meglehetősen meredek állítás mellett, hogy idén lehet akár 254 milliárd lejes bevétele is a költségvetésnek.A helyzetet persze az is nehezíti, hogy még költségvetése sem volt Romániának akkor, amikor az újonnan megalakult Grindeanu-kormány sorra jelentette be a kiadásnövelő intézkedések meghozatalát. Az idei költségvetés kiadási oldala amiatt, hogy a kormány gyakorlatilag „előre költekezett”, már eleve adottnak volt tekinthető.A 278,8 milliárd lejes kiadási oldalból viszont a kormány csak akkor tudott volna lefaragni, ha a minisztériumok költségvetését megvágják, vagy nem tartják be bizonyos választási ígéreteiket. Nem csak a PNL szerint megalapozott a gyanú arra , hogy Dragneáék úgy hoztak össze sebtében egy 3 százalékos hiánycél alatti költségvetést, hogy a bevételek alakulásánál nem igazán a gazdasági realitásokat vették figyelembe, hanem inkább azt, hogy a párt gazdasági programjához mennyi pénzre is lenne szükség.

A bevételi oldalon nagyon optimista feltételezésekbe bocsátkozik a kormány

A költségvetés szerint 2017-ben az arányaiban legnagyobb bevételi forrásnak számító áfabevételek értéke eléri majd az 54 milliárd lejt. A 2016-os 51,6 milliárd lejes áfabevételekhez viszonyítva ez körülbelül 5 százalékos növekedést jelent úgy, hogy közben januártól 20 százalékról 19 százalékra csökkent az áfakulcs.A költségvetés másik rendkívül optimista állítása, hogy 2017-ben a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek szintje a 2016-os 61,2 milliárd lejről 69,7 milliárd lejre növekedik idén. A jelentős növekedésre itt is nehéz magyarázatot találni, csak annyit tudunk, hogy körülbelül 1,5 milliárd lejes többletbevételt hozhat az átlagbér ötszörösénél magasabb fizetéseknél bevezetett társadalombiztosítási plafon eltörlése. Ráadásul ezzel a tétellel további problémák is lehetnek, a Pénzügyi Tanács már korábban figyelmeztetett arról, hogy a költségvetés bevételi oldalának ezen tétele nem veszi figyelembe azt, hogy a bevételek jelentős része a magánnyugdíjpénztárakhoz kerül majd befizetésre.A költségvetés legerősebb állítása talán mégis az Európai Uniós támogatások lehívásának becsléséhez köthető. A költségvetés szerint a Grindeanu-kormány 22,3 milliárd lejes éves bevételre számít az EU-s pénzek lehívásából. Talán mondani sem kell, hogy ekkora összeg lehívásának soha még a közelébe sem tudott jutni az ország a 2007-es EU-csatlakozás óta. A 2016-os költségvetés EU-s pénzekből származó bevételei egy év végi nagy hajrának köszönhetően 6,8 milliárd lejre voltak tehetőek a Ziarul Financiar szerint. Vagyis a 2016-os 500 millió lejes havi átlaglehívást most meg kellene négyszerezni, hogy elérje a havi 2 milliárd lejt, és teljesüljenek a kormány várakozásai.

A Költségvetési Tanács is jól megkritizálta az idei büdzsét

A Költségvetési Tanács véleményezése szerint a 2017-es költségvetés a bevételi oldalon optimista feltételezésekbe bocsátkozik, a kiadási oldalon pedig – főként a közintézmények alkalmazottainak munkabére tekintetében – jelentősen alulértékeli a várható terheket. Az elemzés ennek fényében azt is megállapítja, hogy csak jelentős korrekciók mellett van esély arra, hogy az Európai Unió által előírt 3 százalékos hiánycélon (a bevételek és kiadások különbsége) belül zárja az évet a költségvetés.Arra is felhívják a figyelmet az elemzésben, hogy a 3 százalékos hiány semmiképpen nem tekinthető célkitűzésnek, hanem sokkal inkább egy olyan felső határnak, amelyig el lehet menni gazdasági visszaesés ideje alatt. Ez a helyzet azonban most Románia esetében nem áll fenn, így nem indokolt a közel 3 százalékos költségvetési hiány sem.Az elemzés azt is megjegyzi, hogy a kormány a költségvetésben 5,2%-os 2017-es gazdasági növekedésre számít. Ez a szám azonban elég távol áll az Országos Előrejelzési Hatóság azon becslésétől, amely szerint a román gazdaság teljesítménye lassulni fog idén, 4,3-4,4%-ra. Ez azért baj, mert ha a gazdaság nem fog növekedni a várt mértékben, akkor a költségvetés bevételekkel kapcsolatos, amúgy is rendkívül optimista becslései sem fognak teljesülni.