Már nem is az a kérdés, hogy el fogja-e hagyni a dollár az eurót, hanem hogy mikor

Amikor 2007-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai gazdaság növekedési számai pont olyan baljós jeleket vetítenek előre, mint a részvénypiac állapota, az USA kormányzata addig szinte példátlan mértékben avatkozott be, alapkamatot csökkentett és hatalmas költekezésbe kezdett. A cél az volt, hogy a költekezés munkahelyeket hozzon létre, az új munkahelyeknek köszönhetően nőni tudjon a lakossági fogyasztás, a fogyasztás növekedése pedig segítse az amerikai vállalatokat a növekedésben és további új munkahelyek létrehozásában.Ennek a beavatkozásnak messze a legfontosabb része az akkor még Ben Bernanke által vezetett amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve úgynevezett mennyiségi enyhítési programja volt, amely részeként először 2008 novemberében – akkor már a pénzügyi válság kitörése után – 600 milliárd dolláros, négy hónappal később 1 800 milliárd dolláros pénzinjekcióval, gyakorlatilag a pénznyomtatásnak megfelelő intézkedéssel, igyekeztek segíteni a bajba jutott amerikai gazdaságnak. A mennyiségi enyhítés lényege az volt, hogy a jegybank állampapír és értékpapírok (például jelzálog-kötvények, vagy bankok kötvényei) vásárlásával juttatott pénzt a gazdaságba. A „pénznyomtatás” a válság kezelésének egy másik fontos intézkedését, az amerikai irányadó kamatláb nullához közeli csökkentését egészítette ki. Az alapkamat csökkentésének az volt a lényege, hogy a gazdaság szereplőit, beleértve a lakosságot is, megtakarítások helyett költekezésre, valamint hitelfelvételre késztesse, még akkor is, ha az akció a dollár gyengülését okozta.

Bár a Fed válságkezelő programját rengeteg kritika éri még ma is, és a többszöri meghosszabbítására is szükség volt, végül elérte célját: az amerikai gazdaság láthatóan magához tért a válság után, a munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent, és most is alacsony, a pénzügyi szektor is stabilizálódott.

A válságkezelő intézkedések akkor a dollár gyengülését hozták

És ahogy várható volt, a nulla közeli kamatpolitikának és a mennyiségi enyhítési ciklusnak az lett az eredménye, hogy némileg gyengült a dollár értéke. A „pénznyomda” beüzemelésével ugyanis minden egyes új dollár hozzáadása a rendszerhez kicsit rontotta a már meglévő dollárok értékét, az így létrejött magasabb infláció, vagyis az amerikai valuta hígulása, illetve az alacsonyabb amerikai kamatlábak miatt pedig a befektetők próbáltak megszabadulni a dollárjuktól, és a dollárban vásárolt értékpapírjaiktól is, és gyakran a magasabb hozamot ígérő feltörekvő országokban kerestek menedéket a pénzüknek.

2014-ben aztán komoly változás következett be, amikor Janet Yellen személyében új elnök váltotta Ben Bernanke-t a Fed élén . Bár a mennyiségi enyhítési program kivezetése már korábban megkezdődött, Yellen elnöksége alatt zárták azt le teljesen, és jelentették be, hogy hamarosan véget vetnek az alacsony kamatpolitikának is. Ekkorra tehető a dollár először rohamléptű, majd egyre mérsékeltebb erősödésének megkezdődése is az euróhoz viszonyítva.

2015 végén aztán óvatos lépésekben ugyan, de tényleg megkezdődött az amerikai alapkamat csökkentése. 2016 december 15-én pedig már második alkalommal, a Fed kétnapos ülést követően döntött az amerikai irányadó kamatláb 0,25%-os emelése mellett. A döntés hatásaként a dollár árfolyama közel tizennégy éves csúcsra ugrott. Bár a lépésre mindenki számított, 2002 után ez volt az a pillanat, amikor szinte karnyújtásnyira került a dollár euróval szembeni paritása, vagyis az a pont, amikor egy dollár értéke megegyezik egy euró értékével.

A euró/dollár árfolyama a decemberi kamatnövelés óta viszonylag stabil. A szakértők szerint ugyanakkor a dollár idén nagy valószínűséggel tovább fog szárnyalni, ez azért is nagyon valószínű, mert idén a Fed újabb kamatdöntő ülései végződhetnek azzal, hogy megemelik az amerikai alapkamatot.A dollár árfolyamát pedig várhatóan a magasabb amerikai alapkamat miatt megnövekedett kamatok és hozamok is felfele hajthatják. Az sem elhanyagolható, hogy az amerikai gazdaság 2016 harmadik negyedévére vonatkozó gazdasági növekedésének éves szintje elérte a 3,2%-ot, a munkanélküliségi ráta pedig kilenc éve nem látott szintre, 4,6%-ra esett úgy, hogy az élelmiszerek és energiahordozók nélkül számított maginfláció éves szinten a közgazdászok által „egészségesnek” tartott 2,1%-on áll. Márpedig ahol nagyobb a növekedés, magasabbak a vállalati bevételek és nyereségek, oda szívesebben áramlik a befektetésre váró tőke is. A tőkeáramlás eredményeként pedig a befektetők növelik az adott ország fizetőeszköze iránti keresletet is, ami szintén felhajtja a dollár értékét.

Trump fogja mozgatni a dollár árfolyamát?

Az amerikai jegybank döntéshozói 2017-re három kamatemelést (jegybanki szigorítást) ígértek, elemzők szerint viszont ennyire azért nem lesz szigorú a Fed, ráadásul nagyon sok fog múlni azon is, hogy január 20-i beiktatása után megvalósulhat-e Donald Trump választási kampányban ígért gazdaságpolitikája. Mert ha Trump valóra váltja nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési terveit, amelyekről itt írtunk kicsit részletesebben, a kormányzati költekezés felhajthatja az amerikai inflációt, ami kedvező lehet az amerikai alapkamat további emelésének. (A kamatemelésnek inflációt csökkentő hatása van, mert a költekezés helyett megtakarításra késztet.)

A dollár euróhoz viszonyított árfolyamát a Capital Economics londoni elemzőház is megpróbálta megbecsülni. Ők azzal számolnak, hogy Trump nagyvonalakban tényleg megvalósítja elképzeléseit, emiatt pedig a Fed 2017-ben és 2018-ban is négy-négy kamatemelést fog végrehajtani. A Capital Economics előrejelzése szerint ebben az esetben az amerikai valuta év végére az 1:1-es árfolyamparitás alá, 0,95 dollárra drágul az euróhoz képest a jelenlegi 1,04-1,05 dollár/euró körüli szintekről.Vannak azonban óvatosabb hangvételű elemzések is, amelyek szerint Trump ígéreteit nem feltétlenül kell készpénzek venni, és még a szándék ellenére sem lesz semmi garancia arra, hogy sikerül végrehajtani őket. Így van ezzel a Commerzbank is, amely szerint a dollár csak 2018 végére tud majd paritásba kerülni az euróval szemben.

Még fontosabb, hogy mi történik nálunk, mert az európai pénznyomda még mindig kitart

A dollár euróhoz és lejhez viszonyított árfolyamának erősödését támogathatja az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tovább folytatja a 2015 márciusában megkezdett, a Fedéhez nagyon hasonló menyiségi enyhítési programját, így az amerikai és európai központi bank politikája között sosem látott széttartás jöhet létre.A havi 80 milliárd eurós (márciustól 60 milliárd euróra csökkenő) eszközvásárlási program szintén azt célozza, hogy növelje az európai inflációt, az alacsony kamatlábakkal olcsóbbá tegye a hitelezést és beindítsa az eurózónában a gazdasági növekedést. A Portfolió elemzése szerint az EKB pénznyomtatásának folytatása, így a dollár és az euró viszonya is elsősorban azoktól a tényezőktől függ, hogy:

• milyen hatással lesz a brit népszavazás eredménye az eurózóna gazdaságára, és mi lesz, ha Theresa May aktiválja a kilépést szabályozó 50. cikkelyt,
• milyen hatással lesz Trump elnöksége az európai gazdaságra
• illetve milyen eredménnyel zárul egy sor rendkívül fontos választás, tavasszal a holland, a francia, majd ősszel a német parlamenti választás.

A Portfólió elemzői szerint, amíg ezek a kockázatok nem tűnnek el, addig várhatóan továbbra is havi 60 milliárd eurós pénznyomtatással segíti majd az európai jegybank a gazdaságot, így feltehetően idén az év jelentős részében továbbra is működésben marad az euró dollárral szembeni gyengülésére nyomást helyező tényező.

Mi legfennebb az egésznek csak a szemlélői lehetünk, de milyen negatív hatása lehet ránk a dollár erősödésének?

Mivel a piac már részben beárazta a Fed soron következő lépéseit, nem igazán lehet a dollár árfolyamának elszabadulására számítani, az elemzők többsége is inkább csak mérsékelt erősödést vetít előre. Ugyanígy azoknak a termékeknek és nyersanyagoknak az árrobbanására sem lehet számítani, amelyeknek a kereskedése dollárban történik.Az egyik tipikus ilyen termék a kőolaj. Az amerikai valuta erősödése megérződhet az üzemanyagárakon és a földgáz árán is, ugyanakkor ha a kőolaj világpiaci árával kapcsolatos várakozások beigazolódnak, akkor az autósok nagyobb mértékben aggódhatnak a kőolaj hordónkénti árának emelkedése miatt, mintsem a dollár elszabadulásáért.Az elektronikus termékeknél is érződhet majd a dollár erősödése , a kütyük piacán ugyanis főként az ázsiai és amerikai gyártók dominálnak, az elszámolások pedig jellemzően dollárban történnek. Drágulhatnak emellett a ruházati termékek is, és többet fizethetünk a kávéért és a kakaóért.