Fel kell készülni arra is, hogy 2030-ra már nem lesz jelentős földgáz-tartalékunk

Az elkövetkezendő másfél évtizedben csökkenni fog a szén és a földgáz hozzájárulása az energiatermeléshez, a zöld- és a nukleáris energia szerepe viszont arányaiban megnő – derül ki Románia 2016-2030-ra szóló, novemberben közvitára bocsátott energiastratégia-tervezetéből , amely szerint 2030-ra a nagy ipari fogyasztók esetében 30%-kal, a háztartások esetében 50%-kal fog emelkedni a villamos energia ára.

Borbély Károly volt energiaügyi államtitkár, a Hidroelectrica stratégiáért és vállalati ügyekért felelő igazgatója megkeresésünkre elmondta, a dokumentum elsősorban azt vetíti előre, hogy a 2030-ig terjedő időszakban melyek azok a tendenciák, irányelvek, amelyekre koncentrálnia kell Romániának, figyelembe véve azt is, ami regionális szinten történik az energiapiacon.„EU-s összevetésben harmadikak vagyunk, ami az energiafüggetlenséget illeti, az ország energiatartalékai jelentősek. Nekünk nem kell importálni, ha ügyesen menedzseljük az erőforrásainkat, jól elleszünk az importok nélkül. Vannak viszont olyan pillanatok, amikor az importgáz olcsóbb annál, mint amit mi termelünk, például most is így van, de ez egy valószínűleg viszonylag rövid ideig tartó állapot” – mondta Borbély.

A szakember szerint ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy 2030-ban nem lesz már olyan jelentős földgáztartalékunk, mint most. Becslések szerint a jelenlegi fogyasztást figyelembe véve a földgáztartalékaink 15-20 évig lesznek elégségesek. Ugyan vannak feltárás alatt levő mezőink is, de azokról még nehéz megbecsülni, hogy a nyersanyag milyen áron lesz felszínre hozható, illetve a Fekete-tengeren található mezők esetében mennyibe kerül a parthoz való szállítás. A szakember szerint ezért is jelentős fontosságú ez a dokumentum, amely előre tervezi Románia energia-felhasználását. „A szénalapú villamos energia termelése csökkenni fog, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése környezetvédelmi okokból rendkívül fontos szempont. Kisebb mértékben csökkenni fog a földgáz szerepe is. Nőni fog viszont a zöldenergia részesedése, még úgy is, hogy a Románia szempontjából rendkívül fontos, a víz által előállított villamos energia kinyerése viszonylag stabilan, várhatóan 28-30%-on marad” – mondta Borbély. „Úgy gondolom, hogy érdemes arra odafigyelni – és ez ennek a dokumentumnak is a fontos része –, hogy Románia miként tud az energiapiacon regionálisan is jelentős szereplővé, fontos energia-exportőrré válni. Nálunk ugyanis a termelési kapacitás jóval magasabb annál, mint amennyi energiát használunk” – mutatott rá. Becslések szerint Romániában jelenleg óránként 7 ezer és 10 ezer Megawatt energiát használunk, az ország termelési kapacitása viszont 22-23 ezer Megawattóra. Igaz, ebből körülbelül 15 ezer Megawattórát „lehet működésbe hozni”, a fennmaradt kapacitás ugyanis elavult, drága technológiát használ. „Vannak kapacitásaink, de ezeket újítanunk kell. Arra kell koncentrálnunk, hogy minél olcsóbb energiát termeljünk, hiszen össze vagyunk kapcsolva az EU-s piaccal, és a külföldi piac rendkívül versenyképes. És nyilván akkor fogunk tudni energiát exportálni, fontos szerepet vállalni a regionális energetikai piacon, ha az energiatermelőink olcsó energiát fognak előállítani” – mondta a szakember.

„Ha okosan használja Románia a tartalékait, akkor nagyon ügyesen tudunk szerepelni a következő évtizedekben. És nagyon biztató az állami vállalatok szereplése, amelyeket lassan kezdtek tőzsdére vinni, jövőre például a Hidroelectrica következik.” Borbély szerint a tőzsdei bevezetések nagyon sokat segítenek az átláthatóságban, a szakértő-menedzserek bevonásában, illetve a cégek reális élethez való alkalmazkodásához. „Nem arról van szó, hogy többséget privatizálunk, hanem egy 15-20%-os részvénypakett privatizálása, tőzsdére vezetése is nagyon sokat segít egy vállalatnak az egészséges életmód kialakításában” – tette hozzá. Borbély szerint érdemes a Mol és a cseh CEZ példájából is inspirálódniuk a romániai energetikai vállalatoknak, ugyanis ezeknek a multinacionális cégeknek is jelentős része van állami tulajdonban, viszont a menedzsment jóval hamarabb kezdett beruházásokba regionális szinten, és jóval hamarabb ismerte fel a regionális szerep megerősítésének fontosságát. „Még nincs késő, ha ügyesen dolgozunk, akkor egy komoly energiastratégia mögött a hazai energetikai cégek, a Transgaz, a Romgaz, a Transelectrica, Hidroelectrica, vagy a Nuclearelectrica pár éven belül komoly szerepet tudnak vállalni. Jó példa az Electrica, amely az eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetést tudhatja maga mögött, 2014-ben több mint 400 millió euró jött be a cégbe ezáltal, és ott van a pénz, beruházásokra vár” – mondta Borbély. Hozzátette: „kicsit nagyobb befektetési kedvvel jókat lehet lépni előre. Felejteni kell azokat az időket, amikor a tőzsdei bevezetésből származó összegeket nem a vállalaton belüli befektetésekre, hanem máshová költik.”