Legalább félmillió új munkahelyet, helyben maradó adókat és újraiparosítást ígérnek a pártok

Bármelyik párt is kerül kormányra a hétvégi parlamenti választások után, 2020-ra valószínűleg lesz csomó autópályánk, felújítjuk a vasúthálózatot és leaszfaltozzuk a vidéki utakat, elkezdünk építeni 9 regionális kórházat, újraiparosítjuk a gazdaságot, létrejön legalább felmillió új munkahely, emellett minden támogatást megadunk a vállalkozói szférának és a kezdő vállalkozóknak. Mindössze négy nappal a vasárnapi parlamenti választások előtt összefoglaltuk nektek a pártok gazdasági programjait:

• RMDSZ: csak azt a kormányt támogatjuk, amely befejezi az észak-erdélyi autópályát
• Szuverén befektetési alapot hozna létre, és Gazdasági törvénykönyvet ígér a PSD
• Egyszerűsített adórendszert, és 200 lejes a gyerekpénzt ígér a PNL
• USR: legyen nálunk Délkelet-Európa Szilícium-völgye, és legyünk szállítási csomópont Ázsia és Európa között
• ALDE: Románia lehetne Európa hetedik legerősebb gazdasága

RMDSZ: csak azt a kormányt támogatjuk, amely befejezi az észak-erdélyi autópályát

Az RMDSZ 2020-ig terjedő tervének gazdasági vonatkozásai elsősorban Erdélyre koncentrálnak. A program kiemeli például, hogy a szövetség csak abban az esetben támogatja a leendő kormányt, ha az prioritásként tekint az észak-erdélyi és dél-erdélyi autópályák befejezésére. A dokumentum kitér a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely pályaszakasz befejezésére és továbbépítésére Brassóig, illetve a Székelyföldet a nemzetközi szállítási folyosóhoz hozzákapcsoló Marosvásárhely-Iași autópálya elkészülésének fontosságára is.Az RMDSZ programjának infrastruktúráról szóló fejezete a vidéki utak leaszfaltozására és gyorsforgalmi utak építésére is hangsúlyt fektet. A szövetség a székely városok, illetve Szatmárnémeti, Nagykároly és Nagyvárad gyorsforgalmi utakkal való összekapcsolásának stratégiai fontosságát emeli ki. A dokumentum ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy továbbra is komoly hiányosságok vannak az infrastrukturális beruházások adminisztratív szervezését illetően, ami megnehezíti az Európai Unió erre a célra elkülönített alapjainak felhasználását.A program a Brassó melletti repülőtér megépítésének jelentőségét is kiemeli, halaszthatatlannak és elkerülhetetlennek nevezi a vasutak modernizációját, különösen a Brassó-Déda-Marosvásárhely útvonalon, valamint a vasúti teherszállítás, illetve kombinált fuvarozás fejlesztését is. Az RMDSZ oldalára felkerült kiáltvány egyik pontja szerint ez 2018-ig 345 kilométer vasút korszerűsítését jelenti, ami a vasútfelújítás eddigi tempóját figyelembe véve nem tűnik elsőre egy realista elképzelésnek. Az adópoltikáról szóló fejezetben a program megjegyzi, hogy az egykulcsos adó versenyképességi előnyt biztosít, amelynek feladását középtávon nem látják indokoltnak. Kiemelik viszont, hogy az adócsalás visszaszorítása, a jobb adóbegyűjtés és az adózási fegyelem javítása a bruttó hazai össztermék (GDP) 3-5%-ra becsülhető javulását hozhatják, ezért határozott intézkedéseket várnak el ebben a tekintetben. A dokumentum arra is rámutat, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás magas szintje az informális munkavállalás, a feketemunka egyik legfőbb oka, ezért véleményük szerint szükség van annak csökkentésére.

Az RMDSZ emellett ígéretet tesz arra, hogy javasolni fogja a helyi közpénzügyek törvényének megváltoztatását annak érdekében, hogy a helyben megtermelt összegekről minél nagyobb mértékben helyben rendelkezhessenek. Kiemelik, hogy jelenlegi jogszabályok szerint Bukarestnek és a 7 nagyvárosi régióközpontnak az összadóbevételek több mint 80%-a jut, a személyi jövedelemadó esetében pedig a megtermelt összegek kevesebb mint fele az önkormányzatok költségvetésébe bukaresti visszaosztással kerül vissza. Ezért szorgalmazzák az adónem gazdálkodásának két lépésben történő kiigazítását. Programjukban azt javasolják, hogy első lépésben a jövedelemadó 80%-a maradjon helyben (45% a helyi, 12% a megyei szintre, 23% pedig az önkormányzati költségvetések kiegészítésére), második lépésben pedig a teljes jövedelemadóból származó bevétel helyben maradását tűzik ki célként.Az RMDSZ ígéretet tesz arra is, hogy kezdeményezni fogja az újonnan létrejövő családi gazdaságok 50 ezer euróval és három évi adómentességgel való támogatását, és célként fogalmazza meg, hogy négy év alatt 2 ezer új erdélyi magyar mezőgazdasági családi vállalkozás jöjjön létre. Emellett arra is kitérnek, hogy 2020-ig teljesen be kell fejezni a telekkönyvezést, úgy, hogy az első telekkönyvezés költségeit állami forrásból állják.A program minimálbér-emelést (4 év alatt 1 250 lejről 2 ezer lejre), családi adókevezmény bevezetésének szükségességét is kiemeli. Ez két gyermek után 4, három gyermek után 6, négy gyermek után 8 százalékpontnyi jövedelemadó-kedvezményt jelentene a dokumentumban vázoltak szerint. A szövetség számításai alapján 477 ezer magyar családnak jelentene több megtakarítást a dokumentumban javasolt rezsicsökkentési program. Az RMDSZ kezdeményezné ugyanis, hogy valamennyi közköltség áfáját 20%-ról 9%-ra csökkentsék.Arra is ígéretet tesznek, hogy kezdeményezni fogják, hogy a fiatal vállalkozók három évig kizárólag jövedelemadó fizetésére legyenek kötelezettek, illetve támogatni fogják azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy nap alatt, ingyen lehessen céget alapítani.

Szuverén befektetési alapot hozna létre, és Gazdasági törvénykönyvet ígér a PSD

A PSD egyik első gazdasági lépése egy kis- és közepes vállalkozásokért felelő minisztérium létrehozása lesz a párt gazdasági programja szerint. A minisztérium élére pedig a vállalkozói szféra valamely sikeres tagját neveznék ki, legalábbis ezt mondta a dokumentumot bemutató eseményen a párt elnöke, Liviu Dragnea.A PSD azt ígéri, hogy kormányra jutása esetén 404 milliárd lejt (megközelítőleg 90 milliárd eurót) fog beruházásokra költeni az elkövetkezendő négy évben. 5 autópályát építenének – köztük a Brassó-Marosvásárhely sztrádát is –, 9 új regionális kórházat, és ebből a pénzből kezdenék meg a gazdaság újraiparosítását is. Azzal számolnak, hogy a gazdaság beruházásokkal történő stimulálása 850 ezer új munkahelyet hozhat létre Romániában. A beruházások egyik forrása a kormányzati pénzek és az EU-s alapok mellett a párt elképzelése szerint egy szuverén, önállóan működő befektetési alap létrehozása lenne, amely az előbb említett összeg jelentős részét állni tudná.

A PSD szerint a beruházásoknak is köszönhetően éves szinten 5%-kal nőhetne a gazdaság. Viszont beismerik, hogy az általuk felvázolt beruházási programnak két nagy buktatója is lehet: az egyik, ha a hazai vállalati szféra nem lesz képes elegendő erőforrással részt venni a programban – valószínűleg itt arra gondolnak, hogy a kormányzati pénzeknek nem a leghatékonyabb elköltési módja lehet az, ha külföldi cégeket bíznak meg a projketekkel –, a másik pedig szorosan kapcsolódik az elsőhöz, és a hazai munkaerőhiányban nevezi meg a nagyszabású beruházási program buktatóját. A PSD részéről kifejezetten érdekes javaslat, hogy a 2016 januárjában érvénybe lépő pénzügyi- és adótörvénykönyvet – amelyet egyébként főként szintén a PSD dolgozott ki – egy legtöbb 500 oldalas Gazdasági törvénykönyvvel, és egy legtöbb 700 oldalas Közigazgatási törvénykönyvvel váltanák. A párt azt ígéri, hogy kormányra kerülése esetén a gazdasági szférát érintő legfontosabb jogszabályokat tartalmazó törvénykönyveket már 2017 közepén elfogadnák, és 2018 januárjában érvénybe is léphetnének. Kérdés, hogy a vállalkozások mennyire örülnének az újabb nagyszabású változásoknak.A PSD 2018-tól felére csökkentené az adók számát, és azt is ígérik, hogy létrehoznak egy adó- és illetékszámlálót. Azt is ígérik, hogy egy vállalatnak évente legtöbb 5 pénzügyi dokumentumot, jelentést kell majd letennie, illetve évente legtöbb egy ellenőrzést, vizsgálódást engednének a hatóságoknak a vállalatoknál.A PSD gazdasági programja szerint 2018-tól az állam is büntetést fizetne a magánszektorral szemben fennálló tartozása miatt, mint például az áfavisszatérítések késése. Kormányra kerülésük esetén 290 millió eurót költenének 50 ezer hektárnyi terület erdősítésére, és 600 millió eurót az árvízvédelem megoldására és a Fekete-tenger partvidékének rendbe tételére. 6,3 milliárd eurót költenének a gyógyturizmus és a Duna-Delta térségének fejlesztésére, illetve a térségeket népszerűsítő reklámkampányokra.Azt is ígérik, hogy a PSD kormányra jutása esetén lehetővé tennék, hogy egy vállalat alapítása mindössze egyetlen napot vegyen igénybe, és mindössze 1 lej alaptőke letételével.

Egyszerűsített adórendszert és 200 lejes gyerekpénzt ígér a PNL

A gazdasági szakemberek az elmúlt években gyakran fogalmaztak meg kritikákat – főként a Ponta-kormánnyal szemben – a kormányzati pénzek hatékonytalan elköltése miatt. A PNL programja ennek vetne véget. A párt szerint az elkövetkezendő négy évben a román gazdaságnak legalább 24 milliárd eurós befektetésre van szüksége, ami ugyan hatalmas összeg, de a hazai magántőke bevonásával és a különböző stratégiai beruházásokat támogató intézményi háttér megteremtésével reális célkitűzés lehet.A PNL ezért egy vidéki és városi beruházásokat egyaránt támogató fejlesztési alap (Fond Român de Dezvoltare Urban Rural, FRDUR) létrehozását javasolja programjában, amely a stratégiai fontosságú projektek finanszírozása mellett a pénz hiányában eddig meg nem valósuló, „kritikus fontosságú beruházások” megvalósításának pénzügyi terheit is vállalná. A PNL tervei szerint a fejlesztési alap által kezelt összeg négy év alatt elérné a 11 milliárd eurót. A működését pedig egy Fejlesztési és Beruházási Bankkal támogatnák, amely az Európai Fejlesztési Bankhoz hasonlóan működne, a tulajdonosi körét pedig a beruházásokat megvalósító minisztériumok alkotnák. A párt szakértői azzal számolnak, hogy a 200 millió eurós alaptőkével induló intézmény legalább ötszörös multiplikatív hatással működhetne, így legkevesebb 1 milliárd eurónyi finanszírozási portfólióval is rendelkezhetne. Az intézmény vezetésére kizárólag a magánszférából választott menedzsmentet tud elképzelni a párt.

A költségvetést terhelő intézkedések közül az egyik legjelentősebb PNL-ígéret az állami támogatásokat érinti, a párt kormányzati programja szerint a jelenleg erre a célra fordított mintegy 1 milliárd eurós összeget négy év múlva szeretnék legalább 2 milliárd euróra emelni. De egy esetleges liberális kormánynak nagyon hamar forrásokat kellene találnia arra is, hogy miből oldják meg az egészségügyi és a tanügyi alkalmazottak átlagosan 20%-osra ígért bérnövekedését 2017 júliusától. A családokat segítő intézkedés részeként pedig a gyermeknevelési támogatást havi 200 lejre növelnék. A liberálisok emellett az adórendszert is jelentősen átalakítanák. A rendszer jobb átlathatósága, illetve az adóterhek csökkentése érdekében a jövedelemadónál alkalmazott, egységes 16%-os adókulcsot vezetnének be az alkalmazók és az alkalmazottak által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások esetében, és 16%-ra csökkentenék az általános forgalmi adót (áfát) is.Az infrastrukturális fejlesztéseket illetően a PNL programja inkább nagy általánosságokban beszél, autópályákkal kötnék össze az ország történelmi régióit, lehetővé tennék, hogy gyorsvasúttal kössék össze Bukarestet Európa nagyvárosaival. A vidéket inkább érintő programjuk sem különösen érdekes, viszont azzal tényleg nehéz vitába szálni, hogy a termőföldek kataszterezése, illetve a birtokrendezés terén nagy előrelépésekre van szükség.

USR: legyen nálunk Délkelet-Európa Szilícium-völgye, és legyünk szállítási csomópont Ázsia és Európa között

Az USR választási programja kilenc témára tér ki részletesen, és gazdasági vízió szempontjából talán a legerősebb elképzeléseket fogalmazza meg. A program lehetne kicsit földhözragadtabb, de így is az USR az egyetlen olyan párt, amely középtávon elhelyezi Romániát a nyugati és a keleti nagy gazdasági hatalmak között. Szerintük szükség van Románia modern értelemben vett újraiparosítására, de annak tudatosítására is, hogy a nagyon olcsón termelő, és rendkívük sok tőkével rendelkező Kínával, és a technológiailag magas színvonalon, minőségi termékeket gyártó nyugati országokkal úgy sem fogjuk tudni felvenni a versenyt. Ezért stratégiai fontosságú, hogy a hazai ipar egyfajta átmenetet képezzen a közepes- és magas technológiát használó országok között. A termelési lánc különböző elemei közül, mint a desing, prototípusgyártás, vagy gyártás, azokra a tevékenységekre kellene összpontosítani, amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket jelentik – írják a programban, amelyben arra is kitérnek, hogy Románia földrajzi elhelyezkedésére is érdemes lenne építeni, fontos logisztikai- és kereskedelmi hub lehetnénk ugyanis Ázsia és Európa között.

Az USR a vállalkozások támogatását a többi párthoz viszonyítva teljesen eltérően közelíti meg. Szerintük a vállalkozói szféra hosszútávú erősítéséhez elsősorban vállalkozókat célzó képzési programokra van szükség, üzleti mentorok és befektetők bevonásával, és olyan vállalkozói ökoszisztéma kialakításával, amely interakciót eredményez sikeres és kezdő vállalkozók között. A munkaerőhiányt pedig 35 év alatti fiatalok átképzésével oldanák meg, elsősorban IT-vállalatok bevonásával.

Romániában – főként az ország legszegényebb régióiban – 3 millió személy megélhetését veszélyezteti, hogy a széttagolt termőterületek és az alacsony terméshozam miatt a mezőgazdaságból származó jövedelem rendkívül alacsony. A párt ezért nagy hangsúlyt fektetne arra, hogy minél több gazdatársulás jöjjön létre, amelyek biztosíthatnák a kisebb termelők piachoz, valamint akár banki finanszírozáshoz való hozzáférését, illetve a beszállítókkal (vetőmagok, vegyszerek, műtrágya) és kereskedőkkel szembeni jobb tárgyalási pozíció kialakítását.

ALDE: Románia lehetne Európa hetedik legerősebb gazdasága

Tăriceanuék az Első lakáshoz hasonló Első vállalkozás program indítását, és félmillió új munkahely létrehozását ígérik a 2016-2020-as időszakra. A párt gazdasági programjában kiemelik a külföldi beruházások növekedésének fontosságát, és egy olyan támogatási rendszert is kidolgoznának, amely elsősorban a külföldön élő román állampolgárokat célozná, és 50 ezer euróval segítené a hazaköltözők vállalkozásindítását.A Liberálisok és Demokraták Szövetségének gazdasági programja meglehetősen ambíciózus címet kapott, és azt ígéri, hogy a tervek megvalósítása esetén Románia Európának nemcsak a hetedik legnagyobb országa, hanem a hetedik legerősebb gazdasága is lehet (România – a 7-a putere economică a Europei). A program kiemeli, hogy egy ország gazdasági jelentőségét már régen nem a természeti erőforrásai jelentik, sokkal inkább a humánerőforrásra kell összpontosítani – oktatással, perspektíva megteremtésével –, ez képezi a párt gazdasági programjának a gerincét is, amely két fejezetből áll, egyik a Fenntartható fejlődés címet viseli. A dokumentum viszont nem magyarázza meg, hogy milyen intézkedések mentén jön létre az országban félmillió új munkahely a következő négy évben, csak arra tér ki, hogy ez azért fontos cél, mert így 5 milliónál több munkavállalója lehet az országnak, és az alkalmazottak száma meghaladná a nyugdíjasok számát. A dokumentum nem pontosítja azt sem, hogy milyen intézkedés vagy program vezethet oda, hogy a körülbelül évente 3 milliárd euróra tehető nettó külföldi tőkeberuházás értéke 5 milliárd euróra nőjön éves szinten 2020-ig.

Az ALDE gazdasági programja a bruttó hazai össztermék (GDP) 5%-os növekedését ígéri évente, ehhez egy 10 milliárd eurós öszeget kezelő Országos befektetési és fejlesztési alappal, valamint évente legkevesebb 2 milliárd eurós állami támogatással stimulálnák a hazai magántőkét. Az Első vállalkozás program részeként pedig a kezdő vállalkozók 3 évig mentességet élveznének az alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás, valamint az osztalékadó befizetésétől. Az ALDE-nél azt ígérik, hogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a hazai nettó átlagbér 2020-ra el fogja érni a havi 2 ezer lejt, a nyugdíjak pedig legalább az 1 500 lejes szintet.Az egyik legérdekesebb pont a párt gazdasági programjában az ingatlanszektort érinti. Az ALDE azzal csökkentené a hazai ingatlanhiányt, hogy kormányra jutása esetén támogatná 20 ezer olyan lakás felépítését, amelyeket jelzáloghitel-szerződéssel, építési költségen vásárolhat meg a lakosság. Kérdés viszont, hogy a program mennyire illeszkedik az építőipar legfontosabb hajtómotorjának számító Első lakás programhoz, vagy fog-e forrásokat elvenni tőle?