Hargita megye jó úton jár, hogy a mindennapok része legyen az online ügyintézés

Az elmúlt években viszonylag sok pénzt költöttek Romániában e-közigazgatási rendszerek fejlesztésére, ennek ellenére Európai Uniós szinten továbbra is sereghajtók vagyunk ebben a tekintetben. Az EU lakosságának átlagosan 40%-a használ e-közigazgatási rendszereket, ez a szám Romániában viszont mindössze 6% körül van – indított Kozma István , a csíkszeredai Enetix Software ügyvezetője, a IV. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencián megrendezett, E-ügyintézésről szóló kerekasztal-beszélgetés modarátoraként.Kozma elmondta, az online ügyintézési rendszerek fejlettsége szerint öt szintet különböztetnek meg:- I. szint: online lérhetőek az információk, – II. szint: letölthetőek az információk, formanyomtatványok, – III. szint: vissza is küldhetőek dokumentumok, – IV. szint: teljesen online történik a kitöltés, – V. szint: már intelligens rendszerek vannak a háttérben, és ezek jelzéseket is küldenek a felhasználóknak.Ezek a rendszerek Európa-szerte már a negyedik-ötödik, míg Romániában még mindig az első-második fejlettségi szinten járnak. Nálunk rengeteg önkormányzatnál még az adónak a bankkártyával való kifizetése is problémát okoz – mutatott rá Kozma. Hargita megye viszont országszinten élen jár az e-közigazgatási rendszerek bevezetésében. Erről Barti Tihamér , Hargita megye tanácsának alelnöke beszélt, aki elmondta, egy pályázatnak köszönhetően a megye 67 önkormányzatából 45-ben már elérhető e-közigazgatási, ügyintézési, illetve mezőgazdasági nyilvántartási rendszer.

„Ez egy komplexebb rendszer, amelynek a használata még nagy kihívás. Romániában rengeteget költöttek már hasonló rendszerekre, Hargita megyében viszont szerencsés eset, hogy ez a projekt pályázat útján valósult meg. A fejlesztés során többször is elmondtam, hogy már az is jelentős eredmény lesz, ha a külföldön tartózkodó Hargita megyeiek számára a helyi adók kifizetésére online lehetőséget biztosítunk, ezzel úgymond meghagyunk egy szálat, és emiatt sem gondolkodnak az ingatlanok eladásában. Az elektronikus ügyintézésnek talán van egy ilyen vetülete is” – mondta Barti.Hozzátette, bár Hargita megye ebben a tekintetben követendő példa, a projektre még ennek ellenére is egy kezdeti lépésként tekint, hiszen szerinte további bővítésben kell gondolkodni. Elmondta, ezen a szinten talán még nem érdemes egy applikációt készíteni az adófizetésre, hiszen évenkénti egyszeri használatra valószínűleg senki nem fog alkalmazást letölteni a mobiljára. De egyéb szolgáltatások hozzákapcsolása a rendszerhez, mint például a városok parkolási fizetési rendszerei, nagy valószínűséggel egy következő lépés lehet, és még inkább mentalitásbeli váltáshoz vezethet, amelynek részeként az online ügyintézés Székelyföldön is a mindennapok része lehet.

Az állami intézmények nem igazán segítőkészekKozma István, aki vállalatával (Enetix Software) részt vett a Hargita megyei rendszer fejlesztésében, kitért a projekt megvalósításának nehézségeire is. Rámutatott, egy pályázati kiírás 15 önkormányzat e-ügyintézési rendszerére vonatkozott, ezért kénytelenek voltak három különböző pályázatot benyújtani. Olyan hatékonytalanságokról is beszámolt, mint például az, hogy a három különböző pályázat miatt a hardverhasználatnál észszerűtlenül voltak kénytelenek eljárni, de arra is kitért, hogy véleménye szerint a megyei szintű megvalósítást sokkal inkább lehetne központosítani is, hiszen az ügyintézési mód a legtöbb esetben azonos.„A projektnek nagyon komoly nehézsége volt, hogy több állami intézménnyel, a pénzüggyel, a cégbírósággal is össze kellett kötni a rendszert, viszont ezekkel a szervekkel rendkívül nehéz a kommunikáció. Nem érzékelhető az a fajta központi akarat, amelynek köszönhetően az intézmények is részt vállalnak abban, hogy ezek a projektek haladjanak” – mondta Kozma. Hozzátette: az állami intézmények szintjén az is nagyon gyakran fejtörést okoz, hogy az online rendszerek teljesen különbözőek, valamint fejlettségi szintben is teljesen eltérőek.Előzetes felmérés alapján pályáztakA Hargita megyei projekt előkészítésében az LGT Proiect is dolgozott, a vállalat ügyvezetője, Miklós Ervin szerint nagyon szerencsés eset, hogy a projekt részeként még a pályázat leadása előtt minden egyes polgármesteri hivatalnál sor került egy felmérésre, így a pályázatot magát úgy lehetett megírni, hogy pontos kép rajzolódott ki az elektronikus ügyintézési szolgáltatások iránti igényekről. „Ez lehetőséget adott arra is, hogy a már meglévő rendszerek túléljék ezt a projektet, az elmúlt években létrejött jó megoldások és szoftverek kidobása, lecserélése nélkül sikerült dolgozni. Ami jó volt, azt újrahasznosítottuk, ami nem volt megfelelő szintű, az le lett cserélve” – mondta Miklós.Azt is elmondta, hogy a pályázat nem foglalta magába az elkészült online rendszerek promoválásának, a lakossággal való megismertetésének finanszírozását, így még ezen a területen nagyon sok a tennivaló. „Hargita megyében egy olyan rendszerről beszélhetünk, amely informatikai szempontból nagyon előrehaladott technológia. Nagy előrelépés például, hogy a rendszer integrálva van olyan intézményekkel, mint az APIA (Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség), de a gazdákkal a rendszert meg kell ismertetni. De fontos beszélni arról is, hogy a polgármesteri hivatalok alkalmazottjait is rá kell venni arra, hogy a rendszereket használják, hiszen ez a munkájukat segíti” – mondta Miklós.Magyarország előrébb tart, már elektronikus személyi igazolványokat bocsátanak ki Tim Zoltán , a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft. igazgatója arról beszélt, hogy hol tart jelenleg Magyarország Romániához viszonyítva az elektronikus ügyintézésben. Véleménye szerint robbanásszerű növekedést hozhat az online ügyintézésben, hogy ettől az évtől kezdődően megjelentek Magyarországon az elektronikus személyi igazolványok, amelyekkel az állampolgárok – a határon túliak is – azonosítani tudják magukat az online eljárásokban. „Ez nagy előrelépés lesz az olyan állami szolgáltatásoknál, ahol eddig be kellett menni egy hivatalba, hogy a személyi igazolvánnyal, vagy a lakcímkártyával ellenőrizzék a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosságát” – fogalmazott Tim. Molnár Szilárd , Magyarország Nemzetstratégiai Kutatóintézetének programkoordinációs referense ehhez csatlakozva elmondta, hogy a svédek által régebben gyakran hangoztatott erős kéz, gyenge érintés elve alapján célszerű lehet olyan ügyintézési szolgáltatásokat megnevezni, amelyeknek a használata kizárólag online működhet. „Magyarországon is nagyon sok ellenállás volt ezekkel kapcsolatban, de mára valóban működő rendszer, hogy a cégek adóbevallása kizárólag elektronikusan történik, vagy ha egy középiskolás felsőoktatási intézménybe jelentkezik, akkor az ehhez kapcsolodó minden lépést elektronikusan kell végigjárnia: a dokumentumfeltöltést, a hitelesítést, az eljárási díj befizetését is” – mondta Molnár.2020-ra alapértelmezett az e-ügyintézésA kerekasztal-beszélgetés résztvevői az Európai Unió által meghatározott e-ügyintézési alapelveket is érintették. Miklós Ervin kiemelte, hogy az EU ezzel kapcsolatos egyik legfontosabb alapelve kimondja, hogy 2020-ig a digitális e-önkormányzatok alapértelmezett működési módnak számítanak uniós szinten, ami azt is jelenti, hogy rendkívül rövid idő alatt az önkormányzatoknak gyakorlatilag teljesen át kell állniuk az elektronikus ügyintézésre. Egy másik fontos alapelv emellett, hogy egy adatot csak egyszer kelljen megadni, illetve bevinni az elektronikus rendszerekbe.Románia 2020-ra szóló digitális menetrendje kicsit árnyaltan ugyan, de átvette ezeket az alapelveket. Miklós szerint ugyanakkor így is nagyon erős vállalásokat tartalmaz: az elektronikus ügyintézés 6%-os szintjét 35%-ra emelnék kevesebb mint négy év alatt. „Olyan környezetben kell elérni ezt a 35%-ot, amelyben az öt éve zajló ügyfélkapu-rendszer állami bevezetése teljes csődbe fulladt, és jó eséllyel jelenleg sem dolgozik rajta senki” – tette hozzá Miklós.