A hazai alkalmazottak fele még az ezer lejt sem keresi meg havonta

Több mint 2,5 millió hazai munkavállaló fizetése nem éri el az 1 000 lejt adózás után, és további 1 millió alkalmazott nettó fizetése esik 1 000 és 1 500 lej közé – derül ki a Munkaügyi Minisztérium által közzétett adatokból. A Romániában munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottaknak a kétharmada keres 1 500 lej alatt, ami jóval elmarad a májusi 2 063 lejes nettó átlagbértől.A statisztikákból a Profit.ro gazdasági portál készített összeállítást, amiből azt is megtudjuk, hogy a munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottak közül 1,9 millió teljes munkaidőben dolgozó, míg 650 ezer részmunkaidőben dolgozó bruttó fizetése nem érte el az első negyedévben az 1 400 lejt, ami azt jelenti, hogy az adózás utáni bérük legtöbb 1 000 lej volt ebben az időszakban. Még súlyosabb, hogy Romániában 1,45 millióra (ebből 850 ezer teljes-, és 600 részmunkaidőben dolgozó) tehető azon alkalmazottak száma, akiknek a nettó, adózás utáni havi munkabére kevesebb volt mint 750 lej.Hogy ez mennyire kemény statisztikai adat, az is jól jelzi, hogy Romániában a teljes munkaidőre, vagyis napi 8 órára alkalmazott személyek száma mindössze 4,74 millióra tehető. És annak ellenére, hogy a statisztikai hiavatal által közzétett 2 063 lejes nettó átlagbér látványos, mintegy 14%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkaügyi minisztérium szerint az 1 400 és 2 800 lejes nettó havi keresetet kézbe kapó személyek száma mindössze az 1,3 milliót éri el. Az átlagbérről szóló statisztikákat a 2 800 és 4 200 lej (360 ezer alkalmazott), a 4 200 és 7 000 lej (189 ezer), illetve a 7 000 lej fölött (100 ezer) keresők száma emeli viszonylag szép összegre.

A statisztikákat természetesen árnyalja az a kép is, hogy csak a bejelentett munkaszerződéseket, illetve munkabéreket tartalmazzák. A Pénzügyi Tanács becslései szerint a feketén dolgozók száma Romániában még mindig igen magas, eléri az 1,5 millió személyt. Emellett a statiszikák azért sem mutatnak hű képet a hazai alkalmazottak jövedelmi helyzetéről, mert még mindig igen kedvelt szokása a munkaadóknak – és érthető okok miatt ez a munkavállalóknak sincs ellenére –, hogy kevesebb fizetést számolnak „papíron” az elvégzett munkáért, a különbséget pedig a munkavállaló feketén, a „zsebébe” kapja. A munkabérek annak ellenére sem növekedtek számottevően, hogy a kormány – a Ponta-, illetve a Cioloş-kabinet – 2014 óta négyszer emelt a minimálbér szintjén, amely az akkori 800 lejről idén májusban lépcsőzetesen elérte az 1 250 lejt. A minimálbérrel kapcsolatos intézkedések ugyanakkor csupán a legalsó réteg munkabéreit érintették valamelyest pozitívan, a közepes, illetve a magas fizetést kapó alkalmazottak munkabére gyakorlatilag beragadt, legalábbis ezt jelzik a statisztikák. Ráadásul a Profit.ro elemzése is rámutat, hogy a minimálbér-emelésekkel a kormány előidézte azt a pozitívnak semmiképpen sem nevezhető jelenséget, amikor a közalkalmazottak fizetésének növekedélésére szinte alig mutatkozik lehetőség egyszerűen amiatt, mert a román állam rendelkezésére álló, a közalkalmazottak fizetésére költhető fizetés-költségvetés egyszerűen nem nőtt akkora ütemben, mint amekkorát a minimálbér-növelések megkövetelnének. Így megjelenik egy úgynevezett sűrítés-hatás, amely azt eredményezi, hogy a közalkalmazottak jelentős részének a minimálbér-közeli fizetést esélye sem lesz túlszárnyalni, mert már a jelenlegi munkabérek kifizetése is hatalmas tehert jelent a költségvetésnek. Az elemzés arra is rámutat, hogy hiába az alacsonyjövedelműek rendkívül magas száma Romániában, a hazai adózási rendszer sem igazán a munkavállalást bátorítja. A portál egy másik elemzése például arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamaihoz hasonlítva, a munkára kivetett adók aránya nálunk az egyik legjelentősebb, az egy alkalmazottra befizetendő adók és illetékek átlagosan a munkavállalók nettó bérének a 75-80%-át is eléri, még annak ellenére is, hogy az átlagbér szintje nálunk a második legalacsonyabb az EU-ban, csupán Bulgáriát előzzük meg ebben a tekintetben. Itt pedig sajnos azt is meg kell jegyezni, hogy a munkára kivetett adók és illetékek magas szintje szorosan kapcsolódik a nyugdíjasok magas számához, és az állami nyugdíjkiadások jelentős mértékéhez is. Romániában jelenleg 5,5 millióra tehető az társadalombiztosítási hozzájárulást fizetők száma, míg 5,1 millióra a nyugdíjasok száma. És hiába magas a nyugdíjjárulékok mértéke, a Profit.ro arra is rámutat, hogy az csak a nyugdíjkifizetések 70%-ára elegendő. Márpedig a nyugdíjasok száma tovább fog növekedni az elkövetkezendő években, a kormányzati megoldások hiánya pedig egyelőre csak még aggasztóbbá teszi a helyzetet – írja a Profit.ro.