Már a kormány is elégedetlen az Út- és Autópálya Társasággal, és a felszámolásán gondolkodik

A Ziarul Financiar biztos kormányközeli forrásokra hivatkozva arról számolt be pár napja, hogy a Cioloş-kabinet elégedetlen az Országos Út- és Autópálya-társaság (CNADNR) infrastrukturális megvalósításaival, és azt a lehetőséget is számba veszi, hogy felszámolja az állami vállalatot. A gazdasági napilap szerin a kormány elégedetlenségét főként az okozza, hogy a szállítási minisztérium által az infrastrukturális beruházásokra elkülönített, 2016-ra szánt költségvetésnek csupán a 20%-át költötték el az év első öt hónapjában, mindezt úgy, hogy az országban több jelentős beruházás is késik.A lap szerint, ha a kormány valóban a CNADNR felszámolása mellett is dönt, az állami vállalat helyét nagy valószínűséggel valamilyen más strukturájú intézmény, vagy intézménycsoport veheti át. A ZF értesülései szerint az is felmerült, hogy a jobb hatékonyság érdekében több infrastrukturális beruházás is megkaphatná a jelentős fontosságú stratégiai projekt jelzőt, és ezeket az infrastrukturális fejlesztéseket egy újonnan létrehozott intézmény venné át. Az útügyi vállalat pedig csak átadná ezeket a projekteket, és tovább folytatná eddigi tevékenységét.

Dan Costescu szállítási miniszter korábban már nyilatkozott úgy, hogy még ebben az évben átalakítanák a CNADNR működését. Az Adevărul beszámolója szerint Costescu egy májusi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy törvénytervezetet dolgoznának ki, amely szerint gyakorlatilag két külön vállalatot hoznának létre az állami vállalatból, ezek közül az egyik kifejezetten a jelentős beruházásokra, a másik az út- és vasúthálózat javítási és karbantartási munkálataira specializálódna.

Májusban strukturális átalakításokba kezdtek a vállalatnál

Az összesen 6 ezer alkalmazottat foglalkoztató mamutvállalatnál egyébként májusban jelentős strukturális átalakításokba kezdtek. A cég regionális kirendeltségeinél összesen 61 vezető beosztást szüntettek meg, míg a vállalat központi székhelyén 7 vezetői állást számoltak fel. A vállalat felsővezetése azt követően döntött az átalakítások mellett, hogy még áprilisban az útügyi vállalat több felelős pozícióban dolgozó alkalmazottja egy sajtótájékoztatón súlyosan kritizálta a vállalat vezetőségét és a cég hatékonytalan működését. A botrányos sajtótájékoztatón a vállalat egyik jogásza úgy fogalmazott, nem ritka, hogy a különböző útszakaszok felújításáról vagy építéséről megszülető döntéseknél csupán „befolyásos szállodatulajdonosok” érdekeit tartják szem előtt. A vállalat útkarbantartásokért felelő igazgatója pedig amiatt panaszkodott, hogy a vállalat mintegy 6 ezer alkalmazottja között csupán 189 utász-mérnök található, és szerinte ezzel magyarázható az is, hogy a vállalat háromszor gyengébben teljesít az útszakaszok karbantartása terén, mint más EU-s tagállamok cégei. A botrányos sajtótájékoztatóról bővebben írtunk itt.

Az útügyi vállalatnál szó szerint nem történik semmi

A vállalat a pénzügyminisztérium adatai szerint is rendkívül hatékonytalanul működik. Az év első 5 hónapjában a szállítási minisztérium működési költsége összesen 2,4 milliárd lej volt, ebből a hatalmas összegből viszont csupán 90 millió lejt (körülbelül 20 millió eurót) költött a tárca az útügyi vállalaton keresztül utakkal és hidakkal kapcsolatos beruházásokra. Pedig a 2016-os állami költségvetés összesen 11,8 milliárd lejt irányoz elő a szaktárcának, és ebben a tekintetben is különösen fájó, hogy a rendelkezésre álló összegnek alig a 20%-át sikerült 5 hónap alatt elkölteni, és ennek az összegnek a jelentős része nem is az infrastruktúra fejlesztésére jutott.Ezt támasztják legalábbis alá a részletesebb adatok, amelyek szerint a szállítási minisztérium ebben az időszakban az állami vasúttársaság működtetésére költötte a legtöbbet: a vasútközlekedés támogatására 465 millió lejt fizetett ki szubvencióként a CFR-nek, míg 387 millió lejt utaltak az állami vasúttársaságnak a vasúti infrastruktúra karbantartására. A harmadik legnagyobb tétel köthető csak az utak és hidak karbantartásához, arra 281 millió lejt utaltak egy tételben, de a tíz legnagyobb tétel között sehol nem találni autópályákhoz köthető kiadásokat.És azt is nagyon nehéz lekövetni, hogy ebben az évben eddig miért nem jelentkeztek jelentősebb autópályákhoz köthető kiadások, vagy hogy a következő hónapokban milyen költségtételekre lehet számítani. Ugyan a pénzügyminisztérium az államháztartási kiadások jobb követhetősége érdekében létrehozta az mfinante.ro oldalt, azt a legtöbb állami vállalat saját belátására bízta, hogy oda feltöltsék-e a működési kiadásaikkal kapcsolatos adatokat. A CNADNR vezetősége viszont úgy tűnik nem tartja fontosnak, hogy az idei 4 milliárd lejes költségvetésének elköltéséről beszámoljon.

A pénzügyminisztérium költségvetési források elköltésének márciusi felülvizsgálatából is inkább az derül ki, hogy már az első három hónapban jelentősen elmaradt az infrastrukturális kiadások tervezett üteme, és azok kifizetése a következő hónapokra tolódik. A szaktárca jelentése azt is megjegyzi, hogy ez főként a munkálatok rossz ütemével magyarázható, és a szakértők intézkedéseket is javasolnak a főbb hitel-utalványozók számára, hogy a tervezett és tényleges kiadások közti jelentős eltéréseket minimalizálják.Most úgy tűnik, hogy az elmúlt években egyre zártabb állami intézménnyé váló CNADNR teljes átalakítása lesz az egyik ilyen intézkedés. És így valószínűleg maghallgatásra talál az Állami Számvevőszék és a Versenyhivatal rengeteg kritikája is, amelyekkel az állami vállalatot az átláthatatlan, és sok esetben értelmetlen kiadásai miatt is támadták korábban. A ZF szerint Románia évente 1-1,5 milliárd eurót költ utakra és autópályákra, ennek az összegnek viszont a döntő része karbantartási és felújítási munkálatokra használódik fel. Pedig az autópályaépítés Romániában égető probléma lenne, a CNADNR viszont eddig csak abban volt jó, hogy elképesztő összegeket költsön olyan megvalósíthatósági tanulmányokra, amelyeket sok esetben semmire nem tudtak használni később.