Az évtized hazárdjátékába is belemennének a britek, csakhogy megszabaduljanak Brüsszeltől?

A legújabb közvélemény-kutatások szinte mindegyike a távozást pártolók kisebb-nagyobb előnyét mutatja a június 23-i EU-tagságról szóló brit népszavazást megelőzően. Hiába a szakértők figyelmeztetése egy esetleges Brexit által okozott gazdasági károkról, a YouGov közvélemény-kutató a napokban kiadott utolsó felmérése szerint a britek 46%-a fog csütörtökön a Brexitre voksolni, míg csak 39%-uk bennmaradás-párti. A bizonytalanok és a szavazni nem kívánók kiszűrésével 54-46 százalékos a megoszlás azok javára, akik akár az évtizedesre is elhúzódó hazárdjátékot is bevállalnák, csakhogy megszabaduljanak Brüsszeltől. A bennmaradás-pártiak szerint „Nagy-Britannia így elveszít mindent”, a Brexitért kampányolók ellenben úgy gondolják, hogy az elemzők többségének nincs igaza.

Mivel érvel a két tábor?

A bennmaradás mellett érvelők arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben Nagy-Britannia kilép az EU-ból, várhatóan összeomlik az ország külkereskedelme, csökkeni fognak a beruházások, ezért kevesebb új munkahely jön majd létre, és nem utolsó sorban egy jókora gazdasági visszaeséssel is meg kellene majd küzdeniük. Emellett azt a félelmet is megalapozottnak tartják, hogy egy esetleges Brexit következtében a londoni City elveszítené a globális pénzügyi központ szerepét, és komoly tőkekiáramlás veheti kezdetét.Ezt a tábort erősíti David Cameron brit miniszterelnök is, aki szerint hallgatni kellene a pénzügyi intézmények javaslataira, akik óva intenek a kilépéstől, és nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szakértők között szinte egyedülálló konszenzus alakult ki arról, hogy kifejezetten rossz döntés lenne elhagyni az uniót. Cameronék rendszerint felhívják a figyelmet, hogy a közgazdászok 90%-a Brexit-ellenes, és hogy ezt a tábort erősítik olyan intézmények is, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), vagy a fejletti ipari országok Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD) is.

A másik oldalon levő tábor viszont megszabadítaná Nagy-Britanniát az EU bürokráciájától. A mellett érvelnek, hogy a brit adófizetők pénzének más országokba való áramlását meg kell állítani, úgy állítják be a szavazás kérdését, mint amely lehetővé tenné a britek számára, hogy véget vessenek az EU tagállamaiból érkező munkavállalók kontrollálatlan beáramlásának, és az olyan jogszabályok kötelező érvényű alkalmazásának, amelyeket a brit hétköznapokat nem ismerő emberek távol az országtól alkottak meg.Ennek az oldalnak az első embere Nigel Farage , az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, aki szerint az elemzők figyelmeztetéseit nem kell komolyan venni, hiszen korábban sem mindig volt igazuk. A brit ITV egyik esti műsorának vendégeként például úgy fogalmazott, hogy az euró születésének idején ugyanezen intézmények és szakértők jósolták azt tévesen, hogy Nagy-Britannia gazdasági erejét csökkenteni fogja, ha nem vezeti be az eurót. „Ugyanez a banda most ugyanilyen retteneteket jósol” arra az esetre, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, de „tévedtek akkor is, és tévednek most is” – mondta a UKIP vezetője.

A bevándorlás kérdése lehet a kulcs

Farage pártja azzal is érvel, hogy az EU 2004-es keleti bővítését követően drámai mértékben növekedett a brit munkaerőkínálat, jórészt a kelet-európai országokból érkező vendégmunkásoknak köszönhetően. A UKIP vezetője szerint a bevándorlók magas száma jelentős mértékben csökkentette a munkabéreket is, ezért komoly korlátozásokra van szükség, amit az EU-s jogszabályok nem engednének, ezért szerintük szükség van a kilépés megszavazására. Ez viszont egyelőre nem világos, hogy mivel járna a bevándorlókat illetően, az viszont biztosra vehető, hogy az Egyesült Királyság az EU-n kívüli országként jelentősen szigorítani a külföldiek munkavállalásának feltételein a szigetországban. A Brexit európai országokat érintő hatásairól az UniCredit Bank londoni elemzői készítettek tanulmányt, amelynek eredményeit az Economica.net gazdasági portál felkérésére a bank román elemzője, a Közép-Kelet-Európai régióért felelő Dan Bucşa értékelte. A bank elemzése szerint Románia esetében hivatalosan körülbelül 136 ezer Nagy-Britanniában dolgozó munkavállalóról beszélhetünk, a hazai munkaerő mintegy 1,5%-áról. A feketén, nem hivatalosan dolgozók száma ennél viszont jóval magasabb, a legrosszabb forgatókönyv esetén pedig akár az is előfordulhat, hogy jelentős részük kénytelen lesz visszatérni Romániába, és hirtelen jövedelem nélkül marad. Vannak viszont nálunk jóval veszélyeztetettebb helyzetben levő országok, Litvániában vagy Lettországban a munkaerő 10, illetve 9%-a dolgozik a szigetországban. A legnagyobb számban a lengyelek vannak jelen a brit munkaerőpiacon, ők a lengyel munkaerő 4%-át teszik ki.

Komolyabb árfolyamváltozásoktól is lehet tartani

Dan Bucşa véleménye szerint nem várható a lej/euró árfolyam jelentős emelkedése, hiszen mindkét fizetőeszköz számára csapás lenne a Brexitre szavazók győzelme. Arra számítanak, hogy még a kilépéspártiak előretörése esetén is az árfolyam legfenneb a 4,55-4,60 lej/eurós sávba kerül rövidtávon. Az elemző azzal nyugtat mindenkit, hogy amennyiben szükség lesz rá, a Román Nemzeti Bank (BNR) nagy valószínűséggel azonnal közbe fog lépni, hogy megállítsa a lej értékének komolyabb csökkenését.

És minden bizonnyal az Európai Központi Bank is közbe fog lépni a kilépéspárti győzelem esetén az euró árfolyamának stabilizálása érdekében, ennek ellenére a dollár várhatóan jelentősen felértékelődik mind a lejhez, mind az euróhoz viszonyítva. Hogy mekkora mértékben, arra Bucşa szerint az elemzők még tippelni sem mernek, azt viszont szinte kizárólag mindenki elismeri, hogy a dollár a hónap egyik legjobb befektetési lehetősége lehet, hiszen nagy valószínűséggel sokan fogják az amerikai valutába menekíteni a pénzüket, a nagy kereslet pedig növekedési hullámot indíthat el.

Ami igazán fájhat Romániának: az EU-s támogatások csökkenése

Bucşa szerint Nagy-Britannia esetleges kilépésének kétségtelenül lesznek egyéb hatásai is Romániára nézve, viszont túlzás lenne pusztító eseményekről beszélni. Bár kevesen beszélnek erről, szerinte mégis a legnagyobb problémát az EU-s támogatások mértékének jelentős csökkenése okozhatja. Románia ugyanis a többi tagállamhoz viszonyítva nagy késéssel hívja le az európai alapokat, az elemző szerint a sor végén maradva, és egy olyan jelentős nettó befizető ország kiesésével, mint Nagy-Britannia, hatalmas EU-s támogatástól eshet el az ország.

Akiknek legjobban fájna a brit kilépés, azok mégis a britek

A brit pénzügyminisztérium májusi elemzése szerint egy Brexittel végződő népszavazási eredmény azonnali sokkot okoznak a brit gazdaságnak, amelynek növekedése a referendum utáni második évben 3,6 százalékponttal maradna el a jelenlegi előrejelzésben szereplő ütemtől. Mivel jövőre az alapeseti előrejelzés 2,1%-os gazdasági növekedés, a kilépés melletti döntés jövőre recessziót jelentene a brit pénzügyi tárca szerint. Amely hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez még az óvatos forgatókönyv, amely azt feltételezi, hogy Nagy-Britannia a népszavazás utáni kilépési tárgyalásokon egyeszségre tud jutni az EU-val egy kétoldalú kereskedelmi megállapodásról.A tárca kidolgozott egy borúlátóbb forgatókönyvet is, amely szerint nem sikerül egyezségre jutni Brüsszellel. A tanulmány szerint ez olyan sokkot okozna, amely két év alatt 6 százalékponttal csökkentené a brit gazdaság növekedését. A mély recesszió mellett ráadásul meglódulna az infláció Nagy-Britanniában, jelentősen csökkenne a font értéke, az ingatlanpiaci árakban pedig közel 20%-os esés következhet be a negatív forgatókönyv megvalósulása esetén.

Elrettentő példa lehet Nagy-Britannia kilépése

Ugyan a népszavazás másnapjára ülést hívott össze az Eurócsoport, az eurózóna pénzügyminiszterei a népszavazásig nem fognak megbeszélést tartani egy esetleges kilépés következményeiről. Jeroen Dijsselbloem , a testület elnöke ezt azzal magyarázta, hogy egyszerűen abban bíznak, a britek a bennmaradás mellett foglalnak állást június 23-án.Angela Merkel német kancellár viszont üzent a briteknek. Egy csütörtöki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság elesik az Európai Unió piacától, és az EU kívülállóként fog tekinteni a szigetországra Brexit esetén. Merkel szavai egybeesnek a szakértői jóslatokkal, arra az UniCredit elemzése is rámutat például, hogy azért is nehéz elképzelni egy Nagy-Britannia számára kedvező kereskedelmi megállapodás létrejöttét az ország kilépése esetén, mert az több tagállam számára is azt az üzenetet hordozná, hogy megéri elhagyni a gazdasági és poltikai uniót.

Van, aki szerint viszont a Brexit lehet a gyógyír Európa problémária

Miközben az elemzők többsége összeomlással riogat, Mohamed El-Erian , a Pimco egykori kötvényguruja, az Allianz tanácsadója szerint a Brexit oldhatja fel az Európai Unió régóta húzódó ellentmondásait. El-Erian erről mindenki meghökkenésére a berlini F undForum International nevű rendezvényen beszélt , a MarketWatch tudósítása szerint úgy fogalmazott: „bár ironikusan hangzik, hosszútávon éppen a Brexit oldaná meg az EU régi problémáit”.A sztárközgazdász magyarázatában rámutatott, hogy jelenleg két felfogás találkozik a tagállamok részéről az EU jövőjét illetően. A britek még a bennmaradás ellenére is továbbra is szabadkereskedelmi övezetként, míg a német-francia vonal ennél sokkal többként tekint az unióra. Nagy-Britannia EU-val kapcsolatos érdeke El-Erian szerint leginkább arra összpontosul, hogy az unió egy fejlett szabadkereskedelmi övezet maradjon, emellett a pénzügyi szolgáltatások számára is szabad „útlevelet” biztosítson, s bár kedvező számukra az áruk és szolgáltatások szabad áramlása, a munkaerő szabad mozgásáért, és az egyre szorosabb integárcióért sincsenek oda. Ez pedig élesen szembemegy a magországok jövőt illető elképzelésével, amely az unió jelenlegi formáját sokkal inkább egy lépcsőfoknak, nem pedig a végállomásnak tekintik. Erről egyébként El-Erian bővebben aProject Syndicateoldalán is ír bejegyzésében, amely magyar nyelven aVilággazdaság.hu-n is megjelent.

De így mi lesz Skóciával?

David Cameron az Európai Tanáccsal folytatott sikeres tárgyalások után februárban jelentette be, hogy kormányával a kilépés ellen fog kampányolni, de csak most júniusban beszélt először arról, hogy komolyan aggódik amiatt, hogy amennyiben Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor Skóciában újabb függetlenségi népszavazást írhatnak ki.Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenségről, akkor azok az maradáspártiak nyertek, akik kampányuk során többnyire azzal érveltek az Egyesült Királyságtól való elszakadás ellen, hogy az egyet jelentene az Európai Unióból való távozással is. A skót kormány azóta többször is utalt arra, hogy Nagy-Britannia távozása az EU-ból újabb skót függetlenségi referendumhoz fog vezetni.