Kolozsvár, mint Kelet-Európa Szilícium-völgye? A Forbes szerint még messze vagyunk attól

Keressetek rá a román IT-szektorra, a számok és mutatók alapján könnyen érhet az a benyomás titeket, hogy ez az ország adja majd a világnak a következő Facebookot. A romániai IT-ipar virágzik, de komoly innovációs problémákkal küzd – kezdi a romániai IT-szektorrol írt cikkét Stephen McGrath , a Forbes.com szakírója.A Forbes egy egész elemzésben foglalkozott a hazai IT-szektor helyzetével, és kiemeli, Romániában az elmúlt néhány évben rendkívül látványos fejlődésen ment át az iparág. Az egy főre jutó informatikai mérnökök száma mára magasabb, mint az Egyesült Államokban, Indiában, Kínában, vagy akár Oroszországban. A befektetők figyelmének felkeltése érdekében létrehozott, a kormány által működtett Invest Romania nevű weboldal szerint az iparág átlagos éves növekedése meghaladja a 9%-ot, 2020-ra pedig arra számítanak, hogy a hazai IT-szektor mérete eléri a 4,5 milliárd dollárt.De amíg az iparág növekedése jelentős, és a szakemberek száma is magas, innovátorokból, feltalálókból, új termékeket kitaláló emberekből hiány van. Az iparág több neves képviselője is egyelőre csak próbálja megmagyarázni azt, hogy a sok jó szakember miért nem képes egész iparágakat megrengető új startupok létrehozására – írja a Forbes.

Miért nem innovál a román IT?

Marius Gaina , a GoWild szerencsejáték-weboldal működtetője a Forbes megkeresésére elmondta, hogy véleménye szerint a román IT-szektor azért nem képes minőségi és innovatív iparági termékeket is létrehozni egyben, mert az iparági vállalatok körében még mindig túl magas a kockázatkerülésre való hajlandóság. „Ha a helyi szakembereket a Szilícium-völgyben, vagy a londoni Szilícium Körforgalomban dolgozókhoz hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a mieink sokkal inkább magára a termékre koncentrálnak, nem pedig arra, hogy az az a termék mivé válhatna a jövőben” – magyarázta Gaina.A Forbes szerzője szerint a Gaina által említett kockázatkerülés egyébként is elég gyakran válik nyilvánvalóvá akkor, amikor egy külföldinek éppen román iparági szereplőkkel van lehetősége kapcsolatba kerülni. Szerinte ennek a kockázatkerülő hozzáállásnak nagy valószínűséggel az évtizedekig tartó kommunista elnyomás is az egyik okozója, amely eltüntette a versenyszellemet, a kapitalista gondolkodásmód viszont meglátása szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan startupok jöjjenek létre, amelyek megrengetik a piacot.Az innovatív startupok hiányához McGrath azt is hozzáköti, hogy a román tanügyi rendszer jellemzően az adatok és információk elsajátítására helyezi a hangsúlyt, míg a kreativitást fejlesztő, illetve a kritikus, másképpen való gondolkodásnak teret adó oktatási anyag szinte teljesen hiányzik. Problémaként azonosítja emellett a kudarctól való félelem széleskörű jelenlétét, a specifikus pénzügyi forrásokhoz való hozzáférhetőség hiányát, és arra is rámutat, hogy Romániában alig találni olyan gazdasági szakembert, aki képes lenne egy technológiai vállalat piacra lépését profi módon lemenedzselni. Erről egyébként ide kattintva is írtunk már.

Jól kereső olcsó munkaerő

A Forbes cikke emellett a nyilvánvaló bérezés közti különbségekre is rámutat. Hiába keresnek jóval jobban a körülbelül 400 dollárra tehető romániai átlagbérnél az IT-szektorban dolgozók, a tapasztalattal rendelkező fejlesztők 2 200 és 4 ezer dollár közötti fizetése így is jóval elmarad a Nyugat-Európában dolgozó szakemberekéhez viszonyítva – emeli ki McGrath. Ez pedig kiemelkedő lehetőség a legnagyobb technológiai vállalatok számára, a romániai olcsó szakértőknek köszönhetően az IBM, a Microsoft, az Oracle és az Amazon is olcsó IT termékekhez jut hozzá alacsony előállítási költségen. Ionuţ Alexandru , a VisionBot alapítója szerint a jó IT-szakemberek többsége nagyvállalatoknál dolgozik, amelyek főként úgynevezett outsourcing projekteket, vagyis nyugati vállalatok által hozzájuk kiszervezett munkákat vállalnak. „Ezeknél a vállalatoknál az emberek minden egyes nap kompromisszumot kötnek egy jól fizető, biztonságot teremtő állás és fizetés, vagy egy elrugaszkodó, de anyagi szempontból inkább terhet jelentő startup között” – mutat rá Alexandru.A romániai IT-szektor vállalatainak 90%-a végez egyébként outsourcing munkát külföldi vállalatok számára. Bár ez a román gazdaság számára előnyös, pénzügyileg kényelmes helyzetbe hozza a tehetséges szakembereket, és nagy valószínűséggel hozzájárul Románia innovációs problémáihoz – mutat rá a Forbes.

Valós probléma az innováció hiánya?

A több mint 13 ezer tagot – programozókat, vállalkozókat és az IT-szektorra specializálódott újságírókat – számláló RomanianStartups.com nemrégiben online felmérést végzett a tagjai között. A szakemberekhez intézett kérdés úgy hangzott, hogy egyetértenek-e azzal a régóta hangoztatott kijelentéssel, miszerint a román IT-ipar innovációs problémákkal küzd. A felmérés eléggé egyértelmű eredménnyel zárult: a 255 megkérdezett személy közül 202 válaszolt úgy, hogy ő is valósnak látja a problémát.Ezt a képet támasztja alá a Brainspotting piackutató idén kiadott elemzése is, amely szerint az IT-szektor alkalmazottainak 53%-a a várható munkabér alapján választott magának munkaadót, míg csak 12%-uk nyilatkozott úgy, hogy a kreatív és dinamikus munkakörnyezetet tartotta a legfontosabb szempontnak. Mircea Goia , a Romanian Startups weboldal tulajdonosa szerint mentalitásbeli váltásra is szükség van a szakemberek részéről. „Azt gondolom, hogy a romániaiaknak jóval optimistábban kellene belevágniuk az innovatív ötleteik létrehozásába, sokkal nyíltabban kellene beszélniük az ötleteikről, nem pedig titokban tartani azokat” – nyilatkozta az amerikai gazdasági lapnak. Goia szerint két olyan okot lehet azonosítani, amelyekért senki nem szeret beszélni az ötleteikről: az egyik a lopástól való félelem, a másik pedig, hogy mindenki attól tart, hogy nevetségessé teszi magát. „Le kell dönteni ezeket a falakat” – tette hozzá.

A Forbes szerzője valószínűleg ezért is vonja le azt a következtetést, hogy a technológiai szektor tranzíciós időszaka nagy valószínűséggel még nagyon sokáig elhúzódik. „Az elmúlt években nagyon sok minden elhangzott a romániai startup színtérről, Kolozsvárt pedig egyre gyakrabban nevezik Kelet-Európa Szilícium-völgyének. Ez a kijelentés azonban mindezek fényében még nagyon messze van a valóságtól” – zárul a Forbes elemzése.