Ötlet + Védelem = Érték. Mert a szellemi tulajdon csak védve igazán értékes

A nyolcvanas években a vállalatok értékét adó javak 70%-át még a tárgyi eszközök, a cég tulajdonában álló ingatlanok, berendezések vagy járművek tették ki. Mára ez sokat változott, a világ legnagyobb vállalatainak vagyonában a céghez köthető szellemi termékek jelennek meg nagyobb súlyban. Jó példa az Apple, a cupertinói vállalat értékének közel kétharmadát szakértők szerint maga a brand adja – indította útjának a Your Proprty – Mark Yourself elnevezésű projekt első konferenciáját Cristian Grindean , az esemény házigazdája.

A kolozsvári Liberty Technolgy Parkban található Impact Hubban megszervezett konferencián Farkas András , a PONT Csoport alapítója és elnöke, a kezdeményezés projektmenedzsere elmondta, köztudott, hogy a romániai fiatalok rengeteg szellemi terméket fogyasztanak, de jellemzően nem tartják tiszteletben az ezekhez köthető tulajdonjogokat. A statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy ebben a tekintetben is rendkívül rosszul teljesítünk, Farkas szerint a konferenciával mégsem csupán a tudatosítás és a figyelemfelkeltés a cél, hanem hogy a kezdeményezésük olyan egyéb témakörökhöz és projektekhez is illeszkedjen, amelyek a felzárkózást segítik. Így „Kolozsvár nem csak fogyasztója lesz annak, ami Európából érkezik, hanem egy kiindulási pont is”.

Ötlet + Védelem = Érték

Farkas rámutatott, ebben a tekintetben kiemelten fontos, hogy az innovátorok, a feltalálók is figyelembe vegyék a kezdeményezés fő üzenetet, amely azt mondja, hogy egy jó ötletet a megfelelő védelem tesz igazán értékessé a piacon. Elmondta, bár elsősorban a kolozsvári fiatalokat célozzák a kezdeményezéssel, a fenti egyenlet által hordozott üzenetet kampányok és különböző akciók révén az európai fiatalokhoz is el fogják juttatni, emellett olyan rendezvényeken is várhatóan meg fognak jelenni, mint az Electric Castle vagy az Untold.„A kezdeményezéssel gyakorlatilag mi is egy márkát hozunk létre, amelyet akár az is lehet, hogy le fogunk védeni. Öt olyan specifikus kampányt fogunk elindítani, amelyek egyenként a szellemi tulajdon öt különböző kérdéskörét járják majd körül” – mondta Farkas.

Geanina Simion , a Creative Advertising kreatív igazgatója, a Your Property – Mark Yourself kommunikációjáért és imázsáért felelős szakértő előadásában arra tért ki, hogy a reklámügynökség nem csupán szakmai partnerként vállalta el a kezdeményezéssel kapcsolatos munkát, hanem igazán a része is akart lenni a projektnek, annál is inkább, mert kreatív iparági vállalatként gyakran találkoztak olyan helyzettel, amelyben a saját szellemi termékük került jogtalan felhasználásra mások által.

Elmondta, a projekt kommunikációjának előkészítése során minél mélyebben ásták bele magukat a szakirodalomba, annál inkább változott meg bennük az előzetesen elképzelt kommunikációs stratégia. Úgy fogalmazott, hogy legjobban az általuk készített logó foglalja össze mindazt az újat, amit ebben az időszakban a szellemi termékekkel kapcsolatban ők is megtanultak. A szellemi tulajdonjog szerinte az ötlet fontosságát és eredetiségét jelzi. Elmondta, azért használtak egy agyat a logó elkészítésénél, mert azt sugallja: ahogy a gondolat, az ötlet forrását is védi a koponya, úgy a szellemi termékek számára is szükség van védelemre. A betűkkel játszadozva pedig a görög ábécé Fí betűje, az alkotók által gyakran használt szimbólum is megjelenik az agytekervények között.Az ötletnek viszont nincs értéke akkor, ha nem sikerül azt kifejezésre juttatni. A kifejezés pedig ebben az esetben Simion szerint a gyakorlatba ültetést jelenti, valamint azt is, hogy egy ötlet monetizálhatóvá, eladhatóvá válik. „Minden egyes vállalat rendelkezik szellemi vagy intellektuális tőkével. Ez a tőke a vállalat alkalmazottainak ismereteit, a know how-t foglalja magába. Az intellektuális tőke ugyanakkor csak megfelelő védettség mellett válik igazán értékessé” – magyarázta Simion, hogyan nyerte el a kampánytermék végső, alább látható pénz alakú formáját.

Mit kell levédeni? Mit nem? És mindez milyen költségekkel járna? Meggyőződésem, hogy ennek a projektnek a végén az alicantei Európai Unió Szellemi Tulajdoni Havatalánál le lesznek nyűgözve – kezdte előadását Liliana Pop , az EU IPR Helpdesk , vagyis az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött „szellemitulajdon-védelmi segélyszolgálat” nagykövete. Előadásában rövid áttekintést adott arról, hogy milyen esetekben lehet az ügynökséghez fordulni, valamint beszélt azokról a szolgáltatásokról is, amelyeket nyújtanak.

Elmondta, az EU IPR Helpdesk elsősorban a szellemi tulajdonhoz köthető tudatosítási kampányt végez, de díjmentesen kínál szakmai tanácsadást, tájekoztatást és szakmai továbbképzést a szellemi tulajdont és szellemi tulajdonjogot érintő kérdésekhez. Pop kiemelte, a kis- és közepes vállalkozások, illetve a kutatási tevékenységet végző intézmények körében egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen jellegű információk iránt. Rámutatott, a szerényebb anyagi háttérrel rendelkező szervezeteknél állandóan felmerülő kérdések vannak egy új termék piacra való bevezetése esetén, „például hogy mit is kellene levédeni, esetleg mit nem, hogyan kellene eljárni, és persze mindez milyen költségekkel járna”.

Dorin Isoc: versenyképes gazdasághoz a szellemi termékek tiszteletben tartása kulcsontosságú Három esettanulmányt mutatott be a résztvevőknek Dorin Isoc , a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzora, a plágiumgyanús művek listáját tartalmazó plagiate.ro projekt kezdeményezője. Elmondta, a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államok bruttó hazai össztermékének 24%-a valamilyen szellemi tulajdonból származik. Egy ország jó gazdasági teljesítményének egyre fontosabb tényezőjévé válik, hogy megfelelő védelmet kapnak-e a szellemi tulajdonjogok birtokosai – emelte ki. Rámutatott, ebben a tekintetben különösen súlyos, hogy Romániának „plagizáló tanárai vannak, és egy olyan volt miniszterelnöke, aki nem hajlandó beismerni a tettét, és még az is lehet, hogy egyszer Nobel-díjat kap a minden idők legplagizáltabb doktori dolgozatának elismeréseként” – mondta Isoc, hozzátéve, becslések szerint körülbelül 10 ezer plagizáló él jelenleg Romániában.

A zeneipar szereplői sincsenek könnyű helyzetben, ami a szellemi termékeik tiszteletben tartását illeti. Az előadók ugyan fellépésekkel, zenehordozók értékesítésével képesek bevételhez jutni, a dalok szerzőinek érdemeiért viszont kevesen hajlandóak fizetni, pedig erre jogszabályi kötelezettségük volna – mutatott rá Cristian Chereches , a Zeneszerzők Érdekvédelmi Egyesületének jogtanácsosa és ellenőre.A jogi és a fizikai személyeknek is fizetniük kell a nyilvános helyen közzétett zene szerzői jogaiért, ha a hallgatóság meghaladja a szűk családi, illetve baráti kör kereteit – hívta fel a figyelmet a jogtanácsos. A jogszabályok szerint fizetni kell a kereskedelmi, a vendéglátóipari egységekben, edzőtermekben közzétett zene szerzői jogaiért, attól függetlenül, hogy a szervező vagy tulajdonos kér-e belépőt vagy sem. A pontos összeg ezekben az esetekben függ a helyszín méretétől, de annak nagyságát figyelembe véve egy fix díjban van meghatározva.

Chereches elismerte, kevesen tudják, de a jogszabályok szerint az olyan rendezvények, mint az esküvők, eljegyzések vagy keresztelők szervezői is – attól függetlenül, hogy egy arra specializálódott rendezvényszervezőről, vagy éppen magáról a magánszemélyről van szó – szerzői jogdíjak fizetésére kötelesek, esküvők esetében például ez az összeg 73 lejt tesz ki. De szerzői jogdíjak megfizetésére kötelesek az olyan nagy fesztiválok szervezői is, mint az Untold, vagy az Electric Castle, ahol a belépők árának 5-8%-át kell befizetnie a szervezőnek az érdekvédelmi szövetség számlájára. Az összeget a szervezet az adott fesztivál zenei programja szerint a zeneszerzőknek juttatja el, akik, mint többször is felhívta rá a figyelmet, leggyakrabban nem egyeznek meg a számok előadóival.Chereches elmondta, szervezetük a működésük fenntartásához szükséges jutalék visszatartását leszámítva, a szerzői jogokért fizetett összeget teljes egészében az alkotókhoz juttatja el. Arra, hogy a szerzők milyen arányban részesülnek a szervezethez befizetett összegből, helyzettől és helyszíntől függően különböző módszerekkel határozzák meg: lehetőség szerint vagy lejátszási listák mellékelését kérik, vagy a rádiók, illetve zenecsatornák zenei toplistája szerint osztják szét a bevételeiket a szerzők között.

Nem szabad külföldre vinni a terméket védettség nélkül A Luna Solai történetének kezdete még 1998-ba nyúlik vissza, amikor az alapító Felicia Tulai szülei nyugdíjas korukba lépve vásároltak egy olajprést. A szülők hobbitevékenysége az évek során aztán egy kisebb családi vállalkozássá nőtte ki magát, a helyi magtermelők részéről egyre nagyobb igény mutatkozott a jó minőségű, úgynevezett hidegen préselt olaj iránt.

Felicia Tulai 2011-ben úgy döntött, hogy otthagyja az egyik nagy, multinacionális vállalatnál betöltött állását, és a szülei tapasztalatára építve, szakértőket bevonva brandet épít a termékek köré. Elmondása szerint a termék diverzifikálását követően külföldi szakkiállításokon igyekezett megismertetni a termékeit, és először 2012-ben egy párizsi szakkiállításon fogalmazódott meg benne, hogy nem szabad nemzetközi kereskedelmet folytatni a termék levédése nélkül. „A kiállításon felállított standunknak meglepően nagy sikere volt a kínaiak körében. Fényképezték, érdeklődtek. Gyanús volt, már a következő napokban hozzáláttunk a levédési folyamathoz” – mesélte.

A semmiből minden idők egyik legnézettebb román filmje Utolsó előadóként az elmúlt évek egyik legnépszerűbb romániai filmjének producere, Radu Băzăvan osztotta meg tapasztalatait arról, hogy mekkora kihívást jelentett az Usturoi készítőinek a rendkívüli érdeklődés közepette is megvédeni az alkotásukat. Ahogy fogalmazott, a semmiből minden idők egyik legnézettebb román filmjét hozták össze, a felvétel kiszivárgása pedig több évnyi munkájukat tette volna tönkre.

Filmul Usturoi (Romania) from Lucian Alexandrescu on Vimeo .

A film népszerűségét Băzăvan szerint a jó marketingstratégiának köszönhetik. „Az egyik legpromováltabb romániai film voltunk az interneten. Mindenki kereste, fórumokon folyamatosan belefutottunk olyan kérdésekbe, hogy honnan lehet letölteni. Kifejezetten kalandos erőpróba volt, hogy a film ne fusson ki a kezeink közül, hogy ne kerüljön fel torrent-oldalakra” – mondta Băzăvan.

Az alkotást sikerült „megvédeni”, jelenleg kizárólag a Vimeo videómegosztó portálon nézhető meg, mindössze tíz lejért kölcsönözhető ki. A készítési költségeket sem fedező összeg direkt módon az alkotókhoz jut, akik viszont azokra a személyekre is gondoltak, akiknek nagyobb áldozatot jelentene a film kifizetése, ezért aki igazolni tudja, hogy rászoruló, ingyen megnézheti a filmet.

„Volt olyan felhasználó is, aki próbált ezzel visszaélni. Visszautasítottuk, mert nem tudta bizonyítani semmilyen irattal, hogy túl nagy anyagi teher lenne számára ez az összeg. Erre megfenyegetett, hogy csak azért fogja kifizetni a film kikölcsönzési díját, hogy utána feltehesse valamelyik torrent-oldalra. Szerencsére elmondta nekünk, mire készül, a vásárlását nem hagytuk jóvá. Sajnos ilyen helyzetekkel is szembe kell nézni” – mesélte Băzăvan.