Nyílt levélben fakadt ki 300 neves közgazdász az adóparadicsomok ellen

Több mint 300 neves közgazdász – köztük Thomas Piketty , Olivier Blanchard és Jeffrey Sachs – írta alá azt a nyílt levelet, amelyben arra kérik a világ vezetőit, hogy foglaljanak állást az adóparadicsomok ellen, ismerjék be, hogy ezek létezése nem jár semmilyen gazdasági előnnyel, és foganatosítsanak intézkedéseket az offshore cégek tulajdonosi struktúrájára jellemző anonimitás megszüntetése érdekében.A nyílt levél egy hónappal azután jelent meg, hogy a panamai Mosack Fonseca ügyvédi irodától több mint 200 ezer offshore vállalattal kapcsolatos adat került nyilvánosságra. Az aláírók nem titkolt célja, hogy a nyílt levéllel is nyomást gyakoroljanak a Londonban csütörtökön kezdődő Anti-Corruption Summit résztvevőire. A londoni eseményen 40 ország képviselteti magát, a brit közvélemény mégis attól tart, a házigazda nyomására a tengerentúli adópradicsomok ügye kissé háttérbe szorulhat, nem szeretnék ugyanis felhívni a figyelmet arra, hogy a brit kormány az elmúlt években látványosan nem tudta megállítani az offshore központokba áramló brit fontmilliókat.

Sztárközgazdászok írták alá a levelet

Az aláírók között Thomas Piketty , a Tőke a 21. században című könyv szerzőjeként széles körben ismert francia sztárközgazdász mellett olyan elismert szakemberek is szerepelnek, mint a legutóbbi közgazdasági Nobel-emlékdíjat nyerő Angus Deaton , a fejlesztési közgazdaságtan egyik legnagyobb szakértőjeként ismert Ha-Joon Chang , vagy az IMF volt vezető közgazdásza, Olivier Blanchard , de aláírta a levelet Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár is.A levelet szintén aláírta Jeffrey Sachs, a Columbia professzora is, aki a BBC Rádió megkeresésére elmondta, az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának rendkívül nagy a felelőssége abban, hogy végre véget vessenek az adóparadicsomok működésének. „A Panama-akták nyilvánosságra kerülése sem bizonyított mást, minthogy az adóparadicsomok az egyenlőtlenségek elmélyüléséhez, a korrupció, az adócsalás és más aljas tettek elősegítéséhez vezettek. Ennek véget kell vetni” – érvelt Sachs.

Az amerikai professzor egyébként már többször is magára irányította a figyelmet azzal, hogy kényes kérdésekben kertelés nélkül, rendkívül őszintén elmondja a véleményét. A BBC Rádiónak adott interjújában is, amelyet a The Guardian fogalt össze, úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió együttműködése a konferencián elegendő lenne ahoz, hogy kifejezetten rövid idő alatt fenomenális változásokat tudjanak felmutatni. Véleménye szerint ugyanakkor mégsem várható előrelépés a londoni esményen, mert a

„világ vezetői teret engednek a gazdagoktól érkező lobbitevékenységnek, és nem hajtanak végre tartalmas reformokat”.

„Szerintem a kormányok nem is igazán szeretnének sokat tenni az adóparadicsomok ellen, mivel a hatalmas támogatóik, a londoni City, vagy a Wall Street figurái nagyon-nagyon keményen harcolnak azért, hogy nyitva tartsák ezeket a kiskapukat. Ez a rendszer az idő múlásával a nagyon gazdag és jelentős hatalommal bíró emberek kényelmének szolgálatára jött létre. Az adóparadicsomok működésénél nincs is jobb példa arra, hogy a gazdagok és hatalmasok mennyire a kezükben tartják a pénzügyi világ alakulását” – fogalmazta meg kemény álláspontját az amerikai professzor. Sachs hozzátette, az adóparadicsomok nem csak úgy a semmiből jelentek meg. Erre példaként az Egyesült Királysághoz tartozó Brit Virgin-szigeteket hozta fel, amely szerinte szintén nemcsak saját erejéből nyújt adó- és titoktartási menedéket, hanem azért is, mert olyan országok hunynak szemet a működésük felett, mint Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok.

Új szabályozásokat javasolnak

A nyílt levelet aláírók álláspontja szerint az adóelkerülés mind a fejlett, mind a fejlődő országok esetében egyenlőtlenségek kialakulásához vezethet. A jövedelmi különbségek elmélyülésén kívül arra is felhívják a figyelmet, hogy az adóparadicsomokban létrehozható, fiktív vállalatoknak is nevezhető cégek torzítják a világgazdaság működését. Ezért a nyílt levélben arra sürgetik a kormányokat, hogy olyan globálisan is érvényes szabályozásokat dolgozzanak ki, amelyek egyrészt garantálják, hogy a vállalatok adóköteles tevékenységeiket országtól függetlenül bejelentsék, másrészt biztosítják, hogy minden ország nyílvánosságra hozza a náluk bejegyzett vállalatok vagy cégcsoportosulások valódi tulajdonosainak listáját. A levélben pozitív példaként jegyzik meg, hogy az Európai Unióban már folyamatban van egy olyan jogszabálycsomag kidolgozása, amely a vállalatokat arra kötelezné, hogy abban az országban fizessék a profit utáni adókötelezettségeiket, ahol a nyereségük keletkezett, nem pedig abban az államban, ahol az adóbevallás történik.„Az adóparadicsomoknak köszönhető visszaélések nem csupán megdöbbentőek, hanem felérnek egy arconcsapással is. Nem volt szükség a Panama-akták nyilvánosságra kerülésére ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon mindenki számára, az offshore-központoknak hála az adóelkerülés világszerte burjánzik. Ennek a visszaélésszerű globális rendszernek a lehető leghamarabb véget kell vetni. A fenntartható fejlődés iránt elkötelezett jó kormányzatok ezt fogják tenni” – áll a levélben.

A levél aláírói bevallják, tisztában vannak azzal, hogy az adóparadicsomok felszámolása nem könnyű feladat, hiszen nagyon erős háttérrel rendelkező vállalatcsoportok is hasznot húznak az offshore cégek nyújtotta előnyökből. Ennek kapcsán ugyanakkor Adam Smith , a modern közgazdaság-tudomány atyjának szavait hozzák fel, aki úgy írt a gazdagokról, mint akiknek „arányaiban nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közkiadások fedezéséhez”. Nincs olyan gazdasági szempontból megalapozott indok, amely az offshore paradicsomok működése mellett szólna – áll a levélben.A nyílt levél megjelenését koordináló Oxfam gazdaságkutató szerint évente csak Afrika 14 milliárd dollárnyi adóbevételt veszít az adóparadicsomok miatt. Az összeg súlyának érzékeltetésére rámutatnak, hogy ez a pénzösszeg elegendő lenne olyan egészségügyi beruházásokra, amelyek évente 4 millió afrikai gyermek életét menthetnék meg, vagy lehetővé tenné, hogy azokban az afrikai iskolákban is megfizessenek egy tanárt, ahol arra eddig nem volt lehetőség.