Társadalmi feszültségekhez vezethet, hogy gazdaságilag kettészakad az ország

Románia 18,5 millió lakosa közül alig 4,1 millió dolgozik hivatalosan, fizet egészségbiztosítást, adókat és illetékeket. A foglalkoztatottak száma 2014-re 100 ezerrel nőtt 2012-höz viszonyítva, ami önmagában nagyon jó hír lenne akkor, ha nem vennénk figyelembe, hogy az új munkahelyek számának növekedése szinte csak és kizárólag a nagyvárosokhoz tartozó szűkebb régiókra koncentrálódik. Bukarest, Kolozs és Temes megye egyre inkább eltávolodik az ország többi régiójától, a szakértők pedig egy mély társadalmi válságra figyelmeztetnek emiatt.Erre az aggasztó helyzetre figyelmeztet a KeysFin üzleti szolgáltató elemzése is, amelyet még május elseje, a munka ünnepe alkalmából tettek közzé. A 2014-es adatokkal számoló elemzés szerint Romániában a feldolgozóiparban (932 ezer), a kereskedelemben (744 ezer), az oktatásban (369 ezer) és az építőiparban (344 ezer) dolgozik a legtöbb alkalmazott. Az egészségügy (322 ezer, beleszámítják a szociális munkát végzőket is) és a szolgáltatószektor (252 ezer) egészíti még ki a legtöbb alkalmazottat felszívó iparágak listáját, még úgy is, hogy a fejlett országokhoz viszonyítva meglehetősen alacsony az ezekben a szektorokban dolgozók aránya.

A KeysFin statisztikái rámutatnak emellett a román gazdaság elmúlt években tapasztalható jelentős átrendeződésére is. Az elemzés szerint az ország hagyományosan iparvidéknek tekintett területei, mint például Galac és Hunyad megyék folyamatosan veszítenek korábbi erejükből. A nagy acélipari és bányászati vállalatok munkanélkülivé váló alkalmazottai főként nyugaton néznek új állás után, illetve az olyan jobb munkaerőpiaci potenciállal bíró régiókban, mint például Bukarest-Ilfov.

A legtöbb alkalmazottat foglalkoztató régió továbbra is Bukarest (Ilfov megyét is beleértve), az 1,186 millió munkavállalót számláló főváros környéki régiót Temes megye (186 ezer) követi az alkalmazottak száma szerinti ranglistán, harmadik Kolozs (161 ezer) megye, majd Brassó (148 ezer), Constanţa (147 ezer), Prahova (133 ezer), Argeş (124 ezer), Bihar (121 ezer) és Szeben megye (118 ezer) következik a sorrendben.

A másik oldalon, a legkevesebb alkalmazottat foglalkoztató megyék között felállított listán Mehedinţi (19 ezer), Giurgiu (21 ezer), Kovászna (28 ezer), Szilágy (26 ezer), Krassó-Szörény (29 ezer) és Botoşani (29 ezer) megyék helyezkednek el. Hogy mekkora szakadékok vannak az egyes megyék közt ebben a tekintetben is, azt jól mutatja a hasonló lakosú Szeben és Botoşani megyék összehasonlítása, ahol körülbelül 400 ezer lakosra előbbi esetében 118 ezer, utóbbi esetében csak 29 ezer munkavállaló jut.

A KeysFin elemzése kitér Románia legnagyobb munkaadóinak ranglistájára is, amely szerint a Dacia, az OMV Petrom, a Rompetrol, a Kaufland, a British American Tobacco, a Petrotel-Lukoil, az E-on Energie, a Carrefour, a GDF Suez (új nevén Engie), a Romgaz, a Metro, a Mol, az Orange, a Ford, az Electrica és az Auchan foglalkoztatta a legtöbb embert 2014 végén. Az elemzés úgy fogalmaz, Románia legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalatai a legnagyobb üzleti forgalmat elkönyvelő cégek is egyben. Némiképp pozitív, hogy a legnagyobb vállalatok listája diverzifikáltnak tekinthető, az olajipari vállalatok mellett a hazai energiaszektor, kereskedelem és autógyártás legnagyobb szereplői is a jelentős munkaadók között foglalnak helyet.

Az elemzés azt is megjegyzi ugyanakkor, hogy a statisztikákban a Költségvetési Tanács becslései szerint még mindig nem jelenik meg 1,5 millió, a feketegazdaságban dolgozó személy, akik a KeysFin számításai szerint összesítve évente 2 milliárd euró adókiesést okoznak. További lesújtó adat, hogy bár a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) metodológiája szerint számított 6,4%-os munkanélküliségi ráta (körülbelül 592 ezer munkanélküli) az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutatott, a szakértők mégis arra figyelmeztetnek, hogy az gyakorlatilag csak a munkanélküli segélyben vagy egyébb állami juttatásban részesülőket fedi, és figyelmen kívül hagyja a vidéken, mezőgazdaságból élőket, akik bár statisztikailag nem munkanélküliek, de nagyon nehéz anyagi körülmények között élnek.Az elemzés arra is rámutat, hogy a munkanélküliségi ráta sem minden régióban csökken. A statisztikák szerint a már említett, hagyományosan iparvidékeknek tekintett régiókban a forradalom utáni dezindusztrializáció komoly szociális problémává növi ki magát, a leginkább érintett megyék közt az elemzés Dolj, Teleorman, Galac, Buzău és Vaslui megyéket említi.

Komoly társadalmi feszültségek alakulhatnak így ki

A KeysFin gazdasági szakértői szerint ezeket az adatokat figyelembe véve Románia lassan, de biztosan a gazdasági enklavizáció irányába tart, amelyben a fejlettebb régiók között úgynevezett szegénység-szigetek alakulhatnak ki. Az egyre élesebbé váló gazdasági törésvonalak és egyenlőtlenségek társadalmi feszültségek kialakulásával veszélyeztetnek, Bukarest pedig továbbra sem tud előállni egy olyan régiós stratégiával, amely megállíthatná a vidéki területek elnéptelenedését, és a fejlettebb régiókat is már lassan fojtogatni kezdő városi agglomeráció növekedését – áll az elemzésben. Utóbbival kapcsolatban akár sokkolónak is hathat, hogy míg Bukarest-Ilfov megyében az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma eléri az 1239 főt, addig a Dél-Nyugat-Románia régióban ez a szám csupán 77, a Nyugat-Románia régióban 60, míg a Közép-Románia fejlesztési régióban 74.

Más sebességi fokozatban fejlődnek az ország régiói

A KeysFin elemzése három különböző kategóriába helyezi a romániai megyéket azok fejlődési gyorsasága szerint. Növekedési pólusoknak nevezik a fővároshoz tartozó régiót, valamint Temes, Arad és Constanţa megyéket, ahol az üzleti élet jelentős növekedésnek indult az elmúlt években. Mérsékelt fejlődésű megyéknek nevezik Kolozs, Brassó, Argeş és Galac megyéket. A legtöbb megye ugyanakkor egy harmadik kategóriába tartozik, amelyben a megyék fejlődése jobb esetben stagnál, rosszabb esetben visszaesésnek indult, és ez egyre inkább érezteti a hatását az életszínvonal csökkenésén is.Kovászna, Hargita, Călăraşi, Ialomiţa, Giurgiu, Mehedinţi, Olt, Botoşani és Vaslui megyék gazdasági állapotát rendkívül rossznak nevezi az elemzés, amely arra is rámutat, hogy ezeknek a megyéknek a legnagyobb problémáját a monoindusztrializáció okozta, vagyis, hogy jellemzően alig pár iparág fejlesztésére koncentráltak. A jelentős ipari létesítmények visszaesésének egyik következménye ugyanakkor végül az lett, hogy a felszabaduló munkaerő rendkívül nehezen tudott megfelelni az egyre nagyobb rugalmasságot megkövetelő munkaerőpiacon. A KeysFin szerint emellett az önkormányzatok sem tudtak közigazgatási eszközök felhasználásával olyan környezetet kialakítani, amely befektetőket vonzott volna az elmaradottabb régiókba. A KeysFin elemzését megerősítik az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai is, amelyek szerint Románia a második helyen helyezkedik el a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata szerint felállított ranglistán. „A gazdasági enklavizáció jelensége nemrég még utcai tüntetésekhez vezetett például az Egyesült Államokban. Egy olyan társadalmi jelenség, amely súlyos következményekkel járhat közép és hosszú távon” – írják a KeysFin közgazdászai. Címoldali fotó: Artisticco Lic/Dreamstime.com