Jó lesz idén a kereskedőknek, de vásárlóerőben maradunk sereghajtónak

Annak ellenére, hogy Bukarest, valamint Kolozs és Temes megye kiemelkedően teljesítenek ebben a tekintetben is az ország többi régiójához viszonyítva, a romániai lakosság vásárlóereje továbbra is az egyik leggyengébb maradt Európában – erre mutat rá a GfK piackutató elemzése. A tanulmány szerint a gyenge vásárlóerő mégsem látszik a romániai kiskereskedelmi szektor teljesítményén, a lakosság ugyanis főként üzletekben és szupermarketekben kénytelen elkölteni a jövedelmét, szemben a többi EU-s tagállammal, ahol bőven jut szolgáltatásokra és a szabadidős tevékenységekre is.A gyenge vásárlóerő ellenére a hazai fogyasztás folyamatosan bővül. A GfK erre alapozza azt az előrejelzését is, hogy az amúgy rendkívül jó tavalyi évet maga mögött hagyó hazai kiskereskedők újabb kiemelkedő évre számíthatnak. A piackutató számításai szerint 2016-ban átlagosan 7,2%-kal fog nőni az üzletek és áruházak üzleti forgalma, úgy, hogy az európai kiskereskedők csupán 1,1%-os növekedésre számíthatnak átlagosan.

A hazai kiskereskedelmi szektor kifejezetten dinamikus fejlődése azért is nagyon érdekes, mert közben a lakosság vásárlóereje szerint készített, alább látható térkép borzalmas képet fest Romániáról. A piackutató számításai szerint a hazai vásárlóerő egyelőre még csak olyan országokéval említhető egy lapon, mint Bulgária, Szerbia, Bosznia-Hercogovina, Macedónia vagy Albánia. Felzárkózásról pedig, úgy tűnik, hogy a főváros mellett csak Ilfov, Kolozs és Temes megyékben lehetne valamelyest beszélni.

Az Európai Unió egészében egyébként a GfK jelentése szerint 3,7%-kal nőtt vásárlóerő 2015-ben, ami elsősorban a tagállamok gazdaságainak mérsékelten jó teljesítményeivel, valamint a munkanélküliségi ráta csökkenésével magyarázható. A piackutató elemzői szerint egy átlagos európai uniós állampolgár évente 15 948 eurót fordít fogyasztási cikkekre (élelmiszerek, ruhazáti, illetve elektronikai termékek), rezsire, valamint megtakarításokra (beleértve a nyugdíjhozzájárulásokat is). Romániával kapcsolatos pontos vásárlóerő-adatokat sajnos nem közöltek, a tanulmányból csupán az derül ki, hogy az EU-s tagállamok közül az egy főre jutó vásárlóerő Luxemburgban (28 775 euró) a legmagasabb és Bulgáriában (3 143 euró) a legalacsonyabb. A fenti ábrát tekintve viszont elég nyilvánvaló, hogy hol helyezkednénk el ezen a ranglistán.

Azért van is hova fejlődni

A tanulmányból az viszont világosan kiderül, hogy az EU-s tagállamok közül sereghajtók vagyunk a kiskereskedelmi szektor értékesítésre használt területeit figyelembe véve. Az alábbi ábra gyakorlatilag azt foglalja össze, hogy a különböző európai országokban hány négyzetméternyi üzlethelyiség jut egyetlen lakosra. Ezek az adatok némiképp megmagyarázzák azt is, hogy Romániában tulajdonképpen azért is várnak rendkívüli bővülésre az elemzők a kiskereskedelemben, mert az iparágnak van is hová fejlődnie, hiszen ebben a tekintetben még Bulgária is megelőz minket. A legnagyobb egy főre jutó értékesítési területet amúgy Ausztriában jegyzik.

A tanulmányban a GfK elemzői arról a trendről is említést tesznek, hogy Európában az elmúlt időszakban a kereskedelmi egységek száma folyamatos csökkenést mutatott, ennek ellenére az értékesítésre használt területek már jó ideje stagnálnak. Ez persze arra enged következtetni, hogy az európaiak egyre inkább a nagyobb üzlethelyiségeket részesítik előnyben, ami azért részben ellentmond a romániai piac nagyobb szereplőinek terveivel .

Mennyire nyereségesek nálunk az áruházak?

Érdekes lehet az alábbi két ábra is, amelyek közül az első azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás mekkora szeletét szakítja ki a kiskereskedelem a különböző országokban, a második pedig azt, hogy a kiskereskedelmi szektor mekkora bevételt generál egy négyzetméterre levetítve. A tanulmány felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni ezekből az adatokból a kereskedelem fejlettségét illetően, hiszen a fejletlenebb országokban az alacsonyabb vásárlóerő miatt valószínűleg a lakosság nagyobb arányban kénytelen jövedelmét – főként kiskereskedelmi egységekben – élelmiszerre fordítani.

Dr. Gerold Doplbauer , a GfK kiskereskedelmi szakértője az európai kiskereskedelmi szektor középtávú kilátásainak értékelésénél úgy fogalmaz, hogy nagy valószínűséggel idén, és jövőre is folytatódni fog a legtöbb európai országra jellemző fogyasztásnövekedés. A szakértő szerint a jelenlegi kamatkörnyezet, a bankok által a betétekért fizetett alacsony kamatok a lakosságot továbbra sem a megtakarításra, hanem elsősorban a fogyasztásra fogják ösztönözni, ennek pedig elsősorban a kiskereskedők örülhetnek.Doplbauer arra is rámutat, hogy várakozásaik szerint kissé csökkenni fog a online kereskedelem növekedési dinamikája, a fejlettebb piacokon pedig a klasszikus kereskedelmi formák alkalmazkodása lesz igazán látványos középtávon.