A végsőkig elmegy Szaúd-Arábia az olajháborúban, és már a kőolaj utáni időkre készül

2016. április 27. – 14:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Venezuela hamarosan időzónát vált, Oroszország pedig Putyin hatalomra kerülése óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Közben úgy tűnik, Szaúd-Arábia a bolondját járatja a világgal.

Súlyos adósságválság, három számjegyű infláció, és az alapvető élelmiszerek hiánya – rendkívül mély válságba sodródott az alacsony olajárak miatt Venezuela. És ha ez még nem lenne elég, az ország helyzetét tovább nehezíti az egyre komolyabb szárazság is, amelynek következtében a dél-amerikai állam energiaellátásának jelentős részét kitévő vízerőművek működése is veszélybe került. A problémák mára olyan méreteket öltenek, hogy Nicolas Maduro elnök válságkezelő intézkedéseinek részeként a dél-amerikai ország május 1-től időzónát fog váltani . Az már korábban eldőlt, hogy a közintézmények alkalmazottainak szabadnappá nyilvánítják a péntekeket, ráadásul a buszsofőrből lett elnök még arra is megkérte a nőket, hogy ne használjanak hajszárítót, hiszen „úgyis szebb a haj, ha a napfényben szárad”, s így még energiát is lehet spórolni a mély válság közepette.

A szárazság mellett Venezuelát is a kőolaj küldte padlóra

Venezuela problémái valamikor 2014-ben váltak igazán naggyá, amikor az ország exportbevételeinek döntő részét adó, addig tartósan magas kőolajár hirtelen csökkenni kezdett. A visszaesés oka főként az volt, hogy az addig elképesztő mértékben bővülő, és rendkívül sok nyersanyagot, köztük kőolajat is felhasználó kínai gazdaság belassult. A kőolaj iránti alacsonyabb kereslet egy csapásra zuhanásnak indította a hordónkénti árfolyamokat, az esésre pedig az is rátett egy lapáttal, hogy a világ legnagyobb kőolaj-kitermelői nem voltak hajlandóak visszafogni a termelésüket. Ilyen körülmények között Venezuela hiába rendelkezik a világ legnagyobb ismert kőolajkészletével, a nyersanyag alacsony ára miatt nagy valószínűséggel hamarosan csődbe megy. Pedig 2008 előtt még a 21. századi mintaállamként tartották számon, ahol a kőolajból fenntartott, „misszióknak” nevezett bőkezű szociális programoknak és a termelési költségek alatt értékesített termékeknek hamar az életszínvonal szép növekedése lett az eredménye. A kőolajár bezuhanása aztán maga volt a rémálom az ország számára: Venezuela fő bevételi forrása a korábbi töredékére esett vissza, ma 720%-on áll az infláció, az üzletek polcai meg a beszámolók szerint teljesen megürültek. (A venezuelai helyzet mélyebb megértéséért az Index elemzését érdemes elolvasni.)

A dohai olajcsúcs enyhíthetett volna a válságon

Az elmúlt két év rendkívül alacsony olajárai egyre nagyobb áldozatokat követelnek a nagy olajexportőröktől. És ha a legtöbb nagy olajtermelő nem is jutott olyan nehéz helyzetbe, mint Venezuela, csúcstermelőként ma már Szaúd-Arábia, és az OPEC-en kívüli Oroszország is egyre komolyabb társadalmi feszültségekkel kénytelen szembenézni. Ezért sem véletlen, hogy Dohában másfél hete 18 nagy kőolajtermelő ország képviselői ültek össze annak érdekében, hogy megeggyezzenek a kőolajtermelésük visszafogásáról és összehangolásáról. A nagy várakozásokat követő eseményen viszont az országok képviselői nem tudtak megegyezni arról, hogy a kitermelés szinten tartásával tegyék magasabbá a kőolaj világpiaci árát, ez pedig több ország esetében is azonnali piaci felfordulásokhoz vezetett.

Putyin hatalomra kerülése óta nem volt ilyen nehéz helyzetben Oroszország sem

A kudarccal végződött tárgyalások különösen érzékenyen érintették Oroszországot. Moszkva arra számított, hogy Dohában a nagy kőolaj-kitermelő országok alá fogják írni a kitermelés szintjének befagyasztásáról szóló megállapodást. A tárgyalások negatív végkifejletének hírére aztán múlt héten jelentősen gyengült a rubel árfolyama az euróhoz és az amerikai dollárhoz képest is, és a moszkvai tőzsde irányadó indexei is jelentős esésbe kezdtek. S bár azóta kissé stabilizálódott a helyzet, hosszútávon különösen nehéz helyzetbe hozza az orosz gazdaságot a várhatóan továbbra is alacsony szinten megragadt olajár.

Az orosz szövetségi költségvetés bevételeinek mintegy fele származik ugyanis a kőolaj- és földgáziparból. A kőolajárak összeomlása most viszont az országra kivetett nyugati büntetőintézkedésekkel karöltve azt eredményezték, hogy Oroszország a legmélyebb gazdasági hanyatlásba süllyedt a Vlagyimir Putyin hatalomra jutása óta eltelt 16 évet tekintve.

Az embargó sem tett jót, az oroszok már jövedelmük felét élelmiszerre költik

Hogy mekkora a baj Oroszországban, azt az orosz állami hírügynökség beszámolója is jelzi, amely a szociális elemző és előrejelző intézet jelentésére hivatkozva azt írta, az orosz háztartások februárban nyolc éve először voltak kénytelenek jövedelmük több mint felét, 51,1%-át élelmiszerre költeni. Ez az arány 2009-ben volt hasonlóan magas, akkor 49,6%-ot mértek. A kutatóintézet szerint a világgazdasági válság legrosszabb hónapjaiban felállított rekord megdőlése egyértelműen az orosz népesség reáljövedelmének csökkenésével és a szegénység növekedésével magyarázható, minél szegényebb egy háztartás ugyanis, jövedelmeinek annál nagyobb részét kénytelen élelmiszerre költeni.Tovább súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az Oroszország ellen felállított nemzetközi szankciókra válaszként bevezetett orosz embargó erős árnövekedéshez is vezetett. Az EU-tagállamokból származó termékek kiesésével a mintegy 40 millió mezőgazdaságból élő orosz ugyanis nem képes megfelelő mennyiségű élelmiszert előállítani, a hiány pedig az árak megugrásához vezetett.

Vlagyimir Putyin az élelmiszerek drágulásával kapcsolatban viszont derűlátóan nyilatkozott. Egy tévéinterjúban ugyan elismerte, hogy főként az embargó miatt észlelhető az árak megugrása, azt ígérte, hogy az orosz gazdák növelni tudják a termelékenységüket, ez pedig újra a piac telítettségéhez fog vezetni. Putyin kitért a gazdák azon félelmére is, hogy a termelésük növekedésére és korszerűsítésére felvett hitelek veszélybe sodorhatják őket abban az esetben, ha Oroszország feloldja az európai termékekre kivetett embargót. Az orosz elnök hangsúlyozta, középtávon nem tervezik a korlátozások megszüntetését, és nem fogják olcsó, az EU-ból származó termékek ellepni újra az üzletek polcait.

Totális olajháború következik?

A dohai tárgyalások kudarca után egyre több elemző gondolja úgy, hogy Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelőjeként igazából nem is akart megegyezni a kőolajtermelés befagyasztásáról Dohában. A CNBC által megszólaltatott elemzők is azt próbálták megfejteni, hogy a rijádi vezetés miért tett meg mindent annak érdekében, hogy a nemzetközi szankcióktól épphogy csak megszabaduló Irán is részt vegyen a tárgyalásokon, miközben arra jó eséllyel lehetett fogadni, hogy Teherán nem fog belemenni semmilyen egyezségbe a kőolajtermelés befagyasztásáról. A színjáték annyira jól sikerült a szaúdiak szempontjából, hogy Irán még képviselőket sem küldött Dohába, így Rijád azonnal a perzsa országot okolhatta az egyezség elmaradásáért. Mára teljesen világossá vált, hogy csupán egy geopolitikai fontossággal bíró esemény volt a dohai találkozó. A szaúdiaknak ugyanis már csak azért sem áll érdekükben a megegyezés, mert az olajipar történései teljesen a rijádi vezetés elképzelései szerint zajlottak már az elmúlt időszakban is. Bevált Szaúd-Arábia azon terve ugyanis, hogy addig tartja alacsonyan a kőolaj árát, amíg a drágább technológiával működő, és konkurenciát jelentő észak-amerikai palaolaj-kitermelők szó szerint csődbe nem mennek az alacsonnyá váló bevételeik miatt.

Szaúd-Arábia terve határozottan működik. Az Egyesült Államokban egymást követik a csődhelyzetbe jutó kőolajvállalatok, folyamatosan zárnak be a kőolajkutak, és a hórdonkénti ár is emelkedő pályára állt. S bár ez szaúdi szempontból kedvező folyamat, hiszen ezt követően az amerikai palaolaj-kitermelők kétszer is meggondolják majd a hatalmas költségekkel járó beruházásaikat, nagyon súlyos válsághelyzetet teremt az olyan országokban, mint Venezeuela vagy Oroszország.

Szaúd-Arábia próbál túllépni a kőolajon

Ez viszont, úgy tűnik, nem zavarja Szaúd-Arábiát. AReutersbeszámolója szerint éppen tegnap hozták nyilvánosságra azt a dokumentumot, amely Mohammed bin Salman koronaherceg felügyelete alatt került kidolgozásra, és az olajkirályság gazdaságának teljes átalakítási tervét tartalmazza. A koronaherceg a dokumentumot ismertető sajtótájékoztatón elmondta, a változó világpiaci trendek miatt 2030-ra Szaúd-Arábia meghétszerezné a nem kőolajból származó bevételeit, így biztosítanák az ország hosszútávú fennmaradását.

Az átalakítás első lépéseként az ország beruházási alapját 160 milliárd dollárról 2 ezer milliárdra növelik, amelyhez a tervek szerint a világ legnagyobb kőolajvállalatának, a Saudi Aramco bevételeinek 5%-a is hozzájárulna minden évben. A koronaherceg úgy fogalmazott, többé nem teszik ki az országot a nyersanyagpiac hatásainak, és céljuk az, hogy 2030-ra az arab királyságot egy sok lábon álló, diverzifikált gazdasággá alakítsák. Minden bizonnyal Oroszország és Venezuela is kénytelen lesz ezen az úton elindulni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!