Ács Zoltán: nem feltétlenül a kreatív szakembernek kell dörzsölt üzletemberré válnia

Ács Zoltán , a budapesti Design Terminál inkubációs programjának vezetője szerint a hozzájuk hasonló ügynökségek szerepe kettős: egyrészt fejleszteniük kell a hazai vállalkozásokat, hogy minél sikeresebbek lehessenek a világpiacon, másrészt közvetítőként kell eseményekkel, fesztiválokkal és konferenciákkal felkészíteniük a társadalmat és a döntéshozókat a technológiai változások hatásaira. „Sok szegmens most kezd kialakulni, és ezeken a területeken még minden ország, minden város szinte a startvonalról indul” – mutat rá Ács, aki szerint nem árt, ha minél felkészültebben vág neki egy ország a saját jövőjének. A Design Terminál inkubációs programjának vezetője pár nappal a Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő Erdélyi Fiatal Közgazdászok és Vállalkozók Találkozóján (EFIKOT) tartandó előadása előtt válaszolt a kérdéseinkre:

Érezhető-e előrelépés abban, hogy a magyar designerek munkáira igényt tartson az ipar?

– A legdinamikusabb növekvő, globális piacra termelő designcégek és szoftvercégek másképp működnek, mint a hagyományos magyar KKV-k. Ez utóbbi cégeknek nagy szükségük lenne arra, hogy termék- és szolgáltatásfejlesztésük esszenciális részévé tegyék a designt, mert ez segítene nekik a versenyelőnyük kialakításában, megfogalmazásában. A két szegmens egymásra találása még nem történt meg, de vannak már biztató jelek. A legerősebb magyar KKV-k többsége multicégek beszállítója, de design és innováció nélkül az értéklánc egyszerűbb szintjein maradhatnak csak meg beszállítóként hosszabb távon.

A Design Terminál legutóbbi mentorprogramjára 130 csapat jelentkezett, ebből 15 csapatot választottak ki. Mi alapján döntenek?

– A mentorprogram harmadik szemeszterére már nemcsak design cégek, hanem technológiai és városfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások is jelentkezhettek. A zsűrizés többlépcsős, a legutolsó fázis egy 2 napos selection camp volt, ahol személyesen győződhetett meg a Design Terminál csapata és a mentorok arról, hogy a jelentkezők alkalmasak-e a vállalkozói létre, illetve mennyire jól tudnak csapatban működni. A kritériumok között a termék vagy szolgáltatás minősége, innovációs értéke magától értetődő. Akik már eljutottak a selection campig, egészen biztosan jó, vagy legalábbis nagyon ígéretes termékkel rendelkeznek. De fontos volt még a skálázható üzleti modell, a csapat összetétele, az elkötelezettség és az ambíció.

A Design Terminál jóvoltából már rengeteg tehetséges magyar fiatal jutott el a világ számos pontjára szakkiállításokra vagy akár technológiai rednezvényekre. Mennyit tud dobni ez egy tehetséges fiatal karrierjén?

– Rengeteget. A startup fesztiválok, trade show-k, design hetek azok a helyek, melyek a piaci validáció és az üzletkötés fórumai. Itt lehet kapcsolatokat építeni, tapasztalatokat, visszajelzéseket szerezni, megismerkedni a felvásárlókkal, forgalmazókkal, befektetőkkel. Egy-egy ilyen vásáron való részvétel jelenti a bekapcsolódást egy-egy szegmens nemzetközi körforgásába. A részvétel viszont sokba kerül, egy kezdő vállalkozó nehezen talál rá finanszírozást. Ezért fontos, hogy legyenek olyan állami kezdeményezések, mint a Design Terminál programja, vagy a Magyar Nemzeti Kereskedőház InnoTrade programja, melyek segítenek az ígéretes és innovatív kezdő vállalkozások külföldi piacra juttatásában.

Ahhoz, hogy a kreatív szakemberek, csapatok sikeresek legyenek, elengedhetetlen, hogy üzleti kompetenciákat is elsajátítsanak? A képzések során mire helyezik a legnagyobb hangsúlyt? Jellemzően milyen üzleti kompetencia hiánya okozza a legnagyobb problémát?

– Nem féltétlenül a kreatív szakembernek kell dörzsölt üzletemberré válnia. Ha ő indít vállalkozást, nála az a fontos, hogy tudja, hogy mire és kikre van szüksége a sikerhez, lássa át, hogy milyen kompetenciái hiányoznak, és jó csapatot építsen maga köré. Ilyen értelemben a legnagyobb probléma a megfelelő csapat hiánya és a gyenge önreflexió. Tudnom kell az erősségeimet és a gyengéimet, tudnom kell, hogy mikor érdemes a pofonok után megkettőzött erővel továbbmenni, vagy éppen mikor kell valamit elengedni. Ugyanakkor tudnom kell azt is, hogy milyen típusú emberekre van szükségem magam mellé. Általánosságban pedig elmondható, hogy nem a szakmai tudással van a probléma, ebben a tekintetben legalább olyan jók a magyar vagy a kelet-közép-európai szakemberek, mint nyugat-európai társaik. Viszont az összes volt szocialista országra igaz, hogy sales és marketing kompetenciákban általában gyengébbek, mint a nyugati társaik.

A magyarországi gazdaság egészére nézve milyen pozitív hatással jár az önöknél folyó munka? Miért jó az államnak kormányzati pénzből támogatni a kezdeményezéseiket?

– A kreatív iparágak az elmúlt években átlagosan ötször gyorsabban növekedtek, mint a magyar GDP (évente kb. 12-15%-kal bővülnek). A fejlettebb gazdaságokban nagyjából mindenhol ilyen gyors a növekedés. A kreatív iparágak közül azok a legdinamikusabbak, melyek innovatívak és már kezdettől fogva a globális piacokra termelnek. A szektoron belül ezek a cégek az elmúlt években nagyjából megháromszorozták bevételüket, és több mint 2,5-szer annyi globális piacra termelő designcég és szoftvercég létezik ma Magyarországon, mint 5 évvel ezelőtt. A számok jól mutatják, hogy egyfelől érdekes paradigmaváltáson megy keresztül a világgazdaság (bővebben lásd itt ), másrészről Magyarországnak hatalmas potenciálja van ezekben a szektorokban. A gyors növekedés ellenére a kreatív iparágak még nem nem álltak össze jól működő iparággá, az értéklánc egyes láncszemei sokszor csak ad hoc módon kapcsolódnak egymáshoz. Számos országban foglalkoznak kormányzati ügynökségek a kreatív iparágak, a jövő iparágainak fejlesztésével, támogató környezet kialakításával: Németországtól Angliáig, Hong Kongtól Finnországig, vagy akár Észtországig, hogy egy közelebbi példát említsek. Ezekben az országokban is felismerték, hogy a ma még külön szektorként kezelt vállalkozások hamar átalakítják a hagyományos iparágakat is.

A kreatív iparágakban dolgozók nagyon gyakran hozzák fel Észtországot példaként. Mi az észt titok, mit lehet tanulni tőlük?

– Észtország azért jó példa, mert ugyanúgy a keleti blokk része volt a rendszerváltás előtt, mint Magyarország. A kiindulási helyzetük hasonló volt, a tapasztalataik frissek. Bő 10 évvel ezelőtt az észt kormány felismerte, hogy mivel az ország kicsi, a belső piac marginális, így egyértelműen a már születésükkor a globális piacokat megcélzó cégeknek van csak esélyük nagyra növekedni. Ezek a born global cégek pedig legtöbbször technológiai és kreatívipari vállalkozások. Ha az észt kormány jelentős gazdasági növekedést akar, és kitörési pontokat keres, ezeket a vállalkozásokat kell támogatnia, sok választása nincs. Ebben az időben – és azóta is – több inkubátort alapítottak, és viszonylag sok forráshoz és ingyen tudástőkéhez jutottak a helyi cégek. Ennek meg is lett az eredménye: a Skype vagy a Transferwise több milliárd dollár értékű, globális high tech nagyvállalatokká váltak, tulajdonosaik, menedzsmentjük pedig dollár tíz- és százmilliókat keresett, nem privatizációval, hanem saját erejükből. Ez az új elit sok fantasztikus változásokat indított el az országban. Persze ott is vannak gondok, de úgy tűnik, hogy nagyon jó úton vannak. A jó szabályozás mellett talán az is fontos, hogy Tallinnban volt a rendszerváltás előtt a Szovjet Kibernetikai Intézet, a szovjet high-tech fellegvár, a mai sikeres észt startupper generáció sok tagjának dolgoztak ott a szülei.

A hétvégi EFIKOT-ra még mindig kaphatóak jegyek itt , információkat a rendezvényről és a többi előadóról pedig a weboldalon olvashattok.