Használhatná az EKB a pénzhelikoptert, és pénzt oszthatna szét az emberek között?

Mi lenne, ha az Európai Központi Bank (EKB) pénzt osztana szét az emberek között, hogy beindítsa a még mindig vészesen alacsony európai inflációt? Bár az elképzelés elsőre sokaknak túl szépnek, sőt őrültségnek is tűnhet, az EKB elnökének, az olasz Mario Draghi nak köszönhetően újra napirendre került, miután egy sajtótájékoztatón „nagyon érdekesnek” nevezte az úgynevezett pénzhelikopter alkalmazásának ötletét – számol be az AFP hírügynökség. Milton Friedman , amerikai Nobel-díjas közgazdász 1969-ben mindenki megdöbbenésére azzal az ötlettel állt elő, hogy az Egyesült Államokat akkoriban sújtó defláció elleni harcban, a különböző monetáris politikai eszközökhöz képest új, radikális módszert vessenek be: helikopterekből szórjanak pénzt a városokra, hogy a több pénz által növeljék a lakosság vásárlóerejét és fogyasztási hajlandóságát. Így született az úgynevezett helikopterpénz elmélet, és ekkor vette kezdetét az a több évtizedes vita is a közgazdászok között, amely a módszer hatékonyságáról szólt.Mario Draghinak aztán az egyik eheti sajtótájékoztatón feltették a kérdést, hogy elképzelhető lenne-e az Európai Központi Bank részéről, hogy a pénzhelikopterhez hasonló eszközhöz nyúljon az infláció növelését célzó intézkedéscsomagjának részeként. Draghi mindenki meglepetésére úgy válaszolt, hogy a pénzhelikopter „egy nagyon érdekes ötlet (...), de egyelőre még nem vizsgáltuk az alkalmazásának hatásait”.

Pénzhelikoptert még soha egyetlen országban sem vetettek be

Bár a módszer valóban számos kérdést felvet, s még egyetlen országban sem alkalmazták, Draghi kijelentései elegendőek voltak ahhoz, hogy egyre több spekuláció jelenjen meg arról, hogy az Európai Központi Bank mennyiségi lazítást célzó programjának sikertelensége esetén drasztikusabb lépésként a pénzhelikopter lehet a megoldás.

A német DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher az AFP hírügynökség megkeresésére elmondta, hogy a pénzhelikopter kérdése jelenleg az országok központi bankjainál és az akadémiai szférában is az egyik legfontosabb kutatási témává vált. Hozzátette ugyanakkor, hogy a pénzhelikopter alkalmazása csak legvégső esetben lehet megalapozott, ha „már semmi más nem működik”.

Havi 175 euró minden állampolgárnak

Az EKB elnöke múlt héten jelentette be, hogy bővíti az eurózóna jegybankja azt az úgynevezett mennyiségi enyhítési programot, amely részeként havi 80 milliárd eurós értékben vásárol bankszektori és vállalati kötvényeket, valamint nullára csökkenti az alapkamatot. Mindezt annak érdekében teszi, hogy az olcsóbbá váló hitelek révén a vállalati szférát és a lakosságot is a megtakarítások helyett inkább a beruházásokra és a fogyasztásra ösztönözze. A cél, hogy újra növekedésnek induljon az eurózóna gyengélkedő gazdasága, és a nagyobb kereslet miatt növekedjenek az árak, és újra legyen infláció.

Az infláció ugyanis már három éve jelentősen elmarad az egészségesnek tartott „közel 2%, de alacsonyabb annál” célkitűzéshez viszonyítva. A kőolajár elmúlt évben bekövetkezett zuhanása miatt pedig újra a defláció veszélyétől, vagyis az általános árszínvonal esésétől kezdett rettegni az eurózóna.

Most egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy az EKB programja azért érezteti ilyen gyengén a hatását, mert a jegybank által kötvényvásárlásra felhasznált pénzösszegek az európai pénzügyi rendszer keringésében maradtak, és minimálisan jutottak el a háztartásokhoz, pedig ez volna az egyik fő célja.Így nem meglepő, hogy olyan kezdeményezések is napvilágot láttak, mint a QE for People (mennyiségi enyhítés az emberekért) közgazdászokat is magába foglaló mozgalom, amely azzal érvel, hogy a pénzhelikopter módszere alkalmas lenne arra, hogy a pénzügyi rendszert megkerülve, közvetlen a háztartások kapják meg a pénzösszeget. A szervezet szerint a jelenleg felhasznált keret elosztása az eurózóna lakossága között azt jelentené, hogy minden személy 175 eurót kaphatna havonta.

De hogyan működhetne ez a gyakorlatban?

A gyakorlatban a pénzhelikopter számtalan formát ölthetne: a pénzjuttatás mellett lehetne vásárlási kuponokat, vagy az Európai Központi Bank által finanszírozott adóleírásokat, de akár beruházási programokat is létrehozni. Ahogy arra az AFP is rámutat, Michael Malquarti , a svájci SYZ bank közgazdásza már korábban javasolta, hogy az ország jegybankja a mennyiségi enyhítés keretében az egészségbiztosítási rendszeren keresztül közvetlen juttasson pénzt az állampolgároknak. A szakértő korábban úgy nyilatkozott, hogy „szeretném azt látni, hogy Svájc ezen a területen is úttörő. Ezzel a lépéssel egy fontos pszichológiai akadályt sikerülne átlépni.”A 19, különböző adózási rendszert alkalmazó eurózóna-tagállamban ugyanakkor egy ilyen intézkedés bevezetése számos technikai, jogi és etikai akadályba is ütközik. Problémát jelent az is például, hogy jelenleg az EU-s alapszerződések tiltják az EKB-nak, hogy közvetlenül finanszírozza az eurót használó tagállamokat. Több szakértő viszont, köztük Jorg Kramer , a Commerzbank közgazdásza is arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős felfordulást okozna, és nagyon veszélyes lehet a gazdaság egészére nézve, ha mindenféle ellenszolgáltatás nélkül kezdene pénzt osztani az európai jegybank. Mások ugyanakkor, mint a Capital Economics közgazdásza, Christopher Loynes is, arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek tanulsága is azt támasztja alá, hogy eddig elképzelhetetlennek tartott gazdaságpoltikák is valósággá válhatnak.