Miénk Európa egyik legjobban teljesítő gazdasága, Románia mégis szegénység-sziget marad

Miénk Európa egyik legjobban teljesítő gazdasága, de Románia továbbra is egy szegénység-sziget maradt – ezt a paradox helyzetet támasztja alá az Európai Bizottság által nemrégiben közzétett, Romániáról szóló országjelentés, amelyet aGândulis összefoglalt. A jelentés szerint a törvényhozás kiszámíthatlansága, az ad-hoc gazdaságösztönző intézkedések és a korai iskolaelhagyások rendkívül magas aránya is hozzájárul ahhoz, hogy Románia hosszú évek óta egy helyben toporog. Az Eurostat adatai szerint 2015 utolsó negyedévében a román gazdaság negyedéves növekedése volt a második legmagasabb az EU-s tagállamok közül. Az európai statisztikák ugyanakkor arra is egyértelműen rámutatnak, hogy hiába a kiemelkedő gazdasági teljesítmény, továbbra is az Európai Unió második legszegényebbjei vagyunk. De mi a magyarázata ennek a látszólag egymásnak ellentmondó helyzetnek? Angela Filote , az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője az országjelentés bemutatását követően a Gândul beszámolója szerint elmondta, hogy a jelenlegi helyzet azt bizonyítja, a gazdaság jelenlegi növekedési modellje nem az állampolgárok érdekeit szolgálja. Az ország versenyképessége az alacsony költségekre, az olcsó munkaerőre alapul, nem pedig a minőségre. Ezt a növekedési modellt így az Európai Bizottság nem támogatja – jelentette ki Filote.

Filote szerint az országnak az állami beruházások terén lenne javítani valója, hiszen Románia egyelőre még jól áll a költségvetési hiánycél tekintetében. Aggasztónak nevezte ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban az ország olyan expanzív költségvetési politikát alkalmazott, amely nem csak az állami bevételeket csökkentette az adócsökkentések által, hanem az állami kiadásokat is jelentősen növelte a közalkalmazottak munkabéreinek emelésével.

A társadalmi kirekesztés nálunk az egyik legmagasabb az Európai Unióban

A brüsszeli szakértők a hazai szegénységet és a társadalmi kirekesztés magas szintjét azzal magyarázzák, hogy a romániai munkaerőpiac továbbra is strukturális problémákkal küzd. A társadalmi párbeszédet és a munkaerő elhelyezését elősegítő intézmények nem képesek olyan szolgáltatások nyújtására a jelentés szerint, amelyek mind a munkaadók, mind a munkakeresők számára személyre szabott, a körülményekhez alkalmazkodó megoldásokat jelentenének.A munkaerőpiachoz való hozzáférés a jelentés szerint főként a veszélyeztetett személyek esetében mutatkozik meg, jóval az EU-s átlag fölött helyezkedik el ugyanis azon fiatalok aránya, akik semmilyen oktatási programban nem vesznek részt, és emellett nem is állnak munkaviszonyban. A dokumentum hiányolja azokat az intézkedéseket is, amelyek a fiatalok munkaerőpiacra való kerülését segítenék elő, és az egyik legégetőbb problémaként mutat rá arra, hogy a falusi, valamint a roma fiatalok körében rendkívüli méreteket ölt a korai iskolaelhagyás szintje.

Külön kiemeli a jelentés, hogy úgy adja a hazai munkahelyek 29%-át a mezőgazdasági szektor Romániában, hogy az iparág hozzájárulása a bruttó hazai össztermékhez (GDP) mindössze 5%. Az ágazatban dolgozó munkaerő nagyrésze ráaadásul önellátó, vagy részben önellátó háztáji mezőgazdasági tevékenységet végez alacsony termelékenység és szegénység közepette.

A fogyasztást serkenti a kormány, holott beruházásokra lenne szükség

A jelentés szerint Románia gazdasági stabilitására az egyik legnagyobb veszélyt továbbra is a jogszabályi kiszámíthatatlanság jelenti, de a jelenlegi erős gazdasági teljesítmény mellett aggasztónak nevezik az expanzív, túlköltekező költségvetési politikát is. A jelentés megjegyzi, hogy míg a gazdaság 2015-ös jó teljesítményét a kormány az adóterhek könnyítésével, valamint a közalkalmazottak béreinek növelésével valóban erősíteni tudta, azt is kiemelik, hogy ezek az intézkedések ad-hoc jellegűek voltak, hatástanulmányok nélkül, a jogszabályokkal nem összhangban kerültek elfogadásra. Az Európai Bizottság arra is emlékeztet, hogy a 2016-tól érvénybe lépő új adótörvénykönyv több intézkedése is 2017-től lép érvénybe, ami az elkövetkezendő két évben várhatóan háromszorosára növeli a GDP-arányos költségvetési hiányt.A brüsszeli szakértők szerint az ország gazdaságának a potenciális növekedését jelentősen aláássa az is, hogy az állami beruházások tervezése és koordinálása még mindig jelentősen akadozik, amit még súlyosabbá tesz, hogy Románia szörnyen teljesített az Európai Uniós támogatási pénzek lehívásában is.

A dokumkentum arra is kitér, hogy a hazai üzleti környezet még mindig rendkívül kedvezőtlen, az állami vállalatokat is érintő strukturális reformok alkalmazása, és a kutatás-fejlesztési tevékenységek intenzitásának növekedése még mindig várat magára. „Szilárd gazdasági növekedés mellett a hazai fogyasztást ösztönző, expanzív költségvetési politika újabb belső és külső egyensúlytalanságokhoz vezethet olyan intézkedések nélkül, amelyek a kínálati oldalt is erősítenék” – áll az EB jelentésében.

Aggódik a bizottság a fizetés helyetti teljesítés törvénye miatt is

Az Európai Bizottság jelentése külön kitér a fizetés helyetti teljesítés törvényére is. A parlamentnek visszaküldött törvénytervezet lehetővé tenné a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant.A brüsszeli hatóság rámutat, véleményük szerint a törvény visszamenőleges hatállyal való alkalmazása több romániai hitelintézet számára is komoly problémát jelenthet, és nagy valószínűséggel a bankok alacsonyabb hitelezési aktivitásával, valamint a kölcsönökkel járó költségek jelentős növekedésével járna. „A törvénytervezet rendszerszintű kockázatot jelent, amely a bankrendszer egészét érintheti, és a pénzügyi szektor stabilitását is alááshatja, így következményekkel járhat az egész gazdaságra nézve” – áll a jelentésben.A hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy a beruházások alacsony szintjének egyik magyarázatául továbbra is a közigazgatás hatékony működésének hiánya szolgál. A jelentés szerint a közigazgatási eljárások még mindig rendkívül bonyolultak, amit tovább súlyosbít az adózási politikák gyakori változása, illetve a kormány által futószalagon gyártott sürgősségi rendeletek magas száma is.

A kis- és középvállalkozások finanszírozásához való hozzáférés továbbra is korlátolt. Amellett, hogy jókora bevételkiesést okoz, jelentősen torzítja a gazdaság képét az adóelkerülések még mindig magas aránya, és a be nem jelentett dolgozók magas száma is. A jelentés végül a közbeszerzési eljárásokra is kitér, amelyeknél ugyan elismeri, hogy valóban sikerült előrelépéseket felmutatni, de a közbeszerzési eljárások rendszere még mindig távol van attól, hogy hatékonynak lehessen nevezni.