Uber, Airbnb és a többiek – új gazdasági forma a törvényesség határán?

A taxisok szerint veszélyes, a használói viszont azzal érvelnek, hogy gyorsabb, olcsóbb, és legtöbbször kényelmesebb is. Az Uber fuvarozó szolgáltatása szinte minden országban erős ellenálásba ütközik, a tiltakozók szerint az Uber, és a megosztáson alapuló gazdaság sok más szereplője is, mint például az Airbnb is, jogtalan előnyökhöz jut a piacon, hiszen nem adóznak, nem felelnek meg a szigorú előírásoknak, így a működésük is illegális.

A Sharing Economy ugyanakkor nem új jelenség. Egy régi, a közösségekre épülő gazdasági forma 21. századi újjáéledése, amely az internet széles körű használatával vált elérhetővé – mutattak rá kerekasztal-beszélgetés formájában Dr. Veress Emőd egyetemi docens, Dr. Vallasek Magdolna , Dr. Kokoly Zsolt és Dr. Sztranyiczki Szilárd egyetemi adjunktusok, akik a jelenség jogi szabályozásáról, az EU-s előírásokról és tendenciáiról beszéltek. Dr. Veress Emőd a beszélgetés elején elmondta, a kerekasztal ötlete két forrásból táplálkozott. Az első forrást a milánói egyetem jogi karának Sharing Economyról szóló kutatása adta, amely a gazdaságtípus szabályozási hiányosságait, valamint azt vizsgálta, hogy milyen lehetséges jogalkotási válaszok vannak ezekre a hiányosságokra. A másik irány pedig az volt, hogy egyre több olyan véleménnyel lehet találkozni, amelyek szerint a megosztáson alapuló gazdaság bizonyos szinten a kapitalizmuson túlmutató, olyan gazdasági fejlődési irány lenne, amely a jelenlegi gazdasági rendszert meghaladja.

Veress elmondta, nem ért egyet azzal, hogy a Sharing Economy a kapitalizmuson túlmutató jelenség lenne, hiszen annyira nem is újszerű, mint amennyire első ránézésre tűnik. „Ha belegondolunk, a megosztáson alapuló gazdaság jelentős múlttal rendelkezik. Ami változott viszont ezen a területen, az, hogy egyre hangsúlyosabban megjelent az internet, és nagy lendületet adott ennek a gazdaságtípusnak” – mondta Veress. Rámutatott, az internet mellett a 2008-as gazdasági világválság is nagy lendületet adott a megosztáson alapuló gazdaságnak, hiszen a hagyományos gazdasági ágak mellett egyre vonzóbb alternatívaként vagy akár pénzkereseti lehetőségként jelent meg.

A megosztáson alapuló gazdaság alapmodellje egyszerű, és azokra a vagyontárgyakra épül, amelyek nincsenek megfelelően hasznosítva. Ebben a gazdasági modellben a kihasználatlan szobák, a garázsban álló autó, vagy akár a ritkán használt szerszámok is olyan erőforrásokká váltak, amelyeket különböző internetes platformok vagy alkalmazások könnyen értékesíthetővé tettek. A Sharing Economy ennek köszönhetően egyre több iparágban jelenik meg, a legismertebb példái a személyfuvarozás szintjén az Uber, a szállásmegosztásnál az Airbnb, jelentek már meg megoldások parkolóhely ideiglenes kölcsönadására vagy pénzkölcsönzésre is, de szinte minden területen óriási fejlődési potenciál van még benne.Veress elmondta, ha a két legismertebb vállalatot, az Ubert és az Airbnb-t vizsgáljuk, akkor azonnal bizonyos jogi feszültség érezhető a cégek körül. Az Uber például saját álláspontja szerint nem tesz egyebet, csupán egy olyan közvetítő szoftvert biztosít, amelyen keresztül az autó tulajdonosát (a kínálatot) összekapcsolják egy utazni vágyó személlyel (a kereslettel). Rámutatott ugyanakkor, hogy az Uberre ezzel szemben úgy is lehet tekinteni, mint egy rosszindulatú taxitársaságra, amely az autók megvásárlásának és karbantartásának a költségét magánszemélyekre, a sofőrökre hárítja. Emellett a jogi felelősség is a sofőrre hárul, beleértve a károkozást és az adójogi kötelezettségeket is.

„Ha ennél is mélyebbre ásunk, akkor azt látjuk, hogy az Uber a sofőröket egyfajta független szerződő félként kezeli a szerződésekben, akik ennek következtében munkajogi és társadalombiztosítási védelemben sem részesülnek” – hívta fel a figyelmet Veress, aki arra is rámutatott, hogy korábban a bíróságok egyes esetekben hiába állapítottak meg munkajogi jogviszonyt a két fél között, erre reagálva az Uber választottbírósági klauzulát foglalt a szerződésekbe. Így gyakorlatilag kizárta annak a lehetőségét, hogy az elégedetlen sofőrök a munkajogi bírósághoz forduljanak.

Az Uber mellett az Airbnb működése is számos kérdést vet fel. A szállásmegosztó célja ugyanis az lenne, hogy egy kis mellékeshez jussanak azok a lakástulajdonosok, akiknek van egy fölösleges szobájuk, és azt hajlandóak is kiadni. Az Airbnb esetében gyakran előfordul viszont az, hogy egy személy klasszikus üzleti gondolkodás mentén 7-8 lakást „mozgat” ezen a platformon, ami jogossá teszi azokat a támadásokat is, miszerint ha valaki ezen a szinten műveli a szállásbiztosítást, akkor annak a célja a szállodai működés szigorú feltételrendszerének a kikerülése.Az Uberhez visszatérve a kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ott is aggályos lehet, hogy a vállalat nem vizsgálja például azt, hogy a sofőrjeik büntetett előéletűek-e, vagy sem. „A fogyasztói szempontból felmerülő aggályok mellett a másik oldalon megjelenik a taxisok reakciója is, amely részben szintén túlzó, és azt mondja, hogy ezeknek a gazdasági formáknak egyáltalán nincs létjogosultsága, hiszen semmi egyébről nincs szó, mint a taxitársaságokra egyébként kötelező normáknak a megkerüléséről. A taxitársaságok szerint az összes versenyelőnye az Ubernek meg a hasonló konstrukcióknak, hogy nem vetik alá magukat a szigorú előírásoknak” – mondta Veress.

Hatalmas kihívás előtt a munkajog

Dr. Vallasek Magdolna elmondta, a megosztáson alapuló gazdaság is jelentős szerepet játszik abban, hogy a második világháború után a munkajogról kialakult klasszikus nézetek veszítettek érvényességükből. „Az új gazdasági és társadalmi helyzet, az ipari technológiák fejlődése és más ehhez hasonló tényezők következtében egyfajta rugalmasság fele hajlik el a munkaviszony és annak szabályozása. Ennek megvan ugyanakkor a hátulütője, hiszen a munkavállalói biztonság kárára történik ez a rugalmasítás” – mondta Vallasek.

Vallasek kiemelte, a Sharing Economy esetében eleve nagy kérdés, hogy munkaviszony áll-e fent a gazdaságtípus szereplői között, és egyelőre nincs egyértelmű válasz erre a kérdésre, hiszen „vannak olyan összetevői ennek a kapcsolatnak, amelyek a munkaviszonyra jellemzőek, de vannak olyanok is, amelyek nem. Azt is mondhatnánk, hogy valahol középúton helyezkedik el a munkaviszony és a megbízási szerződés vagy egy vállalkozói önfoglalkoztatási forma között” – mondta Vallasek. Hozzátette, határozott álláspontok vannak már arról, hogy a kapcsolatot munkaviszonyként kellene kezelni, már csak azért is, mert egy függő munkavégzésről van szó.

Rámutatott, az Uber esetében a taxisofőr igazából egy cég javára végzi a munkát, s bár alapvetően az utasítás a szolgáltatást igénybe vevőtől jön, mégis az adott cégen keresztül érkezik a sofőrhöz egy applikáción keresztül. „Az utasítási jogkör nagyjából ebben az esetben is ugyanaz, még ha kicsit más formában is. Ha viszont munkaviszonyról beszélünk, akkor a munkajog szabályait alkalmazni kellene ebben az esetben is, viszont ehhez alapvető lenne egy olyan szerződéses jogviszony, ami a munkajogra épüljön, és ami jelen esetben teljességgel hiányzik” – mondta Vallasek.

„A román munkatörvény szempontjából egyelőre nagyon nehéz a helyzetet értékelni a megosztáson alapuló gazdaság szempontjából. Amiből ki tudunk indulni, az a munkatörvénynek az a rendelkezése, miszerint minden munkavégzésre irányuló tevékenység esetében – még ha nem is munkaszerződésen alapul – általánosságban a munkajogi szabályokat kell irányadónak tekinteni” – magyarázta Vallasek.Arra is kitért, hogy a megosztáson alapuló gazdaságban a vállalatok általában nem ellenőrzik le azt, hogy az adott munkavégzésre megfelelő személlyel lépnek-e kapcsolatba. Vallasek rámutatott, ebben az esetben különösen lényeges lenne, hogy az adott személy egészségügyi állapota és tapasztalata megfelelő legyen ahhoz, hogy a tevékenysége ne jelentsen veszélyt a szolgáltatást igénybe vevő számára.

Ebből is kifolyólag a legnagyobb aggályokra munkajogilag a munkáltatók részéről a felelősség teljes hiánya adhat okot. „Mivel a klasszikus munkajogban az utasítási jogkör a munkáltatóé, és a feladatot eleve a munkáltató által biztosított eszközökkel, a munkáltató kockázatára végzik, így a kockázat megoszlik a munkavállaló és a vállalat, illetve adott esetben az állam között. Ebben a gazdaságtípusban viszont a felelősség teljes mértékben a munkavégzőre hárul” – emelte ki.

Dr. Sztranyiczki Szilárd egyetemi adjunktus szerint a tendencia arra mutat, hogy a tulajdonjog intézményét is hamarosan kénytelenek leszünk újraértelmezni. „A Sharing Economy történései is azt vetítik előre, hogy az egész tulajdonjog újraértelmezésre kell kerüljön annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a társadalmi történésekkel” – mondta Sztranyiczki.

Sztranyiczki rámutatott, ennek az újraértelmezésnek a részeként nagy valószínűséggel eltérünk majd attól a klasszikus felfogástól, hogy a tulajdonjog jellemzőinél a tulajdonos rendelkezik a birtoklás, a használat és a rendelkezés funkcióval. „Lehet, hogy merész kijelentés, de úgy látom, hogy a Sharing Economy esetében egy negyedik funkció, a használhatóság is megjelenik. Lehet, hogy akár egy negyedik jellemzőként be kellene vezetni a jogrendszerbe” – mondta Sztranyiczki.Hamarosan iránymutatásokat közöl az Európai Bizottság

Dr. Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus arról számolt be, hogy az Európai Bíróság várhatóan október környékén fog állást foglalni a megosztáson alapuló gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban. „Egy barcelonai bíró azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz 2015 júniusában, hogy az Uber egy hagyományos fuvarozási taxiszolgáltatás-e, vagy sokkal inkább egy információs társadalmi szolgáltatás? A vállalat álláspontja ebben a kérdésben az, hogy ők csak egy alkalmazás, semmi közük a fuvarozáshoz, ezért a 2000. évi információs társadalmi irányelv, vagy például a 2006-os szolgáltatási irányelv vonatkozik rájuk” – mondta Kokoly, aki kiemelte, az Európai Bíróság állásfoglalása azért is különösen fontos, mert az információs társadalmi szolgáltatásokra teljesen más jogszabályok alkalmazandóak, az alapelv ugyanis az, hogy ezeknek az szolgáltatásoknak a szabadáságát biztosítani kell az Európai Unión belül.

Kokoly arra is kitért, hogy rendkívül fontos mozzanatra kerül sor ebben a hónapban is, hiszen az Európai Bizottság iránymutatásokat fog közölni arról, hogyan kell kezelni a megosztáson alapuló gazdaságot. Elmondta, a biztosok és az európai parlamenti képviselők hivatalos és félhivatalos nyilatkozataiból is az derül ki, nagy valószínűséggel nem lesz sem tiltás, sem külön speciális szabályozás, inkább csak iránymutatásokra kell számítani, valamint konkrétabb előírásokra a társadalombiztosítási szabályok szintjén.

Ha szeretnétek többet megtudni az Uberről, akkor ajánljuk a következő Kreatív Kolozsvár estet (március 23.), ahol Szőke Gergő, az Uber Magyarország marketing- és kommunikációs menedzsere tart előadást. Az esemény Facebook-oldalát ide kattintva találjátok.