Miért adja egy üzleti angyal a gyerekei pénzét zöldfülű vállalkozóknak?

A fejlett országok GDP-jének kétharmadát 1950-ben még a hagyományos feldolgozóipar adta. Később elindult egy folyamat, amely a nyolcvanas években ért a fordulópontjához, amikor a szolgáltatószektor vette át a feldolgozóipar helyét a GDP-ben. Az amerikai kormány szerint mára az ország bruttó össztermékének 79%-át a szolgáltatószektorhoz köthető iparágak adják. Arra számítanak viszont, hogy húsz éven belül újabb fordulópont fog bekövetkezni, és 2036-ra már a kreatív iparágak fogják kitenni a gazdaság jelentős részét – mondta előadásában Ács Zoltán , a Design Terminál inkubációs programjának vezetője a Bukarestben szervezett RMÜE konferencián. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület által Magyarország Bukaresti Nagykövetségével, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatával és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság bukaresti fiókjával közösen szervezett üzletember találkozóról már egy korábbi cikkünkben is beszámoltunk, amit ide kattintva olvashattok.

De mik is azok a kreatív iparágak?

Ács rámutatott, a kreatív iparágakat az Európai Unió is 200 oldalban határozza meg, az Európai Bizottság által kiadott úgynevezett zöld könyvet egy mondatban talán úgy lehetne összefoglalni, hogy olyan gazdasági tevékenységek tartoznak a kreatív iparhoz, amelyek valamilyen kulturális értéket is termelnek. A világszerte elterjedt brit megközelítés kissé pontosabban fogalmaz, és olyan szegmenseket sorol a kreatív iparágak közé, mint a dizájn, a szoftverfejlesztés, a média, a fényképészet, a reklámipar, az építészet, a könyvkiadás és az előadóművészet. Ács szerint a kreatív iparágakban működő vállalatokra jó példa a Somlai-Fischer Ádám építész által is alapított Prezi, hiszen nem teljesen egyértelmű, hogy egy IT vagy egy dizájner cégről beszélünk. Az iparágban működő vállalatokra ugyanis egyre inkább jellemzővé vált a különböző területek közti határok elmosódása, ami a szegmens rendkívüli fejlődésével magyarázható, amit az alábbi számok is alátámasztanak:

• Csak Magyarországon ötször gyorsabb a kreatív ipar fejlődése, mint a többi iparágé. Évente 12-14%-ot bővül.
• Érdekesség, hogy az EU-ban már évek óta Budapest az a város, ahol a legtöbb új munkahely jön létre a kreatív iparban.
• Budapesten az elmúlt öt évben átlagosan 18%-kal nőtt a kreatív szektorokban dolgozók száma.
• Ezen a listán Pozsony a második, Bukarest harmadik 7,5%-kal.

Szépen teljesítenek ezek az iparágak, de van velük egy nagy probléma

Ács elmondta, a kreatív iparban szereplő vállalatok legnagyobb kihívása abban rejlik, hogy kissé megfoghatatlanok, illetve hogy 20. századi struktúrákba akarjuk belehelyezni ezeket a kétségtelenül 21. századi jelenségeket. Az iparági vállalatok fejlődésének egyik legnagyobb akadálya ugyanis, hogy a legtöbb esetben nem lehet tudni előre semmit az üzleti terv felépüléséről, hiszen az csak a vásárlók megismerése után tud kialakulni. Ez, kiegészülve az adózási terhekkel, illetve a bürokráciával a kezdeti szakaszban komoly finanszírozási gondokhoz vezethet, és megfojtja az innovációt.Rámutatott, a 21. században rugalmas finanszírozási formákra van szükség, mint például az üzleti angyalok. Az üzleti angyal az a szereplő, aki a magánvagyonából pénzt fektet vállalkozásokba, és jó esetben a kapcsolatrendszere, a tudása és a tapasztalata révén hozzátesz a vállalkozáshoz. Nem uralkodik rajta, hanem bízik benne. Arra is felhívta a figyelmet, egyre gyakoribbá válik, hogy az angyalok úgynevezett angyalkörökbe tömörülve fektetnek be vállalkozásokba, ami csökkenti a kockázatot, de számos más előnnyel is jár, például platformot nyújt a tapasztalatok megosztására.Ilyen angyalkör az európai angyal befektetőket tömörítő European Business Angel Newtwork is. A szervezet adatai szerint:

• Európában tavaly 7,5 milliárd eurónyi befektetés történt cégekbe.
• Egy átlagos üzleti angyal Európában évente körülbelül 20 ezer eurót fektet be vállalatokba.
• 2014-ben 180 ezer munkahely teremtődött üzleti angyalok befektetéseinek köszönhetően.
• Az üzleti angyalok évről-évre 17%-kal fektetnek több pénzt vállalkozásokba.

Károlyi Antal: miért adja valaki a gyerekei pénzét zöldfülű startupoknak?

„Gyakran halljuk, hogy az érzelem nem része a gazdasági folyamatoknak. Én ezzel vitatkoznék” – kezdte előadását Károlyi Antal üzleti angyal, a Traction Tribe társalapítója, aki a Lehman Brothers 2008-as csődjét követően döntött úgy, hogy otthagyja londoni bankárállását, és befektetőként folytatja. „Annak, hogy a gyerekeim pénzét odaadom ezeknek a kékszemű, zöldfülű startupoknak, több motivációja is van. A legfőbb magyarázat, hogy hiszek abban, hogy Magyarországon nagyon sok fiatal, kihasználatlan tehetség van. Nem hiszem, hogy tehetségek szempontjából jobban állnánk más országoknál, de én a magyar fiatalokkal szeretnék dolgozni” – magyarázta Károlyi.

Károlyi elmondta, aki belevág az angyalkodásba, annak látnia kell, hogy ezekben a projektekben csak nagyon hosszú távon lehet gondolkodni, hiszen minimum 7, de akár 10-12 évnek is el kell telnie, amíg egy startup kibontakozik. Ezért sem mindegy szerinte, hogy ebben a startupokkal kötött hosszú távú kapcsolatban milyen hozzáállás mutatkozik meg a befektetők, vagy a finanszírozást kereső csapat részéről. Emellett nagyon sok az erre a szegmensre jellemző buktató is:

• Főként Európában nagyon gyakori a „majd azt én jobban tudom” hozzáállás a startupok részéről, amikor a vállalkozó az ügyfelekkel vagy felhasználókkal való találkozásból gyűjtött következtetések helyett, illetve a tapasztaltabb befektetők tanácsa ellenére is inkább a saját megérzéseit követi. Ez azért is nagy hiba, mert így nem a piac igényeire válaszol, és nagyon sok olyan feltételezéssel él, amelynek nincs valóságalapja.
• Ugyanez a jelenség az üzleti angyaloknál is gyakori, hiszen náluk általában sikeres emberekről beszélünk. Ezért számukra nagyon fontos előre tudni, hiába sikeres üzletemberek, ez egy külön szakma, amit tanulni kell, és fontos minél előbb levonni azt a következtetést is, hogy az „én vagyok az univerzum ura” hozzáállás az angyalkodásban nagyon nem célravezető.
• Egyedül nem szabad belevágni, a többféle szempont ugyanis a döntéseket sokkal kevésbé helyezi érzelmi alapra.
• Azonnal tönkre lehet tenni egy startupot azzal, ha a befektető többségi tulajdonrészt kér el a vállalatból a finanszírozásáért cserébe. Bár még mindig nagyon gyakori, hogy az üzleti angyalok 70%-os tulajdonrészt kérnek a pénzükért, Károlyi szerint nem szabad 50% fölé menni.

Hild Imre: aki 70%-ot kér a cégedből, nem gondolja, hogy te vagy benne a lényeg

„A startupok esetében különösen igaz, hogy az ötlet szinte semmit nem ér, a végrehajtás minden. Viszonylag gyenge ötletből is lehet virágzó vállalatot felépíteni, ha jó a végrehajtás, és ez fordítva is igaz. Jó példa erre a MySpace, amely gyakorlatilag ugyanazt próbálta csinálni, mint a Facebook, csak egy kicsit másképpen. Ez a kis különbség pedig nem jött be az embereknek” – mondta Hild Imre befektető, a Digital Factory Accelerator partnere. Hild 1993-tól 11 évet élt az Egyesült Államokban. Ott végezte az egyetemet, majd 1998-tól a Lehman Brothers alkalmazásában állt. 2003-ban hazaköltözött Magyarországra, ahol két vállalatot alapított, először a Hild Életjáradék, majd az OTP Életjáradék nevű pénzügyi szolgáltatókat. A két vállalattal összesen 48 milliárd forintnyi portfóliót raktak össze a gazdasági válság kezdetéig. Hild 2009 óta induló vállalkozásokkal foglalkozik mentorként és befektetőként. Eddig félmilliárd forint értékben finanszírozott startupokat.

Hild elmondta, a startupok fejlődésének folyamatáról általában mindenki fordítva gondolkodik. Az elején ugyanis ezeknél a vállalatoknál a közhiedelemmel ellentétben nem lehet tudni, hogy mi az az értékajánlat, amiért az ügyfél meg akarja majd venni a startup termékeit vagy szolgáltatásait. Ezért a folyamat elején minden energiát arra kell fordítani, hogy a vállalkozók jobban megismerjék a piacot, és a visszajelzések alapján készítsék el a terméket. Hild véleménye szerint majd csak ezt követően helyes finanszírozást bevonni.„Aki 70%-ot kér a cégedből a pénzéért cserébe, az nem gondolja, hogy te vagy a lényeg a cégben. Csak akkor szabad pénzt bevonni, amikor a startupnak tényleg szüksége van rá, és elérte azt az értéket, amikor már nem kell túlságosan nagy tulajdonrészt feladni belőle” – hangsúlyozta Hild.Hozzátette, tapasztalata szerint a fiatal vállalkozókat általában arra a legnehezebb rávenni, hogy kérdéseket tegyenek fel. „Kérdezni kell a piacot, a partnereket, sőt, mindenkit, hogy mit gondolnak arról, amit éppen csinálunk, milyenek a dinamikák az adott piacon belül, és hogy milyen nehézségeik vannak. A legfontosabb, hogy az ezekre a kérdésekre adott válaszokat nem elég csupán meghallgatni, be is kell építeni a projektbe. Sajnos még mindig amolyan kelet-európai probléma, hogy a vállalkozó nem tölt elég időt az ügyfeleivel” – mutatott rá.

Dobozi Sándor: hamarosan új magyar crowdfunding-platform indul

A startupok világában szintén rendkívül jó finanszírozási lehetőségről, a crowfundingról, vagyis a közösségi finanszírozásról beszélt előadásában Dobozi Sándor annak apropóján, hogy hamarosan vállalata, a GCT Holding is egy saját crowdfunding-platformot indít. Elmondta, egy olyan alternatív finanszírozási lehetőséget nyújtanának innovatív cégek számára, ahol a hagyományos one-to-one modellekhez (bankhitel, befektető) képest szélesebb körben, a közösség adja össze a szükséges forrásokat.Dobozi kiemelte, a crowdfunding egyik legjelentősebb hozadéka, hogy jelentősen lecsökkenti a forráshoz jutás idejét. A közösségi finanszírozásra felületet nyújtó informatikai platformokon ugyanis pár hónap alatt össze lehet gyűjteni a megfelelő finanszírozást, ellenben a hagyományos pénzszerzési formákkal, amelyek sokkal hosszabb ideig tartanak. Rámutatott, önmagában egy projektleírás feltöltése a legnépszerűbb platformokra kevés, az ötletek bemutatásának olyan erőteljes kampányok indításával kell párosulnia, amelyek meggyőzik a tágabb értelemben vett, alig 10-20 eurót költő befektetőket is.

Szőnyi András: nem elég kijelenteni, hogy innovatívak vagyunk

Stratégiai és szisztematikus innováció témakörben osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel Szőnyi András , a Mortoff Kft. üzletfejlesztési vezetője. Elmondta, egy innovatív vállalati kultúra létrehozásának legfontosabb tényezője, különösen a jelenlegi Y generációs világban, az elégedett alkalmazottakban rejlik. Rendkívül fontos ugyanis, hogy a dolgozók elérjék a Maslow-piramis azon szintjét, amikor már létrehozni akarnak valamit, nem csak a jövedelemszerzés céljával járnak be dolgozni. A vállalatok szempontjából az is rendkívül fontos Szőnyi szerint, hogy a különböző innovatív tevékenységeket a vállalatok valamilyen folyamatba, szervezeti keretbe foglalják, hiszen megfelelő marketing stratégiára is szükség van ezeknek az ötleteknek az értékesítéséhez.

Szőnyi mesélt arról is, hogy a Google-hoz hasonlóan, ahol az alkalmazottak a munkaidejük 20%-át fordíthatják saját projektjeik megvalósítására, a Mortoff Kft.-nél is szerveznek olyan tematikus napokat, amikor az alkalmazottak a munkaidejükben saját ötleteiken dolgozhatnak. Elmondása szerint amellett, hogy a munkatársai körében ezek a programok nagy sikernek örvendenek, néha az is előfordul, hogy használható ötletekkel állnak elő.

Rácz Attila: kitörési pont lehet a technológia

Székelyföld számára a technológia lehet a kitörési pont – mutatott rá a konferencia utolsó előadójaként Rácz Attila , a székelyföldi IT Plus Cluster alelnöke. Rácz előadásában a klaszter tevékenységéről és a Digitális Székelyföld projektjéről számolt be. Elmondta, nem csak az IT-t, hanem az innovatív gondolkodást és a startup kultúrát is fejlesztenék Székelyföldön, majd moderálta azt a Startup-befektető szimulációt, amelyen olyan vállalkozások mutatkoztak be a befektetőknek, mint a Shoptsie, a Karton Network, a Vocalcycle vagy a Hangchair.