Társulások kellenek, hogy a gazdák ne legyenek kitéve a közvetítők kénye-kedvének

A hazai mezőgazdasági ágazat egyik legnagyobb problémája az integrátorok hiánya. Vagyis azoknak a céheknek, szövetkezeteknek, vagy bármilyen jogi formában megjelenő szervezeteknek a kis száma, amelyeknek az a célja, hogy a mezőgazdaságra jellemző erőforgácsolást megpróbálják összpontosítani, valamint a közös értékesítési, beszerzési érdekeket érvényesíteni – jelentette ki Tánczos Barna , az RMDSZ szenátora, a Szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. kolozsvári irodája által csütörtökön szervezett rendezvényen.

Tánczos „Mezőgazdasági integrátorok hiánya Erdélyben, lehetséges medolgások” című előadásában kiemelte, ma Romániában a mezőgazdasági céhek és szövetkezetek kis száma miatt gyenge nagyon sok alhálózat is, „ezért nem tudjuk felvenni a versenyt nagyon sok esetben a külföldi termelőkkel, és nem tudunk megfelelni a piaci igényeknek, sem mennyiségi, sem minőségi szinten” – jelentette ki.

A néhány hektárral és 1-2 tehénnel rendelkező gazdaságok nem nevezhetőek családi gazdaságnak

„Az általános jellemzője a mezőgazdasági ágazatnak, főleg itt Erdélyben, hogy nagyon sok a kis családi gazdaság. Ezeket ugyanakkor gyakran tévesen nevezzük családi gazdaságoknak, hiszen nagyon sok közülük nem képes önmagában eltartani egy teljes családot. Ezek a kisgazdaságok legtöbbször egy alternatív jövedelemszerzési lehetőséget jelentenek a család tagjai számára, vagy sok esetben akár kényszermegoldást is, mert rosszat gondolnak a faluban, ha nem művelik meg a földet” – magyarázta a szenátor, aki hozzátette, hogy ezeknek a gazdaságoknak az összefogása, néhány jó példát leszámítva, gyakorlatilag teljesen hiányzik ma a romániai mezőgazdaságban.

Tánczos elmondta, ha ágazati elemzést végzünk, akkor azt látjuk, hogy az állattenyésztésben főként a szarvasmarha tenyésztés áll rosszul az integrátorok szempontjából, hiszen hiányoznak azok a szövetkezetek, amelyek a kis, néhány tehenes, vagy akár 10-20 tehenes gazdaságokat is össze tudnák kapcsolni. „A nyugati rendszereket vizsgálva szembetűnő, hogy ugyan ott is jelen vannak a kisgazdaságok, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségként fenntartott családi gazdaságok, de ezek mindig részei valamilyen integrátor rendszernek” – nyomatékosította. Hozzátette, egy közös üsző vagy hízómarha értékesítési rendszer, illetve közös tejfeldolgozási rendszer létesítése azért lenne rendkívül fontos nálunk is, mert

a termelők így nem lennének kitéve „a saját zsebükre dolgozó közvetítők kénye-kedvének”.

A szenátor rámutatott, az elmúlt években már sokan próbálták újraindítani a szövetkezeti rendszert Romániában, viszont alig sikerült azt a típusú, nem öncélú közvetítői szegmenst kiépíteni, amely a termelő érdekében próbálja összegyűjteni az ágazatból származó termékeket. Ha mégis sikerrel jártak, akkor ezek a személyek kiváltak, és saját vállalkozásba kezdtek, de gyakran előfordult, hogy a szövetkezet nem volt elég erős ahhoz, hogy megnyerje a piacon zajzló kemény versenyt a kiskereskedelmi hálózatok polcaiért.

„Van néhány pozitív példa Székelyföldön, van olyan szövetkezet, amely közel ezer gazdától gyűjt be tejet, és van olyan is, amely egy egész kis falu termelését gyűjti össze. De Kolozsvár környékén is van egy hasonló próbálkozás, egy szövetkezet például csőd szélén álló tejfeldolgozót vásárolt, hogy a saját tejtermékeit a piacra juttassa. Amíg azonban ez nem lesz általános jelenség, addig a kistermelők képtelenek lesznek véleményem szerint legalább az uniós kistermelési szintet elérni az értékesítésben” – jelentette ki Tánczos.A helyzet nem túl rózsás a zöldség- és gyümölcstermesztés terén sem – hívta fel a figyelmet a szenátor, aki szerint az értékesítési problémák mellett mindkét ágazatban megfigyelhető a tudáshiány is. „A zöldség- és gyümölcstermesztésben is ugyanaz a probléma. Sokan vannak, akik magántermelőként próbálnak meg piacra jutni a termékeikkel, de nem látom azt, hogy 3-4 szövetkezetnek legalább a nagyvárosokban állandó standja lenne, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök értékesítésében versenybe szálljon azokkal a mamutcégekkel, amelyek a nagy bevásárlóközpontokba viszik be a termékeiket” – mondta Tánczos.

Hogyan lehet orvosolni az integrátorok hiányát?

A 2014-2020-as vidékfejlesztési program megpróbálja ezt a kis családi gazdaságos rendszert arra „kényszeríteni”, hogy szövetkezeti formában vagy integrátorokon keresztül értékesítsenek – mutatott rá a szenátor. Kiemelte, a farmfejlesztésre kitalált intézkedések előnybe helyezik a családi, a kis- és közepes gazdaságokat is, így ezek mondhatni kiváltságos helyzetbe kerülnek. „Jó kérdés viszont, hogy az apró, bürokratikus részletek ezt mennyire korlátozzák majd” – tette hozzá Tánczos.

A szenátor arról is beszélt, hogy a vidékfejlesztési program koncepciója szerint a kis családi gazdaságok ebben az EU-s finanszírozási ciklusban elérhetik akár a 90 százalékos vissza nem térítendő finanszírozási hányadot is, ami azért is kiemelendő, mert ez a hányad a nagy farmok esetében csak 50 százalék.„Ezzel párhuzamosan külön intézkedésekkel segítik az integrátorokat, vagyis azokat a szövetkezeteket, amelyek megpróbálják a kisebb sejteket úgy összekovácsolni, hogy a piacon ne egyenként jelenjenek meg. A szövetkezetek a 100 százalékos támogatási intenzitást is elérhetik, külön intézkedésben pályáznak, magas pontszámot érhetnek el, úgy, hogy a pályázásnál nem kényszerülnek versenyre a nagyvállalatokkal” – mondta Tánczos, aki ugyanakkor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jó elképzeléseket nem a részletek fogják megbuktatni, hiszen erre az elmúlt években jópár példa volt.

Tánczos elmondta, meglátása szerint, ha az intézkedésekkel el lehet érni, hogy a kis családi gazdaságok, valamint az integrátorok megerősödjenek, akkor van esély arra, hogy a romániai mezőgazdaság is felzárkózzon a nyugat-európaihoz. „Biztos vagyok benne, hogy legalább olyan minőségű termékeket tudnánk előállítani, mint Nyugat-Európában, viszont továbbra is nagy problémát jelent, hogy a kis családi gazdaságainkban nincs elég tudás, valamint nem tudjuk az erőforrásainkat kihasználni” – mondta Tánczos.