Temesvár első, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy sereghajtók a Forbes befektetőbarát városok listáján

2016. február 22. – 12:44

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A korrupciós vádak is sokat rontottak az üzleti környezeten a székelyföldi megyeközpontokban a Forbes elemzése szerint. Közben meg Kolozsvár veri Bukarestet.

Idén is Temesvár áll az első helyen a Forbes Románia üzleti magazin befektetőbarát városokról összeállított negyvenes listáján. A 2016-os elemzésből kiderül, hogy Bukarestnél már Kolozsvár is vonzóbb a befektetők körében, Nagyváradon és Aradon pedig csak úgy pezseg az üzleti élet. Ezzel szemben a székelyföldi városok közül Marosvásárhely és Csíkszereda is jópár helyet rontott, Sepsiszentgyörgy pedig csak megőrizni tudta a tavaly megszerzett utolsóelőtti helyét.

A lista második felében szereplő városok helyezését egyébként a Forbes összefoglalója nem magyarázza részletesen (csupán a legnagyobb vállalatok listájára és profiljára tér ki). Így Marosvásárhely és Csíkszereda visszaesésére sem kapunk magyarázatot, ugyanakkor nagy valószínűséggel komoly szerepet játszott benne, hogy az üzleti magazin a ranglista elkészítésénél idéntől az elért pontszám 10%-ával bünteti azokat a városokat, ahol valamilyen korrupciós botrányba keveredett a városvezetés. Marosvásárhely így a 9. helyről a 12., Csíkszereda öt helyet rontva a 33. pozícióba esett vissza.

Hogyan készül a Forbes befektetőbarát városokat rangsoroló listája?

A befektetőbarát városokat rangsoroló lista immár a negyedik kiadását éli. A ranglistára idén is csak a megyeközpontok kerülhettek fel, és olyan kritériumokat vettek figyelembe a sorrend felállításánál, mint a megye GDP-je, a megyében egy főre jutó GDP, a működő vállalkozások száma, a külföldi tulajdonban levő vállalalatok száma, az átlagbér, a munkanélküliségi ráta, a közúti és vasúti infrastruktúra fejlettsége, az ingatlanállomány és az oktatási intézmények.A lista készítői ugyanakkor 2016-ban bevezették azt az újítást, amely szerint a végső pontszám 10%-ával büntetik azon városokat, ahol az önkormányzatok vezetői ellen valamilyen korrupciós ügyben emeltek vádat az elmúlt időszakban. A Forbes szerint ugyanis a korrupciós ügyekbe keveredő városvezetők elbizonytalanítják a befektetőket, és „egészségtelen” üzleti környezetet teremtenek.

Temesváron (1.) van a legjobb üzleti környezet Romániában

A Forbes Temesvárt sorozatban második alkalommal választotta Románia leginkább befektetőbarát városának. A határhoz való közelség és a közúti infrastruktúra fejlettsége mellett a város főbb gazdasági ágazatai, az autóalkatrész-gyártás és az IT-szektor elmúlt években tapasztalható rendkívüli fejlődése is kétségkívül segített megtartani a 2015-ben megszerzett pozíciót.

A legerősebb vállalatok névsorát ugyanakkor nem a legdinamikusabban fejlődő iparágak adják. Temes megyében a három legnagyobb árbevételt elkönyvelő vállalat a közműszektorban tevékenykedik (Enel Distribuţie Banat, Colterm, Aquatim), a tíz legerősebb vállalat között pedig csak egy autóalkatrész-gyártó van jelen, míg az IT-szektort egyetlen vállalat sem képviseli.A Forbes várost bemutató cikke külön kitér arra, hogy az IT és az autóalkatrész-gyártás potenciális növekedését rendkívül visszafogja, hogy a vállalatok még mindig szakemberhiányra panaszkodnak. S bár egy 2015 végén készített elemzés szerint az ország nyugati régiójában jelen levő vállalatok egyöntetűen arra számítanak, hogy évről-évre növekedni fog a műszaki, illetve informatikai képzést választók száma, a cégvezetők arról számolnak be, hogy a magasan képzett, tapasztalattal rendelkező szakembereket egyre nehezebb meggyőzni a térségben a munkahelyváltásról. Ennek egyik fő okát abban látják, hogy a tapasztalt szakemberek már most rendkívül jó anyagi és professzionális feltételek mellett dolgoznak, és nagyon ritkán vállalják a váltással járó kényelmetlenségeket.

Románia legbefektetőbarátabb városa emellett egyre jelentősebb ingatlanfejlesztési projektekkel is magára irányította a figyelmet. A lakóingatlan beruházások mellett az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak az irodaházakról szóló hírek is: az Ovidiu Șandor vállalata által épített City Business Centert (CBC) nemrég vásárolta meg a dél-afrikai NEPI csoport, az irodaháztól alig pár száz méterre pedig egy hét emelet magas, és 10 ezer négyzetméter bérelhető irodaterülettel rendelkező irodaházat épít az Alpha Group Investment.

Arról már a Pénzcsinálókon is beszámoltunk, hogy a Iulian Dascălu tulajdonában álló Iulius csoport a temesvári Iulius Mall szomszédságában hamarosan hozzálát az Openville nevű, összesen 594 ezer négyzetméteren elterülő, és „lifestyle center” koncepciót követő épületeggyüttesnek, amely elkészülte után a legmagasabb romániai ingatlant is magába foglalja majd.

Kolozsvár (2.) már a második, és tényleg Erdély gazdasági központja

A tavalyi listához viszonyítva egy helyet lépett előre, és Bukarestet megelőzve feljött a második helyre Kolozsvár a befektetőbarát városok ranglistáján. Annak ellenére viszont, hogy Kolozsvárt az IT romániai központjaként definiálják, a megye tíz legnagyobb árbevételével rendelkező vállalata között csupán egy, a tizedik helyen álló EBS Románia képviseli az IT-szektort.

A legerősebb tíz vállalat között egyébként a közszolgáltatókat leszámítva (Electrica Distribuţie Transilvania Nord, Compania de Apă Someş és CTP Cluj-Napoca) csak Kolozs megyében alapított vállalatok jelennek meg, mint a Terapia gyógyszeripari vállalat, a szamosújvári Sortilemn bútorgyártó, az Energobit, a Farmec és a Transferoviar Grup.Ennek ellenére, ahogyan azt a Forbes összefoglalója is megjegyzi, Kolozsváron kétségtelenül az IT-szektor dinamikus fejlődése az, ami leginkább figyelemre méltó. S bár az IT cégek vezetői itt is, akárcsak Temesváron, panaszkodnak a szakemberhiány miatt, a helyi üzleti szféra képviselői gyakran éppen a városban működő 11 felsőoktatási intézménnyel és a mintegy 100 ezer egyetemistával magyarázzák azt, hogy Kolozsvár mellett döntöttek, hiszen a munkaerőpiac szempontjából rendkívül mély merítési lehetőséget látnak a helyi felsőokatásban.

A Forbes elemzése arra is rámutat, hogy az elmúlt években Kolozsváron növekedtek legnagyobb mértékben a négyzetméterenkénti ingatlanárak, ami szintén kedvező környezetet teremt az ingatlanfejlesztők számára. Az egyre több irodaház és a helyi technológiai vállalatok szárnyalása pedig olyan projektek megvalósulását eredményezték, mint a Liberty Technology Park. Az irodaház azért jó példa, mert az olyan nagyvállalatok mellett, mint a Siemens vagy a KPMG, az épületegyüttesben egyre több startup is megjelenik. A technológiai park egyik emeletét már csak kifejezetten startupok számára különítették el, a környezet pedig már Németországból, Olaszországból és Ausztriából érkező csapatokat is vonzott Kolozsvárra.

Nagyvárad (4.) és Arad (7.) kifejezetten jól állnak

Hallottatok már olyan romániai városról, amelynek a vezetősége 20 éves távlatban gondolkodik? – teszi fel a kérdést a Forbes Nagyváradról szóló összefoglalója. A város a tavalyi ötödik hely után idén a lista előkelő negyedik pozícióját foglalja el. A Forbes szerint az előrelépés azzal magyarázható, hogy a város valóban rendkívüli fejlődésen ment át az elmúlt években: elkészült a várost átszelő gyorsforgalmi út, de több tér, park, és kulturális létesítmény felújítása is az életszínvonalban tapasztalható növekedést bizonyítja.Várhatóan pozitív hatása lesz a városba látogató turisták számának növekedésére, hogy nemrég befejeződött a nagyváradi vár felújítása, és készülőben van az ország egyik legnagyobb wellnessközpontja, a Nymphaea aquapark. Emellett a városvezetés ígéretei szerint idén tovább folytatódik helyi szinten a közúti infrastruktúra fejlesztése, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődik egy közúti-vasúti intermodális központ létesítése. A városban emellett hamarosan a Ceyrat lakóingatlanokat és kereskedelmi épületeket is magába foglaló épületegyüttes építése is megkezdődik, és idén tovább folytatódik az Eurobusiness ipari park fejlesztése is.Megtartotta tavalyi hetedik helyét a befektetőbarát romániai városok ranglistáján Arad. A Forbes szerint a város két legnagyobb előnye, hogy közvetlenül kapcsolódik az európai autópálya-rendszerhez, illetve, hogy a város környezetében mintegy 430 hektáron működnek ipari parkok. Ezek közül a város nyugati oldalán levő 150 hektáros ipari területen összesen 29 vállalat működik, köztük a Takata-Petri autóalkatrész-gyártóval, egy korábbi Forbes lista szerint Románia tizedik legerősebb vállalatával.

Brassó (6.) fejlődésének útjában a hódok állnak

A nyolcvanas években Brassó és a környező települések együttesen alkották Románia legerősebb ipari zónáját. A kilencvenes évek gazdasági visszaesése és az erős befektetők hiánya ugyanakkor a legtöbb ipari megavállalat végét is jelentették. A város az elmúlt években viszont rengeteget tett régi hírnevének visszaszerzéséért: mára az országban Brassó környékén található a legtöbb ipari park, és a Forbes elemzése szerint a város szolgáltatószektora is feljövőben van.

Arra viszont a Forbes is rámutat, hogy az autópálya-építések kilátástalan helyzete leginkább Brassó potenciális fejlődését fogja vissza a romániai nagyvárosok közül. S annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős lépéseket tett előre a brassói önkormányzat és a megyei tanács a város mellett épülő repülőtér ügyében, az építkezési munkálatokat nemrég le kellett állítani, mert a környéken egy hódközösség lakozik.

Marosvásárhely (12.) visszaesőben

A 2015-ös kilencedik helyről idén a tizenkettedik helyre csúszott vissza Marosvásárhely a ranglistán. A megye legerősebb vállalatai között ugyanakkor megtartották vezető helyüket a külföldi tulajdonban levő energiaipari (E.ON Energie, E.ON Distribuţie) és vegyipari (Azomureş) vállalatok. Azt, hogy Marosvásárhelyt különösen kedvelik a külföldi befektetők, az is bizonyítja, hogy a megye tíz legerősebb vállalata között csupán a Prosszer Zoltán által alapított Romcab szerepel, mint hazai tulajdonban levő vállalat.

Nagybánya (16.) és Szatmárnémeti (24.) is jól szerepelt

A Románia legbefektetőbarátabb városait felsorakoztató ranglistán a jelentős magyar lakosságot jegyző nagyvárosok közül Marosvásárhelyt Nagybánya követi. Az egyre több ipari vállalat székhelyéül szolgáló város az összesített listán a tavalyi 16. helyét megőrizte ugyan, de valószínűleg jobban is végezhetett volna, ha Cătălin Cherecheș polgármester nem keveredik korrupciós botrányba a város kézilabdacsapatainak finanszírozása miatt.

2015-höz viszonyítva egy helyet javított Szatmárnémeti, és feljött a ranglista 24. helyére. A Forbes szerint az előrelépes azzal is magyarázható, hogy a város diverzifikált szolgáltatószektora mellett egyre több külföldi tulajdonban levő, főként ipari vállalat választotta Szatmárt befektetése helyszínéül.A teljes lista ide kattintva olvasható.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!