Temesvár első, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy sereghajtók a Forbes befektetőbarát városok listáján

A korrupciós vádak is sokat rontottak az üzleti környezeten a székelyföldi megyeközpontokban a Forbes elemzése szerint. Közben meg Kolozsvár veri Bukarestet.

Idén is Temesvár áll az első helyen a Forbes Románia üzleti magazin befektetőbarát városokról összeállított negyvenes listáján. A 2016-os elemzésből kiderül, hogy Bukarestnél már Kolozsvár is vonzóbb a befektetők körében, Nagyváradon és Aradon pedig csak úgy pezseg az üzleti élet. Ezzel szemben a székelyföldi városok közül Marosvásárhely és Csíkszereda is jópár helyet rontott, Sepsiszentgyörgy pedig csak megőrizni tudta a tavaly megszerzett utolsóelőtti helyét.

A lista második felében szereplő városok helyezését egyébként a Forbes összefoglalója nem magyarázza részletesen (csupán a legnagyobb vállalatok listájára és profiljára tér ki). Így Marosvásárhely és Csíkszereda visszaesésére sem kapunk magyarázatot, ugyanakkor nagy valószínűséggel komoly szerepet játszott benne, hogy az üzleti magazin a ranglista elkészítésénél idéntől az elért pontszám 10%-ával bünteti azokat a városokat, ahol valamilyen korrupciós botrányba keveredett a városvezetés. Marosvásárhely így a 9. helyről a 12., Csíkszereda öt helyet rontva a 33. pozícióba esett vissza.

Hogyan készül a Forbes befektetőbarát városokat rangsoroló listája?

A befektetőbarát városokat rangsoroló lista immár a negyedik kiadását éli. A ranglistára idén is csak a megyeközpontok kerülhettek fel, és olyan kritériumokat vettek figyelembe a sorrend felállításánál, mint a megye GDP-je, a megyében egy főre jutó GDP, a működő vállalkozások száma, a külföldi tulajdonban levő vállalalatok száma, az átlagbér, a munkanélküliségi ráta, a közúti és vasúti infrastruktúra fejlettsége, az ingatlanállomány és az oktatási intézmények.A lista készítői ugyanakkor 2016-ban bevezették azt az újítást, amely szerint a végső pontszám 10%-ával büntetik azon városokat, ahol az önkormányzatok vezetői ellen valamilyen korrupciós ügyben emeltek vádat az elmúlt időszakban. A Forbes szerint ugyanis a korrupciós ügyekbe keveredő városvezetők elbizonytalanítják a befektetőket, és „egészségtelen” üzleti környezetet teremtenek.

Temesváron (1.) van a legjobb üzleti környezet Romániában

A Forbes Temesvárt sorozatban második alkalommal választotta Románia leginkább befektetőbarát városának. A határhoz való közelség és a közúti infrastruktúra fejlettsége mellett a város főbb gazdasági ágazatai, az autóalkatrész-gyártás és az IT-szektor elmúlt években tapasztalható rendkívüli fejlődése is kétségkívül segített megtartani a 2015-ben megszerzett pozíciót.

A legerősebb vállalatok névsorát ugyanakkor nem a legdinamikusabban fejlődő iparágak adják. Temes megyében a három legnagyobb árbevételt elkönyvelő vállalat a közműszektorban tevékenykedik (Enel Distribuţie Banat, Colterm, Aquatim), a tíz legerősebb vállalat között pedig csak egy autóalkatrész-gyártó van jelen, míg az IT-szektort egyetlen vállalat sem képviseli.A Forbes várost bemutató cikke külön kitér arra, hogy az IT és az autóalkatrész-gyártás potenciális növekedését rendkívül visszafogja, hogy a vállalatok még mindig szakemberhiányra panaszkodnak. S bár egy 2015 végén készített elemzés szerint az ország nyugati régiójában jelen levő vállalatok egyöntetűen arra számítanak, hogy évről-évre növekedni fog a műszaki, illetve informatikai képzést választók száma, a cégvezetők arról számolnak be, hogy a magasan képzett, tapasztalattal rendelkező szakembereket egyre nehezebb meggyőzni a térségben a munkahelyváltásról. Ennek egyik fő okát abban látják, hogy a tapasztalt szakemberek már most rendkívül jó anyagi és professzionális feltételek mellett dolgoznak, és nagyon ritkán vállalják a váltással járó kényelmetlenségeket.

Románia legbefektetőbarátabb városa emellett egyre jelentősebb ingatlanfejlesztési projektekkel is magára irányította a figyelmet. A lakóingatlan beruházások mellett az elmúlt időszakban rendkívül megszaporodtak az irodaházakról szóló hírek is: az Ovidiu Șandor vállalata által épített City Business Centert (CBC) nemrég vásárolta meg a dél-afrikai NEPI csoport, az irodaháztól alig pár száz méterre pedig egy hét emelet magas, és 10 ezer négyzetméter bérelhető irodaterülettel rendelkező irodaházat épít az Alpha Group Investment.

Arról már a Pénzcsinálókon is beszámoltunk, hogy a Iulian Dascălu tulajdonában álló Iulius csoport a temesvári Iulius Mall szomszédságában hamarosan hozzálát az Openville nevű, összesen 594 ezer négyzetméteren elterülő, és „lifestyle center” koncepciót követő épületeggyüttesnek, amely elkészülte után a legmagasabb romániai ingatlant is magába foglalja majd.

Kolozsvár (2.) már a második, és tényleg Erdély gazdasági központja

A tavalyi listához viszonyítva egy helyet lépett előre, és Bukarestet megelőzve feljött a második helyre Kolozsvár a befektetőbarát városok ranglistáján. Annak ellenére viszont, hogy Kolozsvárt az IT romániai központjaként definiálják, a megye tíz legnagyobb árbevételével rendelkező vállalata között csupán egy, a tizedik helyen álló EBS Románia képviseli az IT-szektort.

A legerősebb tíz vállalat között egyébként a közszolgáltatókat leszámítva (Electrica Distribuţie Transilvania Nord, Compania de Apă Someş és CTP Cluj-Napoca) csak Kolozs megyében alapított vállalatok jelennek meg, mint a Terapia gyógyszeripari vállalat, a szamosújvári Sortilemn bútorgyártó, az Energobit, a Farmec és a Transferoviar Grup.Ennek ellenére, ahogyan azt a Forbes összefoglalója is megjegyzi, Kolozsváron kétségtelenül az IT-szektor dinamikus fejlődése az, ami leginkább figyelemre méltó. S bár az IT cégek vezetői itt is, akárcsak Temesváron, panaszkodnak a szakemberhiány miatt, a helyi üzleti szféra képviselői gyakran éppen a városban működő 11 felsőoktatási intézménnyel és a mintegy 100 ezer egyetemistával magyarázzák azt, hogy Kolozsvár mellett döntöttek, hiszen a munkaerőpiac szempontjából rendkívül mély merítési lehetőséget látnak a helyi felsőokatásban.

A Forbes elemzése arra is rámutat, hogy az elmúlt években Kolozsváron növekedtek legnagyobb mértékben a négyzetméterenkénti ingatlanárak, ami szintén kedvező környezetet teremt az ingatlanfejlesztők számára. Az egyre több irodaház és a helyi technológiai vállalatok szárnyalása pedig olyan projektek megvalósulását eredményezték, mint a Liberty Technology Park. Az irodaház azért jó példa, mert az olyan nagyvállalatok mellett, mint a Siemens vagy a KPMG, az épületegyüttesben egyre több startup is megjelenik. A technológiai park egyik emeletét már csak kifejezetten startupok számára különítették el, a környezet pedig már Németországból, Olaszországból és Ausztriából érkező csapatokat is vonzott Kolozsvárra.

Nagyvárad (4.) és Arad (7.) kifejezetten jól állnak

Hallottatok már olyan romániai városról, amelynek a vezetősége 20 éves távlatban gondolkodik? – teszi fel a kérdést a Forbes Nagyváradról szóló összefoglalója. A város a tavalyi ötödik hely után idén a lista előkelő negyedik pozícióját foglalja el. A Forbes szerint az előrelépés azzal magyarázható, hogy a város valóban rendkívüli fejlődésen ment át az elmúlt években: elkészült a várost átszelő gyorsforgalmi út, de több tér, park, és kulturális létesítmény felújítása is az életszínvonalban tapasztalható növekedést bizonyítja.Várhatóan pozitív hatása lesz a városba látogató turisták számának növekedésére, hogy nemrég befejeződött a nagyváradi vár felújítása, és készülőben van az ország egyik legnagyobb wellnessközpontja, a Nymphaea aquapark. Emellett a városvezetés ígéretei szerint idén tovább folytatódik helyi szinten a közúti infrastruktúra fejlesztése, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődik egy közúti-vasúti intermodális központ létesítése. A városban emellett hamarosan a Ceyrat lakóingatlanokat és kereskedelmi épületeket is magába foglaló épületegyüttes építése is megkezdődik, és idén tovább folytatódik az Eurobusiness ipari park fejlesztése is.Megtartotta tavalyi hetedik helyét a befektetőbarát romániai városok ranglistáján Arad. A Forbes szerint a város két legnagyobb előnye, hogy közvetlenül kapcsolódik az európai autópálya-rendszerhez, illetve, hogy a város környezetében mintegy 430 hektáron működnek ipari parkok. Ezek közül a város nyugati oldalán levő 150 hektáros ipari területen összesen 29 vállalat működik, köztük a Takata-Petri autóalkatrész-gyártóval, egy korábbi Forbes lista szerint Románia tizedik legerősebb vállalatával.

Brassó (6.) fejlődésének útjában a hódok állnak

A nyolcvanas években Brassó és a környező települések együttesen alkották Románia legerősebb ipari zónáját. A kilencvenes évek gazdasági visszaesése és az erős befektetők hiánya ugyanakkor a legtöbb ipari megavállalat végét is jelentették. A város az elmúlt években viszont rengeteget tett régi hírnevének visszaszerzéséért: mára az országban Brassó környékén található a legtöbb ipari park, és a Forbes elemzése szerint a város szolgáltatószektora is feljövőben van.

Arra viszont a Forbes is rámutat, hogy az autópálya-építések kilátástalan helyzete leginkább Brassó potenciális fejlődését fogja vissza a romániai nagyvárosok közül. S annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős lépéseket tett előre a brassói önkormányzat és a megyei tanács a város mellett épülő repülőtér ügyében, az építkezési munkálatokat nemrég le kellett állítani, mert a környéken egy hódközösség lakozik.

Marosvásárhely (12.) visszaesőben

A 2015-ös kilencedik helyről idén a tizenkettedik helyre csúszott vissza Marosvásárhely a ranglistán. A megye legerősebb vállalatai között ugyanakkor megtartották vezető helyüket a külföldi tulajdonban levő energiaipari (E.ON Energie, E.ON Distribuţie) és vegyipari (Azomureş) vállalatok. Azt, hogy Marosvásárhelyt különösen kedvelik a külföldi befektetők, az is bizonyítja, hogy a megye tíz legerősebb vállalata között csupán a Prosszer Zoltán által alapított Romcab szerepel, mint hazai tulajdonban levő vállalat.

Nagybánya (16.) és Szatmárnémeti (24.) is jól szerepelt

A Románia legbefektetőbarátabb városait felsorakoztató ranglistán a jelentős magyar lakosságot jegyző nagyvárosok közül Marosvásárhelyt Nagybánya követi. Az egyre több ipari vállalat székhelyéül szolgáló város az összesített listán a tavalyi 16. helyét megőrizte ugyan, de valószínűleg jobban is végezhetett volna, ha Cătălin Cherecheș polgármester nem keveredik korrupciós botrányba a város kézilabdacsapatainak finanszírozása miatt.

2015-höz viszonyítva egy helyet javított Szatmárnémeti, és feljött a ranglista 24. helyére. A Forbes szerint az előrelépes azzal is magyarázható, hogy a város diverzifikált szolgáltatószektora mellett egyre több külföldi tulajdonban levő, főként ipari vállalat választotta Szatmárt befektetése helyszínéül.A teljes lista ide kattintva olvasható.

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!