Nem fogjátok elhinni, ki kérdőjelezte meg a kapitalizmust

Lehet, hogy meg kell kérdőjelezni a kapitalizmus alapjait? – talán meglepő, de ezt a kérdést az egyik legismertebb és legnagyobb bankcsoport, a Goldman Sachs szakértői teszik fel legfrissebb elemzésükben. A Bloomberg által is összefoglalt tanulmány szerint ugyanis kénytelenek vagyunk újra átgondolni a kapitalizmus működését, és megvizsgálni, hogy tényleg olyan hatékony-e, mint azt sok éven át gondoltuk róla.

A Goldman Sachs elemzői, élükön Sumana Manohar ral, a bank indiai származású alelnökével, főként azon vannak meglepődve, hogy a cégek profitrátái már 2011 óta tartósan igen magas szinten vannak. Normál esetben ugyanis az erősödő verseny, a túltermelés, a növekvő bérek lecsökkentik a profitrátát, ami a termelés visszaeséséhez, a kínálat csökkenéséhez és a munkabérek stagnálásához vezethet. A termelési költségek stagnálása pedig a profit újabb növekedését kellene előidézze, de az elmúlt években hiányzik ez a ciklikusság.A Bloomberg szerint a problémákat jól példázza, hogy a tőzsdei befektetők körében mostanában az egyik leghevesebb vitát az váltja ki, hogy a legnagyobb vállalatok nyereséghányadának szintje továbbra is az elmúlt két és fél évtizedben megszokott magas szinten marad-e. Ha a New York-i tőzsdén kereskedhető 500 legnagyobb vállalat részvényeinek alakulását követő S&P 500-as index nyereségmutatóját nézzük ugyanis, akkor kisebb kivételeket leszámítva, azt látjuk, hogy azok a histórikus adatokhoz képest már jóideje túlzottan magasak. De miért ilyen magasak a profitok?

Manohar csapata azzal érvel, hogy a nyereséghányadokat tulajdonképpen négy tényező tartotta magas szinten az elmúlt 25 évben:

• Az első a nyersanyagok rendkívül magas ára. Erre szerintük jó példa a kőolaj, amelynek értéke ugyan most alacsony szintre esett vissza, de az elmúlt éveket a hordónkénti 100 dollárnál is magasabb árfolyam jellemezte a határidős piacokon.
• A második a technológiai fejlődés, amely lehetővé tette, hogy a drága emberi munkaerőt egyre hatékonyabb gépi megoldásokkal váltsák fel.
• Az elemzőcsapat szerint a magas nyereségeket emellett a vállalatok annak is köszönhetik, hogy a termelést nagyon gyakran a fejlődő országokba helyezték át, ami amellett, hogy jelentős megtakarítást is jelentett számukra, még gyakran keresletnövelő hatással is járt.
• Az elemzés arra is kitér, hogy az elmúlt években különösen nyereségesek és sikeresek is voltak azok a nagyvállalatok, amelyek belső beruházások helyett inkább fúziók és felvásárlások révén próbáltak növekedni.

A Goldman Sachs elemzői szerint különösen fontos kérdés, hogy a jövőben is fennmarad-e a vállalati nyereségek ilyen magas szintje. Több forgatókönyv felállítása mellett arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a tőzsdék növekedése továbbra is kitart, akkor az iparban végbemenő konszolidációs folyamatok, a költségek csökkentése, valamint hatékonyságnövelő intézkedések hatására a vállalatok nyereségei még jó ideig magas szinten fognak maradni.

A vállalatok magas nyereségessége és az ipari többletkapacitás ugyanakkor a bank elemzése szerint végül a valószínűbb forgatókönyv esetén oda fog vezetni, hogy csökken a termékek és szolgáltatások iránti kereslet. A bank szerint ugyanis ebben az esetben jó eséllyel érvénybe fognak lépni a közgazdaságtan alaptörvényei: a nagy nyereség lehetősége miatt újabb versenytársak fognak megjelenni a piacon, ami csökkenteni fogja az iparági nyereségességi rátákat, az alacsony nyereség miatt pedig a gyengébb játékosok távozni fognak a piacról, így pedig növekedni fog a termékek és szolgáltatások minősége.

De mi történik, ha továbbra is magasak maradnak a vállalati nyereségráták? A Goldman Sachs szerint a valószínűtlenebb forgatókönyv, hogy a vállalati nyereségráták hosszú távon is maradnak a jelenlegi magas szinten, ennek ellenére úgy vélik, hogy azért is érdemes különös figyelmet fordítani erre a lehetőségre, mert ha mégis inkább ez következne be, akkor annak nagyon „aggasztó következményei” lehetnek. „Mindig körültekintőek vagyunk, amikor egyes mutatók átlaghoz való visszatérését vizsgáljuk. De ha a profitráták magas szinten maradnak (különösen, ha a globális kereslet továbbra is alacsony szinten marad), akkor tágabb kérdéseket is fel kell tennünk a kapitalizmus hatékonyságával kapcsolatban” – írják a Goldman Sachs elemzői. A jelentés már rengeteg kritikát kapott

Azt azért fontos megjegyezni, hogy az elemzéssel kapcsolatban több szakíró is hiányosságokra hívja fel a figyelmet, ezek közül néhányat a Privátbankár.hu is összefoglalt. Az egyik ilyen szerint a jelentés szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, hogy az elmúlt években a kamatok soha nem látott mélységbe kerültek a jegybankok, főként a Fed extrém monetáris enyhítésének köszönhetően. Az alacsony kamatlábak miatt egyre olcsóbbá váló pénz egyik következménye pedig a vállalatok magas profitrátája, hiszen alacsonyakká válnak a finanszírozási költségek. A jegybankoknak ugyanakkor pont ez volt a célja, hogy a válságot követő években ezzel stimulálják a gazdaságot.

Az elmúlt két és fél évtized magas profitrátáinak histórikus adatokhoz való hasonlítása pedig azért megkérdőjelezhető, mert a globalizáció megjelenése, illetve a volt szocialista, valamint fejlődő országok bekapcsolódása a világgazdaság vérkeringésébe lehetővé tette a globális jelenléttel rendelkező vállalatok számára a magasabb nyereség elérését.