Küszöbön a negyedik ipari forradalom, és még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és szegények között

Egy újabb technológiai forradalom küszöbén állunk, amely alapjaiban változtatja megazt, ahogyan élünk, dolgozunk, és egymásról gondolkodunk. Még pontosan nem látjuk, mi vár ránk, az viszont világossá vált, hogy a negyedik ipari forradalom olyan mértékű, bonyolultságú és gyorsan lezajló változásokat hoz a mindennapjainkba, amelyekhez foghatóval az emberiség még soha korábban nem találkozott – írja a Világgazdasági Fórum hivatalos weboldalán megjelenő cikkében Klaus Schwab , az esemény alapítója és elnök-igazgatója.

A cikk annak apropóján született, hogy az idei, Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum központi témája a migráció kérdése, a kínai növekedés lassulása és a geopolitikai feszültségek felgyülemlése mellett a negyedik ipari forradalomhoz vezető szédületes iramú technológiai fejlődés volt.

Schwab szerint míg az első ipari forradalmat a gőzgép feltalálása, a másodikat a villamos energia tömeggyártásra való felhasználása, a harmadikat pedig az információs technológia hasznosítása jelentette az automatizált termelésnél, a negyedik kitörését nagy valószínűséggel a fizika, a biológia és a digitálizáció határainak teljes elmosódása váltja ki.Schwab szerint több oka is van annak, hogy napjaink technológiai változásai nem csupán a harmadik ipari forradalom meghosszabbodását és kiterjedését, hanem egy teljesen különálló időszak kezdetét jelentik:

1. Gyorsaság

: a technológiai áttörések jelenlegi gyorsaságára nincs történelmi precedens. Ha a technológiai előrelépések mai sebességét összehasonlítjuk a korábbi ipari forradalmakéval, akkor azt látjuk, hogy míg az első háromra lineáris, a negyedikre az exponenciális, vagyis az egyre gyorsuló fejlődés a jellemző.

2. Mérték és hatás

: a jelenlegi technológiai fejlődés minden ország minden iparágára szinte azonnal hatással van. Nem csak a termelési rendszerek mennek át rendkívüli változásokon, hanem azok menedzselése is. A negyedik ipari forradalom emellett a kormányzati szektort is soha nem látott kihívások elé állítja.

Az újabb ipari forradalom a munkaerőpiacra is hatással lesz

A negyedik ipari forradalom közelségét Schwab szerint már az is jól mutatja, hogy a különböző mesterséges intelligenciák az önvezető autóktól és drónoktól kezdve a legkülönbfélébb fordító, vagy éppen befektetési döntéseket meghozó szoftvereken át, már mindenhol jelen vannak. És mint minden eddigi ipari forradalomnál, a technológiai fejlődés most is rengeteg szakma vagy foglalkozás végét jelentheti: nem lesz szükség taxisofőrre, pilótára, tolmácsra, de a könyvelőknek, pénzügyi tanácsadóknak, illetve bankároknak sem jósolnak nagy jövőt.

A davosi fórumon egyébként több szakértőt is megszólaltattak azzal kapcsolatban, hogy milyen munkavállalói képességek kerülnek majd előtérbe a jövőben. A WEF weboldala pedig közölt egy olyan ábrát is, amely a szakértők véleménye mellett egy közelmúltban készült felmérés eredményére is alapoz. Az ábrából kiderül, hogy míg a következő öt évben a komplex problémák megoldása továbbra is a legfontosabb marad, egyre inkább előtérbe kerül a kritikus gondolkodás, a kreativitás és az érzelmi intelligencia. Kikerül a 10 legfontosabb munkavállalói képesség listájáról a minőségellenőrzés, az aktív figyelem vagy hallgatás, illetve kevésbé válnak fontossá a másokkal való egyeztetési vagy a tárgyalási készségek.A szakértői várakozások megegyeznek azzal kapcsolatban, hogy a munkaerőpiac átalakulása mellett a negyedik ipari forradalom a globális jövedelem és az életszínvonal növekedését is eredményezi majd. Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy bár az összjövedelem valóban növekedni fog, az újabb ipari forradalom világszerte az egyenlőtlenséget is növeli.

Azzal érvelnek, hogy a munkásosztályt helyettesító új technológiák, főként az automatizált termelés, gyakorlatilag a termelési tényezők tulajdonosainak fog csupán jövedelmet hozni, így a gazdagok még tehetősebbekké válnak, a szegényebbek számára pedig már a munkahely által nyújtott kereseti lehetőségek is egyre korlátozottabban lesznek elérhetőek.

A tőke és a munka hozama közti szakadék így tovább fog növekedni.

Ugyan azt Brynjolfsson és McAfee is elismeri, hogy az eltűnő foglalkozások egy részét ma még nem létező szakmák fogják helyettesíteni, úgy gondolják viszont, hogy az előző ipari forradalmak példája és az exponenciális technológiai fejlődés miatt ez az átmenet nem lesz zökkenőmentes, ez pedig rendkívüli kihívásokat fog jelenteni az egész világgazdaság számára.

Az elmúlt év végén a Bank of America Merril Lynch készített előrejelzést a negyedik ipari forradalom témakörében. A bank elemzése szerint a következő 20 évben a robotok és mesterséges intelligenciák miatt csak az Egyesült Államokban a dolgozók akár 47%-a veszítheti el az állását, sőt, olyan iparágakat is azonosítottak, amelyekben a munkaerőköltségek 90%-a megspórolható lesz, ha az embereket gépekkel helyettesítik.

A tanulmány készítői amellett foglaltak állást, hogy különösen aggasztó jelenségnek nézünk elébe, amikor az automatizált berendezések elsősorban az alacsony fizetésű munkahelyekről és a szolgáltató szektorból fogják kiszorítani az embereket.

Beijia Ma , a jelentés vezető szerzője szerint azért még korántsem érkezett el a világvége. Szerinte ugyanis több módja van annak, ahogyan az emberek saját javukra fordíthatják az eseményeket, az egyik ilyen pedig a tanulás: az embereknek olyan készségekre van szükségük, amelyekkel a fejlett berendezések sem tudnak versenyezni.A Világgazdasági Fórum elnök-igazgatója szerint a munkaerőpiacon egyre inkább fel fog erősödni az a jelenség, hogy az alkalmazottak bérezésének meghatározása elsősorban a kompetenciák, illetve a készségek mentén fog történni. „Meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben nem a tőke, hanem a tehetség lesz a legkritikusabb termelési tényező” – írja Schwab, aki emiatt tovább növekedő társadalmi feszültségekra számít.

Schwab szerint a Negyedik Ipari Forradalom küszöbén állva ezért elgondolkodtató az is, hogy az elmúlt években a fejlett országoknál a bérekben tapasztalható stagnálásnak, sőt sok esetben visszaesésnek a technológiai fejlődés az egyik fő okozója. Miközben a magasan képzett munkavállalók iránti igény folyamatosan növekszik, egyre alacsonyabb a kereslet az alacsony képzettségűek iránt, így a közgazdász szerint érthető, hogy újabban a középosztálybeliek is a „győztes mindent visz” típusú gazdasági berendezkedés ellen fordultak.

A vállalatoknak is nagy kihívás lesz

A közgazdász szerint a vállalatoknak sem lesz választásuk, az egyszerű digitalizálás világából kénytelenek lesznek áttérni a különböző tudományágak kombinációjából származó, innováción alapuló vállalkozási modellekre. Az üzleti szférában a lényeg azonban marad a régi, azok a cégek fognak elképesztő növekedést produkálni az újabb ipari forradalom kitörését követően, amelyeknél a vállalatvezetők és tulajdonosok a legjobban megértik az előttünk álló változás természetét, és képesek olyan vállalati kultúrát felépíteni, amely megalapozza a „folyamatos és könyörtelen” innovációt.