Enyhe gazdasági fellendülést okozhatnak, de a nyugdíjrendszert nem mentik meg a menekültek

A menekültválság rövid távon jelentős pénzügyi terhet jelent a befogadó országok számára, de hosszútávon a menekültek befogadásának még egy kedvezőtlen integrációs forgatókönyv esetén is enyhe gazdaságösztönző hatása lehet. A Nemzetközi Valutaalap a múlt héten megrendezett davosi Világgazdasági Fórum ideje alatt mutatta be legújabb elemzését a menekültválság gazdasági hatásairól, s bár a szerzők kiemelik, hogy a rendelkezésre álló információk még mindig szűkösek – ezért kénytelenek voltak nagyon sok feltételezéssel élni a tanulmány elkészítése során –, az elemzőknek sikerült rövid-, közép- és hosszútávú becslésekkel számszerűsíteni a menekültválság gazdaságra gyakorolt hatását. Az elemzést aThe Guardianis összefoglalta.

A jelentés szerint az elmúlt időszakban Európába áramló menekültáradat, még ha jelentős költségvetési terheket is ró a befogadó országokra, már rövid távon kis mértékű gazdasági növekedést eredményezhet – elsősorban Ausztriában, Németországban és Svédországban –, míg hosszú távon akár nagyobb gazdasági löketet is adhat az Európai Unió gazdaságának egészére nézve. Kulcskérdés azonban továbbra is a menekültek munkaerőpiacra történő integrációjának sikeressége, ezért az IMF szakértői több szcenárió felállításával vizsgálták, hogy mekkora költségvetési teherrel, valamint milyen GDP-hatással számolhatnak a befogadó országok.A washingtoni székhelyű szervezet 50 oldalas jelentése arra is kitér, hogy 2015 első tíz hónapjában összesen 995 ezer menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az EU tagállamaiban, ami duplája a 2014 azonos időszakában regisztrált menekültkérelmeknek. A menekültek számának jelentős növekedése ugyanakkor az elemzők szerint az alappályához viszonyítva már 2016-ban enyhe gazdasági bővüléssel járhat az embertömeg által leginkább érintett országokban, hiszen a menekültek ellátása, elhelyezése, a lakhatási feltételeik megteremtése, valamint az integrációjuk nagyobb keresletet teremt az államok részéről a termékek és szolgáltatások irányába, és még az építőipart is felpörgetheti. Emellett a leginkább érintett országokban közép- és hosszútávon bővülhet a fogyasztás, és főként az alacsony munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamokban a munkaerőpiac is új lendületet kaphat.Az EU GDP-je az alappályához viszonyítva 2015-ben 0,05%-kal növekedhetett az elemzők szerint, akik 2016-ra 0,09%-os, 2017-ben pedig 0,13%-os emelkedéssel számolnak. Az IMF szerint az EU-tagállamok közül a legnagyobb bővülés 2017-re Ausztriában (0,5%), Svédországban (0,4%) és Németországban (0,3%) következhet be.

Legfontosabb az integráció gyorsasága

Bár a Nemzetközi Valutaalap szakértői megjegyzik, rendkívül nehéz hosszú távon számolni, hiszen a gazdaságra gyakorolt hatást egy sor folyamatosan változó tényező is befolyásolhatja, feltételezve, hogy sikeres lesz a menekültek beilleszkedése a munkaerőpiacra, 2020-ra a GDP szintje 0,25%-kal lesz magasabb az EU egészében, míg 0,5 és 1% között fog változni Németország, Ausztria és Svédország esetében.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy nem érdemes késlekedni az integrációs folyamatok megkezdésével, hiszen minél előbb jutnak munkához a menedékkérők, annál hamarabb kezdenek jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni, így kevésbé fogják „terhelni” az állami költségvetést. De arra is nagyon határozottan céloznak, hogy több olyan, a menekültválság által súlyosan érintett ország is van, mint például Görögország, amelyeknek a költségvetési számaik összeállításánál különösen figyelniük kell a megnövekedett kiadásokra.

Az IMF rámutat, az újonnan érkezők munkaerőpiacra való belépésével kapcsolatban széles körben elterjedt félelmek – mint például a munkanélküliség emelkedése, vagy a munkabérek csökkenése – csak rendkívül elenyészően, és rövid időtávban teljesülnek. Ennek az a magyarázata, hogy a menekültek a munkaerőpiac különböző szegmenseiben vállalnak munkát, illetve a dolgozók számának a növekedésére válaszul igen gyakori, hogy a vállalatok beruházásokkal válaszolnak. Enrica Detragiache , a jelentés egyik vezető szerzője szerint amellett, hogy „mindent egybevetve a migrációnak általában rövid távú és ideiglenes hatása van a munkaerőpiacra”, az elemzőcsapattal nem tudtak olyan „fordulópontot” sem találni, amely mellett kijelenthető lenne, hogy a menekültek beáramlása olyan naggyá válna, hogy gazdasági szempontok szerint már nem tudnak újabbakat befogadni.

A jelentésben a Nemzetközi Valutaalap szakértői azt javasolják az Európai Unió tagállamainak, hogy:

• a minél gyorsabb integráció érdekében könnyítsenek a munkába állás során felmerülő korlátokon;
• egyszerűsítsék a menedékjogi kérelmek igénylésének módját;
• a magánszektorban bértámogatási programokkal segítsék a menekülteket alkalmazó vállalatokat, illetve ideiglenesen tekintsenek el a minimálbér alkalmazásától egyes esetekben;
• hozzanak létre olyan finanszírozási formákat, amelyekkel vállalkozás indítására is bátorítják a menekülteket.

Az IMF szerint ezekre az intézkedésekre azért is van nagy szükség, mert növelné a menekültek mobilitását azon régiók irányába, ahol nagyobb a kereslet a munkavállalók iránt.

Mi történik, ha lassú lesz az integráció?

Az állami intézkedések hatékonyságának függvényében az IMF két forgatókönyvet modellezett le. Megvizsgálták, hogyan hatna a menekültáradat az EU gazdaságára abban az esetben, ha a munkaerő-piaci integráció viszonylag gyorsan menne végbe (az alábbi ábrán ezt a zöld folytonos vonallal ábrázolták), illetve ha különösen lassan (szaggatott vonal).A szcenárióelemzés szerint az integráció pozitív lefolyása 2020-ig az alappályához viszonyítva további 0,25%-kal növelheti az EU GDP-jét, de sikertelen esetben is 0,15%-os növekedéssel számolnak a szakértők, ami a menekültválság által érintett országokat fogja érinteni elsősorban (1. ábra). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy még a pesszimista forgatókönyv esetén is a menekültek befogadása kedvező hatással van a gazdaság teljesítményére.

Jóval összetettebbé teszi a helyzetet ugyanakkor, hogy még az integráció pozitív lefolyása mellett is enyhe adósság- és munkanélküliség-növekedésre számítanak a szakértők. Az államadósság mértékében a pozitív és negatív forgatókönyv esetében már jelentősebb eltérésre lehet számítani, 0,3, illetve 0,8%-os GDP-arányos államadósság-növekedést becsülnek (2. ábra). Az integráció sikerességi szintjei emellett a munkanélküliségi rátán is látványosabban fognak megmutatkozni, ugyanis minél gyorsabban lépnek be a munkaerőpiacra a menekültek, annál kisebb lesz majd 2020-ra a munkanélküliségi ráta az EU-ban (3. ábra).

Nem a menekültek fogják megmenteni az európai nyugdíjrendszert

Az IMF szakértői a tanulmányban azt is megkísérelték lemodellezni, hogy milyen hatása lesz a menekültválságnak az európai nyugdíjrendszerre. Az Európai Bizottság 2015-ben készített öregedési tanulmányából kiindulva, és azt feltételezve, hogy a jövőben érkező menekültek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az elmúlt években, úgy találálták, hogy 2030-ra GDP-arányosan 0,25%-kal mérséklődne a nyugdíjkiadások mértéke. Az elemzők szerint ez a szám még annak ellenére is alacsonynak számít, hogy nagy eltérések lehetnek a menekültválság által eltérően érintett EU-s tagállamok között.