Milyennek mutatja magát a román gazdaság, és hogy néz ki valójában?

Meghaladta az előzetes várakozásokat Románia harmadik negyedéves gazdasági teljesítménye: az előző negyedévhez viszonyítva a bruttó hazai össztermék 1,4%-kal bővült, éves összevetésben pedig – az előző év hasonló időszakához viszonyítva – 3,6%-os gazdasági növekedésről számolt be az országos statisztikai intézet. Ha viszont jobban megnézzük az adatokat, akkor bőven van okunk meglepődni.

Mit rejteget előlünk az idei rossz időjárás?

Az OTP Bank Románia harmadik negyedéves GDP-gyorsjelentése szerint az ország viszonylag jó gazdasági teljesítményéhez egyetlen kivétellel minden ágazat hozzájárult. A mezőgazdaság viszont, főként a nyár végi kedvezőtlen időjárás miatt, éves szinten 14,8%-kal zsugorodott. Az elmúlt években a növekedés egyik fő hajtómotorjának számító szektor gyengélkedése mellett ugyanakkor a gazdaság 3,6%-os éves bővülése 2016-ra különösen biztatónak tűnik.

Ezt támasztja alá az alábbi ábra is, amelyen az OTP elemzői az ország gazdaságának mezőgazdaság nélküli teljesítményét, az úgynevezett non-farm GDP-mutatóját hasonlítják az éves GDP alakulásához. Az összevetésből kiderül, hogy a mezőgazdaság figyelmen kívül hagyásával 5,5%-os mértékben bővült a hazai gazdaság teljesítménye, ilyen szintű növekedésre 2008 harmadik negyedévében volt példa utoljára. Mindez azt jelentheti, hogy a jövőre hatályba lépő adócsökkentés gazdaságra gyakorolt pozitív hatásai mellett egy jó mezőgazdasági év rég nem látott gazdasági növekedést eredményezhet Romániában.

Minek köszönhetjük a gazdasági növekedést?

Hogy jobban megértsük a harmadik negyedéves gazdasági növekedés mögött álló tényezőket, először térjünk ki arra, hogy a bruttó hazai össztermék, vagy GDP kiszámolható az összgazdasági termelés és a felhasználás oldaláról is. (Elméleti szinten mindkét módszerrel ugyanazt az eredményt kapjuk.)

Termelési oldali

megközelítésben a bekért adatok alapján kiszámolják, hogy az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a szolgáltatószektor mennyi értéket állított elő egy adott időszak alatt, és ehhez hozzáadják még a termelésre kivetett adókat is. A román gazdaság növekedését tehát termelési oldalról vizsgálva kiderül, hogy a bővülés egyik legfontosabb alapkövét továbbra is a piaci szolgáltatások alkotják: a harmadik negyedévben rendkívül jól teljesített az IT&C-szektor (11,7%-kal bővült az előző év hasonló időszakához viszonyítva), valamint a kereskedelem és vendéglátóipar (8,9%) is.

A pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanszektor ugyanakkor csak mérsékelten (2,3%-kal, illetve 2,4%-kal) járult hozzá a bővüléshez, de a rendkívül fontos építkezési szektorban és az iparban is kedvező folyamatok látszanak kirajzolódni, előbbi 5,4%-kal, utóbbi 1,8%-kal növekedett a harmadik negyedévben. Ezt foglalja össze az alábbi ábra, amely a különböző iparágak növekedésre gyakorolt hatását ismerteti, és jól mutatja a mezőgazdaság növekedésre gyakorolt negatív hatását.A

felhasználás oldali

megközelítés szerint a GDP kiszámításánál azt vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló jövedelmet mire használták fel a gazdasági szereplők. Vagyis mennyit vásárolt a lakosság, mennyi a kormányzati, állami fogyasztás, mennyi beruházást hajtottak végre, hogyan változott a raktáron levő készletállomány és mennyi a nettó export (export-import) értéke.

Felhasználási oldali megközelítésben az elmúlt időszakhoz viszonyítva nem változott jelentős mértékben a GDP összetétele. Elsősorban a júniusi áfacsökkentésnek köszönhetően a harmadik negyedévben éves szinten 6,6%-kal nőtt a háztartások fogyasztása. Az OTP elemzői arra is rámutatnak, a vásárlási kedvet az áfacsökkentés mellett a bérnövekedés és a munkaerőpiaci környezet javulása is jelentősen segítette.Negatív hatással volt ugyanakkor a gazdasági teljesítményre az ország külkereskedelmi tevékenysége. A július-szeptember időszakban az exportnál gyorsabban, mintegy 3%-kal nőtt a külföldről importált javak értéke, úgy, hogy az exporttevékenységben az előző év hasonló időszakához viszonyítva „csak” 0,9%-os növekedés következett be. Az export rossz teljesítménye annak ellenére is meglepő, hogy az Európai Bizottság hangulatindexe jóval kedvezőbb feltételeket jelez. Ezt mutatja az alábbi ábra is:Annak ellenére, hogy az előző negyedévhez hasonlítva csökkent a beruházások mértéke, a harmadik negyedévben a gazdasági növekedéshez ez a tétel is jelentős mértékben járult hozzá – mutat rá az elemzés. A beruházások csökkenéséhez az is jócskán benne volt, hogy az év első kilenc hónapjában 9,2 milliárd lejre csökkent a kormányzati beruházások mértéke, igaz, ezt némiképp a vissza nem térítendő támogatások növekvő szintje ellensúlyozni tudta.

Milyenek a további várakozások?

Ami az utolsó negyedéves várakozásokat illeti, a bank elemzői arra számítanak, hogy folytatódik a gazdaság felfele ívelő pályája. Ezt a várakozást támasztja alá a kiskereskedelmi szektor forgalmának növekedése, de a munkaadók várakozásai és a gazdasági hangulatindexek is ebbe az irányba mutatnak.

Az elemzés azt is megjegyzi, hogy jelentős gazdasági stimulust képviselhet a jövőre életbe lépő áfacsökkenés is, amely igencsak kedvezően hathat a háztartások fogyasztási hajlandóságára. Emellett kedvező kép látszik kirajzolódni a hitelpiacon is, amely annak ellenére is jelentős mértékben támogathatja a gazdaság jövő évi teljesítményét, hogy a kormány az ingatlanszektort és a hitelintézeteket is támogató Első Lakás programjának költségvetését az idei 2,8 milliárd lejről 2016-ban 1,5 milliárd lejre csökkenti.