Tíz látványos térképpel helyezzük el Romániát Európában

Nemrég jelent meg az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által minden évben elkészített regionális évkönyv . Az éves jelentés az EU tagállamainak területi alegységeit, a NUTS-rendszer elemeit mutatja be száznál is több szempont szerint. Az ábrákkal, grafikonokkal is ellátott évkönyvből mi most azokat a térképeket válogattuk ki, amelyek Románia a többi EU-tagállamhoz viszonyított gazdasági helyzetéről is elárulnak valamit.A kiválasztott térképekből kiderül:

1. A nyugati országokhoz viszonyítva meglepően sok fiatal tanul nálunk valamilyen szakmát

Romániában a szomszédos és a nyugati tagállamokhoz viszonyítva a diákok meglepően magas arányban részesülnek valamilyen szakoktatási képzésben. Az Eurostat adatai szerint a hazai oktatási rendszernek köszönhetően Bukarestet leszámítva Románia mindenik fejlesztési régiójában a diákok 45-55% közötti aránya részesül szakoktatásban.

Az évkönyv szerzői kiemelik, az Európai Unióban általánosan vált jellemzővé, hogy a fiatal pályakezdőknek rendkívül megkönnyíti a munkaerőpiaci elhelyezkedését a megfelelő szakoktatási képzés. (Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az Európai Unió több tagállamában is eltérő szakoktatási rendszer működik.)

2. Lehetne sokkal jobb is a helyzet a hazai munkaerőpiacon

Ugyan a nyugat- és észak-európai foglalkoztatási adatokat figyelembe véve nem állunk túl jól, de a dél-európai országok tragikus adatait elnézve elégedettek lehetünk. Spanyolországban például két fejlesztési régió foglalkoztatási rátája (az aktív lakosságot tekintve) is 55% alatt van.A legjobban szereplő romániai régiók az észak-nyugati, az észak-keleti, a dél-nyugati és a déli NUTS2-es régiók, ahol az aktív lakosságnál mért foglalkoztatási ráta 65-75% közötti.

3. Felemás adatok a munkaerőpiacra újonnan belépők tekintetében

Az alábbi térkép azt mutatja, hogyan változott 2009 és 2014 között Európa fejlesztési régióiban a munkaerőpiacra újonnan belépők száma. A hazai régiók eléggé felemásan teljesítettek ebből a szempontból az elmúlt 5 évben, míg az észak-nyugati és az észak-keleti régiókban 2009-hez viszonyítva több mint 5%-kal többen álltak először munkába, addig a nyugati, a központi és a dél-keleti régiókban ez a szám 0 és -5% között volt, tehát csökkent.

4. Romániában kevés idős (55-64 év közötti) dolgozik

Bár mi sem állunk jól ebben a tekintetben, az alacsony foglalkoztatottsági rátával rendelkező országokat sújtja leginkább, hogy az 55 és 64 év közötti korosztály nehezen talál magának állást. Az Eurostat adatai szerint Romániában a székely megyéket is magába foglaló központi régió mellett a dél-keleti régióban is jelentős problémát jelent az idős lakosság magas munkanéléküliségi rátája.

5. A fiatalok foglalkoztatottsága tekintetében is meglehetősen felemás a helyzet

A fiatalok munkanélküliségi rátáját vizsgálva szembetűnő, hogy míg az észak-nyugati fejlesztési régió Nyugat-Európa nagyon sok fejlesztési régióját is maga mögé tudja szorítani (10-15%-os a munkanélküliségi ráta csupán), addig Románia nyugati, központi, déli és dél-keleti régiói mellett a fővárosban is nagy gondot jelent a fiatalok munkaerőpiaci helyzete. Ezekben a régiókban az a realitás, hogy a 15-24 év közötti munkakeresők 25-50%-a nem talál magának állást.

6. Bukarestben könnyebb megélni, mint Budapesten

Vásárlóerő-paritáson mérve Bukarestben könnyebb megélni, mint Budapesten – talán ez az egyetlen olyan adat, amely meglepetést okoz a régiók vásárlóerő-paritással kiigazított, egy főre eső bruttó hazai össztermékeit összefoglaló térképen. A térkép rendkívül kontrasztosan mutat rá, hogy még a különböző országokban mért eltérő árakat is figyelembe véve, egységnyi román lejért (de akár bármilyen más kelet-európai valutáért) még mindig jóval kevesebb értékű terméket vásárolhatunk, mint például Németországban egységnyi euróért.

7. A romániai (és kelet-európai) termelékenység borzalmasan gyenge

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az Európai Unió 28 tagállamának átlagtermelékenységéhez viszonyítva milyenek a termelékenységi mutatók a NUTS 2-es fejlesztési régiókban. Románia a többi régiós országgal együtt tragikusan teljesít ebből a szempontból is: Bukarestet leszámítva a hazai régiókban a termelékenység (az alkalmazottak termeléshez való átlagos hozzáadott értéke) még az EU-s átlag 50%-át sem éri el.

8. Kutatás-fejlesztésben még tragikusabb a helyzet

Az alábbi ábra a bruttó hazai össztermék (GDP) aranyában kutatás-fejlesztésre elköltött összegeket foglalja össze a különböző fejlesztési régiókban. Az Eurostat adatai szerint Bukarestet leszámítva Romániában egyetlen olyan fejlesztési régió sincs, ahol a megtermelt GDP legalább 0,5%-át K+F-re költötték volna. Hogy ez miért probléma, azt már érintettük egy korábbi cikkünkben.

9. Nem az új ötleteinkről leszünk híresek

A kutatás és fejlesztés alacsony szintje lehet annak is a magyarázata, hogy a romániai NUTS 3-as fejlesztési régiókból (megyékből) rendkívül alacsony számban érkeznek szabadalmi kérelmek az Európai Szabadalmi Hivatalba. Csupán Temes megye és Bukarest teljesít kevésbé rosszul ebben a tekintetben.

10. A nők férfiakhoz viszonyított munkaerőpiaci helyzete rossz

Még a régiónk többi országához hasonlítva is rosszabbul állunk a nők férfiakhoz viszonyított munkaerőpiaci helyzete alapján. Az alábbi ábrából kiderül, hogy európai viszonylatban Romániában két olyan régió is van, ahol a nők és a férfiak közötti bérszakadék a 20-30%-os intervallumban helyezkedik el, ezzel pedig a legrosszabban szereplő európai régiók között foglalnak helyet.