Az EU statisztikai évkönyvéből a 10 legérdekesebb térképet választottuk ki: tragikus Románia termelékenysége, rettentő keveset költünk innovációra és a férfiak és nők között bérszakadék is magas.
Nemrég jelent meg az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által minden évben elkészített regionális évkönyv . Az éves jelentés az EU tagállamainak területi alegységeit, a NUTS-rendszer elemeit mutatja be száznál is több szempont szerint. Az ábrákkal, grafikonokkal is ellátott évkönyvből mi most azokat a térképeket válogattuk ki, amelyek Románia a többi EU-tagállamhoz viszonyított gazdasági helyzetéről is elárulnak valamit.A kiválasztott térképekből kiderül:
1. A nyugati országokhoz viszonyítva meglepően sok fiatal tanul nálunk valamilyen szakmát
Romániában a szomszédos és a nyugati tagállamokhoz viszonyítva a diákok meglepően magas arányban részesülnek valamilyen szakoktatási képzésben. Az Eurostat adatai szerint a hazai oktatási rendszernek köszönhetően Bukarestet leszámítva Románia mindenik fejlesztési régiójában a diákok 45-55% közötti aránya részesül szakoktatásban.
Az évkönyv szerzői kiemelik, az Európai Unióban általánosan vált jellemzővé, hogy a fiatal pályakezdőknek rendkívül megkönnyíti a munkaerőpiaci elhelyezkedését a megfelelő szakoktatási képzés. (Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az Európai Unió több tagállamában is eltérő szakoktatási rendszer működik.)
2. Lehetne sokkal jobb is a helyzet a hazai munkaerőpiacon
Ugyan a nyugat- és észak-európai foglalkoztatási adatokat figyelembe véve nem állunk túl jól, de a dél-európai országok tragikus adatait elnézve elégedettek lehetünk. Spanyolországban például két fejlesztési régió foglalkoztatási rátája (az aktív lakosságot tekintve) is 55% alatt van.A legjobban szereplő romániai régiók az észak-nyugati, az észak-keleti, a dél-nyugati és a déli NUTS2-es régiók, ahol az aktív lakosságnál mért foglalkoztatási ráta 65-75% közötti.
3. Felemás adatok a munkaerőpiacra újonnan belépők tekintetében
Az alábbi térkép azt mutatja, hogyan változott 2009 és 2014 között Európa fejlesztési régióiban a munkaerőpiacra újonnan belépők száma. A hazai régiók eléggé felemásan teljesítettek ebből a szempontból az elmúlt 5 évben, míg az észak-nyugati és az észak-keleti régiókban 2009-hez viszonyítva több mint 5%-kal többen álltak először munkába, addig a nyugati, a központi és a dél-keleti régiókban ez a szám 0 és -5% között volt, tehát csökkent.
4. Romániában kevés idős (55-64 év közötti) dolgozik
Bár mi sem állunk jól ebben a tekintetben, az alacsony foglalkoztatottsági rátával rendelkező országokat sújtja leginkább, hogy az 55 és 64 év közötti korosztály nehezen talál magának állást. Az Eurostat adatai szerint Romániában a székely megyéket is magába foglaló központi régió mellett a dél-keleti régióban is jelentős problémát jelent az idős lakosság magas munkanéléküliségi rátája.
5. A fiatalok foglalkoztatottsága tekintetében is meglehetősen felemás a helyzet
A fiatalok munkanélküliségi rátáját vizsgálva szembetűnő, hogy míg az észak-nyugati fejlesztési régió Nyugat-Európa nagyon sok fejlesztési régióját is maga mögé tudja szorítani (10-15%-os a munkanélküliségi ráta csupán), addig Románia nyugati, központi, déli és dél-keleti régiói mellett a fővárosban is nagy gondot jelent a fiatalok munkaerőpiaci helyzete. Ezekben a régiókban az a realitás, hogy a 15-24 év közötti munkakeresők 25-50%-a nem talál magának állást.
6. Bukarestben könnyebb megélni, mint Budapesten
Vásárlóerő-paritáson mérve Bukarestben könnyebb megélni, mint Budapesten – talán ez az egyetlen olyan adat, amely meglepetést okoz a régiók vásárlóerő-paritással kiigazított, egy főre eső bruttó hazai össztermékeit összefoglaló térképen. A térkép rendkívül kontrasztosan mutat rá, hogy még a különböző országokban mért eltérő árakat is figyelembe véve, egységnyi román lejért (de akár bármilyen más kelet-európai valutáért) még mindig jóval kevesebb értékű terméket vásárolhatunk, mint például Németországban egységnyi euróért.
7. A romániai (és kelet-európai) termelékenység borzalmasan gyenge
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az Európai Unió 28 tagállamának átlagtermelékenységéhez viszonyítva milyenek a termelékenységi mutatók a NUTS 2-es fejlesztési régiókban. Románia a többi régiós országgal együtt tragikusan teljesít ebből a szempontból is: Bukarestet leszámítva a hazai régiókban a termelékenység (az alkalmazottak termeléshez való átlagos hozzáadott értéke) még az EU-s átlag 50%-át sem éri el.
8. Kutatás-fejlesztésben még tragikusabb a helyzet
Az alábbi ábra a bruttó hazai össztermék (GDP) aranyában kutatás-fejlesztésre elköltött összegeket foglalja össze a különböző fejlesztési régiókban. Az Eurostat adatai szerint Bukarestet leszámítva Romániában egyetlen olyan fejlesztési régió sincs, ahol a megtermelt GDP legalább 0,5%-át K+F-re költötték volna. Hogy ez miért probléma, azt már érintettük egy korábbi cikkünkben.
9. Nem az új ötleteinkről leszünk híresek
A kutatás és fejlesztés alacsony szintje lehet annak is a magyarázata, hogy a romániai NUTS 3-as fejlesztési régiókból (megyékből) rendkívül alacsony számban érkeznek szabadalmi kérelmek az Európai Szabadalmi Hivatalba. Csupán Temes megye és Bukarest teljesít kevésbé rosszul ebben a tekintetben.
10. A nők férfiakhoz viszonyított munkaerőpiaci helyzete rossz
Még a régiónk többi országához hasonlítva is rosszabbul állunk a nők férfiakhoz viszonyított munkaerőpiaci helyzete alapján. Az alábbi ábrából kiderül, hogy európai viszonylatban Romániában két olyan régió is van, ahol a nők és a férfiak közötti bérszakadék a 20-30%-os intervallumban helyezkedik el, ezzel pedig a legrosszabban szereplő európai régiók között foglalnak helyet.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!