Coworking irodával tartanák itthon a fiatalokat Sepsiszentgyörgyön

Hosszas kutatás és munka eredményeként szeptemberben megnyílt Sepsiszentgyörgyön az innoHUB elnevezésű coworking iroda. A szentgyörgyi Inkubátorházban létrehozott tér főként a fiatalokat célozza meg, az iroda működtetői helyszínt biztosítanának számukra az alkotásra, a korlátlan ötletelésre, és az önmegvalósítási lehetőségek széles skáláját kínálják, figyelembe véve a régió sajátosságait is. Mátyus Enikő , a coworking irodát működtető startup vezetője megkeresésünkre elmondta, alapvetően két kategóriát szólítanának meg. Egyrészt azoknak a vállalkozóknak vagy szabadúszóknak szeretnének csupán havi 150 lejért alternatívát nyújtani, akiknek az otthoni munkavégzés ingerszegény, a külön irodabérlés viszont nem éri meg. Másrészt a coworking irodába csábítanák azokat a fiatalokat, egyetemistákat vagy akár középiskolásokat, akik nyitottak az itthoni lehetőségek iránt, és szívesen dolgoznának az inkubátorházban működő hat klaszter szervezeteinek projektjein. „Nagyon sok az olyan fiatal, akik az iskola elvégzése után nem tudják milyen szakra menjenek tovább, szeretnének előtte tanulni, önkénteskedni. Ezek a fiatalok ingyen használhatják ezt a teret, feladatokat kapnak, közösen dolgozunk velük az inkubátorház hat klaszter szervezetének projektjein és ötletein” – magyarázta Mátyus, aki hozzátette, azt is célként fogalmazták meg, hogy valós problémákra irányítsák az egyetemisták figyelmét a diplomamunkájuk témájának megválasztásánál és kidolgozásánál.

A 20 férőhelyes coworking irodába Mátyus elmondása szerint már 5 stabil ember jár be dolgozni, ez a szám napi szinten általában 3-4 fővel egészül ki. A fiatalok érdeklődése leginkább abba az irányba tart, hogyan tudnának egy üzleti ötletből vagy álomból vállalkozást csinálni. „Meghatároztunk pár gazdasági területet, amely fele szeretnénk terelni a coworking irodát. A fiataloknak mindig azt tanácsoljuk, hogy először készítsenek egy koncepciót, és arra építsünk fel egy vállalkozást. Azt viszont előre elmondjuk, hogy olyan ötleteket, mint például egy pereces, nem tudunk segíteni. A regionális fejlesztési koncepcióba vagy az intelligens stratégiába nem illeszkedő ötleteket nem tudjuk támogatni” – mutatott rá Mátyus.

Nem az egyéni eredmények, hanem a térség fejlődése számít

Vajda Lajos , a Clustero klaszterszervezet alelnöke szerint a coworking iroda létrehozásával nem feltétlenül az a céljuk, hogy a kimagasló egyéni eredményeket támogassák, hanem a dél-erdélyi adottságok figyelembe vételével szeretnék bevonni a fiatalokat a térség fejlesztésébe. Vajda kiemelte, még azt megelőzően, hogy az iroda elnyerte végső formáját, több budapesti Hub központot is meglátogattak. Ami igazán „megfogta” őket mégis a pécsi KOHÓ Coworking House volt. „A pécsi iroda is úgy működik, hogy egy kreatív iparági klaszter segítségével fiatalokat vonnak be a munkavégzésbe. Úgy láttuk, hogy egy esetleges inkubálás előtti időszakban valóban hasznos lehet, ha a fiatalok kapcsolatba kerülnek egy-egy területtel” – mutatott rá.A sepsiszentgyörgyi inkubátorházban élelmiszer-ipari, zöldenergia, textil- és konfekcióipari klaszter is működik. Vajda elmondta, elemezve a régió fejlesztési stratégiáját világossá vált, hogy a térségben számos óriási lehetőséggel bíró területet lehet azonosítani, mint a megújuló energia és zöld megoldások, az egészséges életmód vagy a balneoturizmus. „Első körben csak be kell vonni a fiatalokat, ismertté kell tenni számukra ezeket az iparágakat, utána jobban rá lehet hangolni őket ezekre a területekre” – mondta.Vajda szerint az inkubátorházban működő projektek révén a fiatalok megismerik a coworking fogalmát. A „helyzetbe hozás” mellett viszont további kihívást jelent a mentorok képzése is. „Létre kell hozni az összhangot a mentor és az adott területen érdekelt fiatal között. A mentornak – aki nem tanít, hanem alapvető feladata egy bizonyos irányvonal megadása lesz – egy úgynevezett nyitást kell levezetnie. Viszont

a fiatalok kreativitására, az innovációs megközelítésre alapozzuk az egész központunk tevékenységét.”

Vajda rámutatott, olyan szakembereket keresnek a mentori feladatok elvégzésére, akik elhivatottak a szakmájuk iránt, „tartják a lépést a valósággal”, de az is nagyon fontos szempont, hogy jól ismerjék a térség adottságait.„Nagyon fontos azt is figyelembe venni, hogy Sepsiszentgyörgy egy vidéki város. Teljesen más lenne a koncepciónk, ha egy nagyobb városról beszélnénk. Ebben a vidéki környezetben – ahol a természet adottságaira nem figyelünk oda, mert sietős mindenkinek a dolga – kellene valahogyan úgy értékesíteni ezeket a kincseket, hogy ne csak az legyen a szempont, hogy átváltsuk azokat pénzre” – mondta Vajda.

Az inkubátorházban öt területen próbálkoznak, ezek közül az egyik az egészséges életmód. Vajda szerint ez a terület azért fontos a térségnek, mert a helyi élelmiszeripar és a mezőgazdaság számára is egy jelentős kutatási téma lehet a jövőben. Az egészséges életmódhoz szorosan köthető másik terület a természetes gyógymódokhoz, valamint a balneológiához kapcsolódik. A szakember rámutatott, ennek a területnek is rengeteg kutatási, fejlesztési és innovációs eleme lehet. „Egy-egy fürdőtelepnél jelentős szinergia-hatásról is beszélhetünk, hiszen a balneológiai központok működtetésébe a települések, a lakosság direkt és indirekt módon is részt vehet.” Az inkubátorház további fontos területei a kreatív ipar és a zöldenergia-ipar, és a minden területtel szoros kapcsolatban levő IT. Vajda szerint az is pozitív lenne, ha úgynevezett „konnektor” személyek nevelődnének ki a központjukban, akik akár szakiskolákban, akár egyetemeken hasonló intézmények kialakításába kezdenek.

Mátyus Enikő szerint a fiatalok általában kíváncsian lépnek be az irodába, viszont sok esetben kétség is van bennük, hogy miért lehet hasznos nekik az ott eltöltött idő. „Talán azért, mert a fiatalokban berögződött az iskola, egyetem, egyetem után mesteri sorrend, és ebben a sorrendben az önállóság még kicsit odébb van. A legtöbben arra várnak, hogy valahol kapjanak egy munkahelyet. Örvendetes viszont, hogy az általunk szervezett találkozókra a társaság 20-30%-a visszajár, és nagyjából erre alapozom azt is, hogy a fiatalok 20-30%-a igenis vállalkozni akar” – magyarázta. Hozzátette: nem az a fő céljuk, hogy az innoHUB tele legyen, hanem megtalálni azokat a fiatalokat, akik hozzá akarnak tenni közösségi térhez.„Ha a jövőről beszélünk, akkor mondanom sem kell, hogy a fiatalok szerepe óriási. Tudatosítani kell bennük, hogy úgy érdemes gazdaságot fejleszteni, hogy annak legyen meg a társadalmi hatása, és persze a környezetünket se tegyük tönkre. A jelenlegi gazdasági világban túltermelés van, nagy a pazarlás, ezért nagyon fontos volt áttérni a körkörös gazdaság fogalmára, ahol a hulladékfeldolgozás például innovációt kíván meg, és egy nagyon jó témát jelent a fiatalok által alapított startupok számára” – fejtette ki Vajda. Vajda szerint nincsenek olyan nagy vállalatok Romániában, hogy itt is a Németországban alkalmazott duális képzés legyen az oktatási modell. „Azt gondolom, hogy ilyen központokat kell kialakítani. Én ennek a híve vagyok, hiszen egy coworking irodában a szociális gazdaság témájáról is lehet a fiatalokkal beszélni.”