Használjuk fel a tudásunkat arra, hogy megújuljunk a jövőnk érdekében

270 fő részvételével zajlott az idei Vándorgyűlés, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság legnagyobb éves rendezvénye. „A jelenlétet illetően egy jó rendezvény volt, egyike a legnagyobbaknak. Logisztikai szempontból is sokat adott a résztvevőknek, mert bár a szervezőknek kihívás volt több helyszínen megvalósítani a rendezvényt, de sikerült több fontos létesítményt is bevonni a konferenciába” – mondta el Szécsi Kálmán , az RMKT országos elnöke. A három helyszínen – a Kultúrpalotában, a Sapientia kampuszán és a Presindent Hotel konferenciatermében – megszervezett rendezvényen 24 előadó segítségével térképezték fel a kis- és középvállalkozások versenyképességét a globalizált világban. „Sikerként könyvelhetjük el, hogy előadóink legtöbbje erdélyi vállalkozó és egyetemi tanár volt, illetve hogy sikerült minden erdélyi magyar egyetemről – a Babeș-Bolyai Tudományegyetemről, a Partiumi Keresztény Egyetemről és intézményi partnerünktől, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről – előadókat felkérnünk” – tette hozzá az elnök.

„Az egyik legnagyobb, kézzelfogható eredménye a konferenciának, hogy sikerült megmozgatni a helyi közgazdászokat és vállalkozókat, nem csak támogatások, de aktív részvétel szintjén is” – emelte ki Zólyomi Erika , az RMKT marosvásárhelyi tagszervezetének elnöke. „Fontos eredménynek tartom emellett, hogy számos kapcsolat épült a találkozó alatt úgy a helyi és régióbeli, mint a külországi résztvevők között. Ugyanakkor a konferencia a helyi szervezetet is erősebbé tette, és segített abban, hogy felhívjuk magunkra a térség vállakozóinak figyelmét is.”

Lehetőségek és veszélyek Románia és Erdély középtávú stratégiaépítésében

„Ha Románia az elkövetkező időszakban az eurózóna tagja akar lenni, akkor ezt egy életképes gazdasággal kell megtennie, mely fundamentumában kiegyensúlyozott költségvetést, versenyképességet jelent a strukturális reformok végrehajtásán keresztül. Ezek a reformok a pénzügyi stabilitást is konszolidáni fogják” – nyitotta a Vándorgyűlés plenáris ülését dr. Nagy Ágnes , a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja és a BBTE Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Karának előadótanára. Előadásában a növekedést támogató hitelezés feltételeit taglalta, kitérve arra is, hogy miért van szüksége a reálgazdaságnak pénzügyi stabilitásra és mi újat hoz a makroprudenciális politika, illetve hogy a pénzügyi stabilitás hogyan segíti hozzá a gazdaságot a versenyképesség növeléséhez.

Dr. Czakó Erzsébet , a Budapesti Corvinus Egyetem előadótanára elemezte a versenyképesség fogalmát, és kiemelte azt a négy pontot, ami szerinte meghatározza ezt a jelenlegi európai gazdasági társadalomban. „A 4 alapnarratíva: nemzetközivé válás, innováció, képességek és menedzsment, valamint a tanulás” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a gazdaság hosszútávú stabilitásának megalapozásához nagy hangsúlyt kell fektetnie minden régiónak az iparfejlesztésre és az újraiparosításra, figyelembe véve ennek minden aspektusát a pénzügyi háttér megteremtésétől a szükséges szakembergárda kitermeléséig. A folyamatosan felmerülő probléma, a szakemberek hiánya vagy nem megfelelő képzettsége kapcsán elmondta, hogy „nem várhatjuk el az egyetemektől, hogy minden helyzetre felkészült szakembereket képezzenek ki, ugyanakkor a felsőoktatás sem várhatja el tőlünk, hogy alapszintű ismeretekkel sem rendelkező hallgatókat alkalmazzunk. Jobban össze kellene hangolni a piac igényeit az egyetemi oktatással, és mindkét félnek nagyobb rugalmasságról kéne tanúbizonyságot tennie”.

Mentalitásváltással a KKV-k fejlődéséért?

Papp Szentannai György , a Medline Kft. tulajdonosa a hazai kis- és középvállalkozások egyik „mumusáról”, az innovációról illetve annak hiányáról beszélt. Tapasztalatai szerint a helyi vállalkozások nem igazán gondolkoznak újításokban, inkább maradnak a jól bevált módszereknél, még akkor is, ha ez keresletcsökkenést okoz számukra. „Hiányzik az a mentalitás, hogy fogjuk a papírt, a ceruzát, és gondolkozzunk” – mondta, hozzátéve, hogy alkalmanként nem csak az innovatív ötletek befogadásával, hanem az alapszintű tervezéssel is bajok vannak, és ez annál nagyobb gondot jelent, minél kisebb egy vállalkozás. Saját cége, a Medline takarítóvállalat fejlődésén keresztül mutatta be, hogy mennyire fontos a helyzethez való alkalmazkodás és a gyors reagálás képessége a fennmaradás szempontjából is. A kisvállalkozások csakis akkor maradhatnak talpon, ha képesek a minőségi szolgáltatás mellett valami pluszt is behozni, ami miatt megéri inkább őket választani a multinacionális vállalatokkal szemben. „Ma már nem több tíz, hanem akár több száz hasonló profilú cég is dolgozhat párhuzamosan, és hosszútávon csak az iránt marad meg a kereslet, aki képes folyamatos minőség mellett folyamatosan újítani is, a piaci igényeknek megfelelően” – fogalmazott.

Dr. Lázár Ede , a Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója egy olyan termékstratégia-modellezési rendszert mutatott be, amely nagyban segíthetné a vállalkozások piaci jelenlétét is, viszont egyelőre – talán az újítástól való félelem miatt – még nincs rá kereslet. „A tudás meglenne, csak merni kellene felhasználni” – fogalmazott, majd hozzátette: „az üzleti intelligenciát nem csak a multik számára lehet használni, sőt, nagyon fontos lenne a KKV-k számára is”.

Vezetőváltás, fejlesztés presztízsvesztés nélkül

A Vándorgyűlés szekcióülései alatt műhelymunka folyt, az öt szekció igyekezett minél jobban lefedni az erdélyi közgazdasági fejlődést érintő legfontosabb kérdéseket. „Olyan szekciót is létrehoztunk, amely most először szerepelt a Vándorgyűlés programjában, ez volt a Vállalatok életciklusa szekció. Úgy tapasztaljuk, hogy nagyon sok ’90 után alakult vállalat új helyzetbe került azáltal, hogy a vezetésben generációváltás szüksége merült föl, amit minél zökkenőmentesebben kellene végrehajtani. Emellett vannak olyan vállalatok, amelyek elérték azt a szintet, amikor szükségessé válik egy nagyobb mérvű fejlesztés, új szakmai területek lefedése. Ezek fontos lépések, amit a közgazdászoknak elő kell készíteniük” – mondta el a szekcióról Szécsi Kálmán. „Egy vállalkozás három fő stabilizáló elve hosszútávon: magas minőségű termék, magas szintű szolgáltatás, folyamatos megújulás” – mondta Varga-Pál-Petry Zsolt , a Petry termelésért és fejlesztésért felelős ügyvezetője Stagnálás helyett fejlődés című előadásában. Értékelése szerint ezt a három elvet folyamatosan szem előtt tartva megoldható a zökkenőmentes és építő jellegű generációváltás, anélkül, hogy ez a termék vagy szolgáltatás rovására menne. Andrásy Zsolt , a Perpetuum Rt. kereskedelmi igazgatója megemlített néhány klasszikus vállalkozás-vezetési hibát: ha az ötlet csak ötlet marad, ha elmaradnak a szabályok vagy pont ellenkezőleg, túlszabályozzák a vállalkozást, vagy ha megoldáskeresés helyett csak az egymásra mutogatás működik. Jelezte, hogy ezek a hibák jellemzően a vállalatok életciklusához, aktuális „életkorához” kötődnek: míg a vállalati anarchia vagy a túlszabályozás általában a fiatal cégekre jellemző, az egymásra mutogatás leginkább „időskori” hiba a vállalatvezetésben.A cégek életciklusa nem csak a leggyakoribb vállalatvezetési hibákat, de a vállalkozás pénzügyi helyzetét is jó eséllyel megjósolhatja. „Az Apple, a Facebook és a Nu Skin cégek készpénzáramlásának elemzéséből kiderült, hogy a cégek működésből származó készpénzáramlása nagy bizonyossággal behatárolható a cég életciklusa alapján” – fejtette ki Bitai László pénzügyi elemző, a Magyar Mágnás Klub és a Mikó Befektetői Klub ötletgazdája és szakmai koordinátora.

Lehet egy reklám túl jó?

A „Marketing a vállalati vezetésben” szekció négy előadója azt igyekezett érzékeltetni, hogy mennyire megváltozott és megnőtt a szerepe a marketingnek a vállalatok életében az adatbőség és az adatok elérhetősége folytán.„A marketing szakma egyre inkább adatelemzésből áll” – jelentette ki Seer László , a Magnum Opus Marketing&Communication cég tulajdonosa és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének tanára Adatvezérelt marketing: lehetőségek és veszélyek a digitális korban Kelet-Közép-Európában című előadásában, majd hozzátette: „vegyük komolyan az információkat, építsük fel vállalatunk marketing információs rendszerét és szerezzünk friss, megbízható, rendszeres, minőségi adatokat”.

Sike Csanád , a ToyCenter.ro és BugetMedical.ro webáruházak üzemeltetője az online csatornák széles választékát mutatta be hallgatóinak, de felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen problémákkal kell szembenézni az online világban, pont az adatsűrűség és a változó minőség miatt. Birtha Attila online marketing specialista és tréner ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az online világ általános reakciói ugyan megjósolhatóak, de ez a felület képes nagy meglepetéseket is okozni. Sok vállalkozás épp azon bukik el, hogy kisebbre becsüli az online megjelenés jelentőségét, nem készül fel kellőképpen, és a váratlan siker túlterheli a termelőképességét.

Növekvő lehetőségek és csökkenő munkaerő-kapacitás

Az „Innováció és gazdaság – IoT, az eszközök hálózata” szekció arra világított rá, hogy mennyi új termék, technológia és módszer jelenik meg folyamatosan a piacon. Ezek az újítások nagyon gyorsan követik egymást, és most már könnyen elérhetőek a kis- és középvállalatok számára is. „A 4.0-ás ipari forradalom összeköti a már meglévő puzzle darabokat, a különálló rendszereket a hatékonyság növekedésének céljából. Hiszen ma a világ nagy kérdése az, hogy tud-e a cégünk olyan hatékony lenni, hogy fennmaradjon a piacon” – mondta el Juhos Tamás IT projekt koordinátor előadásában. Hozzátette még, hogy nagyon fontos egyrészt az, hogy felismerjük a változásokat, amik a piacon vannak, másrészt hogy módot találjunk arra, hogy beépítsük ezeket a változásokat vállalatunk életébe. A HR, vagyis a Munkaerő megnyerése szekció ehhez a témakörhöz kapcsolódott, felhívva a figyelmet arra, hogy a kellőképpen motivált és a vállalat mellett elkötelezett alkalmazottak képezik a cégek egyik legfontosabb erőforrását, és jelentősen javíthatják a vállalatok teljesítményét. Ennek a szerepe felértékelődik abban a kontextusban, hogy a vállalatok egyre nehezebben szereznek megfelelő képzettségű és tehetségű munkaerőt.

A vállalkozások mozgatórugója: a pénzügy

A vállalatok pénzügyi helyzetét és a tőkebevonás alternatíváit elemezte a Vállalatok finanszírozása szekció. Lányi Ádám , a Feel Flux társalapítója bemutatta, hogyan lehet kihasználni a közösségi erőforrásokat. „A közösségi finanszírozás lényege, hogy egy kreatív ötlet megvalósításához szükséges finanszírozást az ötletgazda számára ismeretlen magánszemélyektől szerzi be, az interneten keresztül. A legismertebb ilyen oldal a Kickstarter, ahol ez évben 270 000 projekt valósult meg, és 1996 millió dollárnyi támogatási összeg gyűlt össze” – mondta el előadásában. Juhász Jácint , a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa és a Bibas cégcsoport ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy „a cégek pénzügyi tervezését úgy kell felépítenünk, hogy magába foglalja a vállalat operatív tevékenységeinek analitikus adatait, ugyanakkor alátámassza és támogassa a vállalati stratégiát”. Hangsúlyozta emellett, hogy a pénzügyi tervezés nagyon fontos lépés egy vállalat tervezésében, így mindenképpen érdemes kellő időt és energiát fordítani rá, lehetőleg szakemberek bevonásával.

Szávics Petra az Európai Únió vállalkozói pályázati kiírásairól és ezek elbírálásáról tartott előadást, felhívva a figyelmet arra, hogy változtak az elbírálási kritériumok a 2014-2020-as programozási időszakban. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy érdemes hosszabb távon is gondolkozni, folyamatosan követve az egyelőre csak tervezett finanszírozási kereteket is, hiszen lehet, hogy pár év múlva egy olyan területre helyeződik át a hangsúly, ami a vállalatunk fejlődése szempontjából fontos lehet. Érdemes emiatt úgy felépíteni a hosszútávú stratégiánkat, hogy ki tudjuk használni az előre körvonalazott támogatási lehetőségeket.

Figyeljünk oda a kapcsolatokra!

„Kritikusan gondolkodni annyit tesz, hogy képesek vagyunk megérteni, hogy miért úgy állnak a dolgok, ahogy állnak, és hogy mi a kapcsolat ezek között” – fogalmazott Peter Frank író, publicista és üzleti tanácsadó Critical Thinking in Business – Why It’s Needed Now More Than Ever in Romania című előadásában. Szerinte az egyik legfontosabb lépés a fejlődésben az lenne, ha képesek lennénk helyesen elemezni a körülöttünk zajló történéseket, és egy ezekre alapozott stratégiát készítenénk. „A tranzakció alapja mindig ugyanaz: neked van valamid, amire nekem szükségem van, ezért cserébe én tudok adni valamit, amire neked van szükséged. Csak azt kell tudni felismerni, hogy mikor mit és milyen keretek között érdemes cserélni ahhoz, hogy sikeresek lehessünk, ebben pedig a környezetünk kritikus elemzése igen sokat segíthet” – fejtette ki.

A lehetőségek adottak, kérdés, hogy mi felnőttünk-e hozzájuk

„Nem mérjük fel, hogy mekkora hatása van a szolgáltatásoknak a piacra, pedig most már lassan minden szolgáltatás” – mondta Stănciulescu Gabriela , a Bukaresti Közgazdasági Akadémia Turizmus és Szolgáltatások Karának előadótanára. Elmondása szerint nagyon gyakran találkozik azzal a problémával, hogy egy induló vállalkozás nem fektet elég nagy hangsúlyt arra, hogy hogyan érje el a célközönségét. „Ma már nem úgy működik, hogy csinálunk valami jót, és azt megveszik, mert nem fogják megvenni, ha nem tudjuk kellőképpen megreklámozni és eladni” – fejtette ki, hozzátéve, hogy épp emiatt sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azoknak a szakembereknek az alkalmazására, akik képesek jól értékesíteni az adott terméket. Sőt, most már nem elég egy termék eladására koncentrálni, hanem nagyon oda kell figyelni arra, hogy minél teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk: ha egy autót adunk el, eladjuk vele együtt a márkát, a márkaszervízt, a szervízben dolgozó szakemberek professzionalitását is – és csak akkor leszünk sikeresek, ha bárhol, ahol találkozunk a klienssel, minőséget tudunk nyújtani.

„Erdély egy dinamikusan fejlődő része Romániának, viszont nagyon nagy különbségek vannak a különböző kisrégiók között.

Vannak nagyon erős központok, amelyek eredményesen fejlődnek – ilyen Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Szeben –, és ezeknek a központoknak a fejlődését a jövőre várható autópálya-hálózat megépülése vélhetően fel fogja gyorsítani, ezért is várható, hogy Dél- és Közép-Erdély gyorsabban fog fejlődni, mint Észak- és Kelet-Erdély” – mondta el Szécsi Kálmán az erdélyi gazdaság fejlődési irányairól szóló előadásában, majd hozzátette: „a lemaradt régiók fejlesztéséhez fontos lenne kidolgozni egy régiós stratégiát, figyelembe véve, hogy a régióhatárok nem mindig egyeznek meg a megyékkel, tehát egy megyék közti együttműködésre is szükség lenne. Ezt megfogalmazni nem csupán pénzkérdés, hanem stratégiai tervezés kérdése is”. Példaként a Székelyföldet hozta fel, kiemelve, hogy meglenne a fejlesztés lehetősége, de hiányzik az egységes, legalább három megyét átfogó stratégia. Bár a térségnek jó idegenforgalmi adottságai vannak, ez főleg a tömegturizmusra épült, a magyarországi látogatókra alapozva, láthatóan tévesen. Ezzel szemben egy réspiaci stratégia kidolgozását javasolja, amely kiemeli a térség kulturális sajátosságait és erőteljesebben nyit a román illetve a külföldi látogatók felé is, jobban megkímélve a természeti adottságokat. Szerinte adottak úgy a tudásbeli, mint az infrastruktulási lehetőségek arra, hogy Kolozsvár mellett kisebb IT (információtechnológia és kommunikáció) központok szülessenek, ehhez kezdeményező fiatalokon kívül ezen a területen befektetni, kockáztatni szándékozó vállalkozókra volna szükség, és nem utolsó sorban ezt a lehetőséget felismerő helyi vezetőkre. Szécsi Kálmán kiemelte annak a fontosságát, hogy a tőkével rendelkező helyi szervezetek és vállalkozók föl kellene ismerjék, hogy az itthonmaradáshoz a képzett munkaerőnek munkalehetőségre van szüksége. Ezért ma nem lehet fontosabb cél, mint a helyi gazdaságfejlesztő projektek lehetőségének fölismerése, ebbe való helyi tőke befektetése és európai alapok illetve külföldi tőke bevonása. „Tudatosan cselekvő önkormányzatokra és befektetőkre van szükség, a cselekvés halogatására pedig már nincs idő”– fogalmazott az elnök.

A cikk szerzője: Tamás Csilla , az RMKT munkatársa.