Erdélyi cégek is részt vehetnek a paksi atomerőmű építésében?

A magyarországi és az erdélyi magyar gazdasági szféra határon átnyúló együttműködésének kulcsa a kölcsönös üzleti érdek. Az erdélyi magyar vállalkozóknak is fel kell ismerniük az olyan lehetőségeket, mint például az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb magyarországi beruházása, a Paks II – jelentette ki Kott Zoltán , a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, aki a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül, Magyar termék – magyar piac – magyar kereskedelem címmel tartott előadást.

Kott elmondta, a nukleáris beruházást végző orosz fél többek között megkereste már a budapesti kamarát is, hogy feltérképezze azokat a magyarországi vállalatokat, amelyek képesek alvállalkozóként részt venni a projektben. Kiemelte, hogy az egyik hasonló méretű finnországi atomerőmű építésének példájából kiindulva nagyon hamar világossá vált a beruházók számára, hogy a munkálatok elvégzéséhez kevés lesz a Magyarországon fellelhető erőforrás, ezért azt a környező országokból kell bevonni.

„A határon túli magyar vállalatok értelemszerűen jóval alacsonyabb logisztikai költségekkel dolgoznának, és esetükben a nyelvi akadályok is megszűnnének. Azt az orosz fél is elfogadja, hogy sokkal olcsóbban dolgozik egy erdélyi vállalat, mint egy hasonló tevékenységet végző német” – magyarázta Kott.Rámutatott, egy ilyen jelentős beruházásnál, mint a Paks II, tudatosan, évekkel korábban meg kell keresni az erdélyi vállalkozókat, és értesíteni kell őket a lehetőségekről. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a közbeszerzéseken való részvételhez rengeteg minősítést kell megszereznie az itteni cégeknek is. „Nem az első kapavágásnál, hanem évekkel korábban tudatni kell az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai vállalatokkal, hogy milyen papírokra, képesítésekre lesz szükségük a pályázáshoz, és hogy ezek megszerzésében az iparkamara komoly segítséget és szakmai támogatást tud nyújtani” – jelentette ki.

Egys

éges kárpát-medencei gazdasági térség: nem elég a jó minőség

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja az egységes kárpát-medencei gazdasági térségben rejlő kereskedelmi lehetőségekre is kitért előadásában. Kott szerint az egységes gazdasági térség fejlődéséhez az egyik legfontosabb kiindulási alap, hogy elismerjük a saját termékeinket, hiszen nem elég csupán jó minőségű magyar termékeket készíteni, hanem ezeknek piacot is kell kiépíteni.

„Ezen a piacon nagyon fontos, hogy a magyar lakosság magyar termékeket vásároljon. Az elmúlt évek tendenciái is azt mutatják, hogy már a multinacionális cégek helyi leányvállalatai is felismerték, számunkra van értéke annak, ha magyar valami” – mondta.

Rámutatott, a magyarországi és a határon túli magyar területek piacai együttvéve is túl kicsik ahhoz, hogy igazán sikeressé váljanak a térségben működő vállalatok, ezért kulcsfontosságú, hogy a hazai piac megtartása mellett ezek a cégek a külpiacok fele is nyitni tudjanak. Kott szerint ezt segíti elő a sokak által kritizált keleti nyitás politikája is, hiszen a kisebb magyar vállalatok nehezen tudják felvenni a versenyt a nyugati cégekkel, ezzel szemben a magyar élelmiszeripar termékei sok keleti országban minőséget sugallnak a fogyasztók számára.„Sajnos az Európai Unió kiváló teret ad a kevésbé tudatos vásárlói közönségnek. A romániai és magyarországi vásárlók is gyakran a jövedelmi helyzetük miatt döntenek a termékek ára szerint. Fontos ugyanakkor elmondani a fogyasztóknak azt, hogy amennyiben magyar terméket vásárolnak, nem csupán biztos minőséget kapnak, hanem ezáltal a magyar termelőknek folyamatos, kiszámítható megélhetést is biztosítanak” – hívta fel a figyelmet.

Kott rámutatott, hogy a kelet-európai tagállamok az Európai Unióhoz való csatlakozással olyan versenyhelyzetbe kerültek, amikor nem tőkeerős vállalatok, kereskedelmi cégek összekerültek rendkívül versenyképes multinacionális vállalatokkal, amelyek nagyon gyakran olcsóbban képesek kínálni a termékeiket. „Az Európai Unió piacának megnyitása mondhatnánk egyenlő pályákat, egyenlő esélyeket biztosít, mégis azt látjuk, hogy egyik irányba működik az, hogy tőkeerős multinacionális vállalatok tudnak nálunk üzleteket nyitni, erre viszont a mi vállalataink nem képesek” – emelte ki.

Arra a kérdésre válaszolva, miszerint van-e valós esély arra, hogy az egységes kárpát-medencei gazdasági térség keretében például a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett növekedési hitelprogram határon túli magyar cégek számára is elérhetővé váljon, Kott Zoltán elmondta, a budapesti kamara a kettős kamarákkal közösen csupán lobbizni tud ennek érdekében. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy valóban az a tapasztalat, hogy az ilyen jellegű programok iránt a határon túli vállalatok részéről komoly fogadókészség jelentkezik, ezért „az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata, hogy ezt az igényt kommunikálja a kamara a kormány fele” – mutatott rá.