Nincs az a pénz, amivel megállítható a kínai tőzsde összeomlása

Miután hétfőn a történelem eddigi második legnagyobb esését mutatta be a kínai tőzsde, kedden és szerdán is tovább folytatódott az árfolyamzuhanás. A shanghaji tőzsde mélyrepülése azért is megrázó, mert a kínai kormány június közepe óta elképesztő összeget, mintegy 800 milliárd dollárt költött a pánikszerű kereskedés megállítására.Július közepén még úgy tűnt, hogy sikerrel jártak: a szigorú hatósági beavatkozásoknak is köszönhetően másfél hét alatt 18%-ot emelkedett a vezető kínai részvényindex (Shanghaj Composit), a hét első két napja viszont azt bizonyítja, hogy továbbra is nagy a bizonytalanság a kínai pénzügyi piacokon.Hatalmasat pukkant a kínai lufi júniusbanA kínai tőzsde 2014 augusztusa és 2015 júniusa között elképesztő módon, több mint 150%-ot növekedett még a szintén jó időszakot maga mögött tudó New York-i tőzsdéhez viszonyítva is. A kormányzati intézkedések által jelentősen támogatott kínai részvénypiac júniusban aztán hatalmasat zuhant, alig pár nap alatt mintegy 30%-ot esett, a kialakult részvénypiaci pánikra és bizonytalanságra pedig azóta is jelentős veszélyforrásként tekintenek az elemzők.A pánikszerű kereskedést csak mélyíti, hogy a kínai vállalatok a befektetők számára továbbra is kozmetikázott könyvelési és pénzügyi adatok közzétételével próbálnak kedvező képet festeni a cégük helyzetéről. Erre még az is rátesz egy lapáttal, hogy a shanghaji tőzsdét az elmúlt időszakban elárasztották a gyakran megalapozatlanul kereskedő kisbefektetők, akik gyakran hoznak meg túlzottan optimista, vagy éppen pesszimista döntéseket.

Nem értik miért zuhan ennyire

Önmagában az is elég súlyos, hogy hétfőn, egyetlen nap alatt 8,5%-ot zuhant a vezető kínai részvényindex, de a legnagyobb probléma mégis az, hogy a kormányzati beavatkozásokat is figyelembe véve egyelőre nem tudják megfejteni a történelem eddigi második legnagyobb tőzsdei zuhanását eredményező mélyebb okokat – mondta a Bloomberg nek Tony Hann, a Blackfriars Asset Management fejlődő piacokért felelő vezérigazgatója.

Hann szerint a soha nem látott kormányzati beavatkozásoktól nagyon sok befektető joggal várta, hogy némiképp stabilizálja a kínai részvénypiacokon június eleje óta eluralkodott pánikot. Most mégis úgy tűnik, hogy a hatóságok elképesztő pénzpumpáját a befektetők nagy része nem tartja elég átláthatónak, így a tőzsdei kereskedés továbbra is kiszámíthatatlan marad.Kísértetiesen hasonlít a New York-i tőzsde 1929-es összeomlásához Tom DeMark , az egyik legnevesebb technikai részvényelemző a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, véleménye szerint a kínai tőzsde zuhanása kísértetiesen hasonlít az 1929-ben kitört nagy gazdasági világválságot közvetlen megelőző amerikai tőzsdei összeomláshoz. A szakértő annyira pesszimista, hogy további 14%-os zuhanást vár, és meglehetősen borús hangnemben beszélt arról is, hogy a kínai hatóságok hosszú távon fenn tudnák tartani a tőzsdét támogató intézkedéseiket.„A kocka el van vetve. Nem manipulálhatod a piacot, a fundamentumok diktálják a történéseket” – mondta a 68 éves DeMark, aki több mint 40 évet töltött olyan piaci indikátorok és modellek kidolgozásával, amelyek a részvénypiaci fordulópontok azonosítására szolgálnak. DeMark elemzéseit azért is érdemes komolyan venni, mert amellett, hogy kisbefektetők ezrei követik, olyan befektetők is használják az indikátorait, mint Soros György és a hozzá köthető Soros Fund Management, valamint az ismert befektetési tanácsadócég, az Omega Advisors.

DeMark arra is felhívja a figyelmet, hogy a hatóságok intézkedései csupán a részvények iránti kereslet-kínálat viszony szintjén hatnak a kínai tőzsdére, az értékpapírok valós értékén ugyanakkor nem változtatnak. Ezért, ahogy arra az elemző is rámutat, ha a hatóságok abbahagyják a tőzsdére irányuló pénzpumpa működtetését, abban az esetben az árfolyamok újabb jelentős zuhanásba kezdenek majd, így a hatósági beavatkozás az átmeneti nyugtató hatáson kívül nem fog valódi választ jelenteni a problémákra.Mit jelenthet ez a világgazdaságnak?Az elemzők világszerte attól tartanak, hogy a shanghaji tőzsde zuhanása könnyen átterjedhet a világgazdaság növekedésének egyik legjelentősebb motorjának számító kínai gazdaságra. Az ország több mint 1 400 milliárd dollár értékben importál évente a világ minden tájáról, emellett a lakossági fogyasztás megerősödése rendkívüli mértékben járult hozzá a globális gazdaság talpra állásához a 2008-as válságot követően.A kínai tőzsde összeomlása éppen ezért nem csupán Kína problémája. A világ négy legnagyobb vállalata kínai bank . A legnagyobb amerikai vállalatok is jelentős mértékben kapcsolódnak a kínai gazdaság jó teljesítményéhez, illetve a lakossági fogyasztás felfutásához: például az Apple bevételének több mint 30%-át a kínai piac adja.Kínán kívül még egyelőre nem tört ki pánik, de a vezető elemzők többsége aggódik. Ahogy Görögország, úgy Kína is hatalmas adósságheggyel rendelkezik, és a tovább folytatódó tőzsdei zuhanás tágabb értelemben jelentős bizalmatlansághoz fog vezetni a világgazdaságban, ez pedig súlyos következményekkel járhat – figyelmeztet Ruchir Sharma, a Morgan Stanley elemzője.