Miért legyünk mi a megszorítások bajnokai? Jöjjön az áfacsökkentés!

“Sokkhatást kell okoznia az adócsökkentésnek a román gazdaságban. Ez egy merész megközelítés, és egyben egy gazdaságpolitikai filozófia, amelynek semmi köze a szigorú értelemben vett számítások eredményeihez” – jelentette ki Eugen Teodorovici pénzügyminiszter válaszként arra, hogy Klaus Johannis visszaküldte felülvizsgálatra a parlamentnek az áfacsökkentést is magába foglaló új pénzügyi adótörvénykönyvet, mert tanácsadói szerint annak elfogadásával jelentősen nőhet az állami költségvetés hiánya."Miért vállalt Románia csupán 1,2%-os költségvetési hiánycélt 2016-ban? Nem azt állítom, hogy a gazdaság növekedését hitelből kellene finanszírozni, de miért kell nekünk a megszorítások bajnokainak lennünk, miközben más országok költekeznek, és így fejlődnek? – tette fel a kérdést a pénzügyminiszter a Ziarul Financiarnak adott interjújában. Hozzátette: a kormány adócsökkentési döntése nem számviteli, hanem gazdaságpolitikai döntés, így a szigorú értelemben vett számok vizsgálatának nincs értelme a döntés meghozataláról szóló vitákban.Teodorovici szerint túlságosan konzervatív a jegybankelnök Mugur Isărescu álláspontja is a témában. Isărescu korábban többször is óvatosságra intette a kormányt az adócsökkentési tervei miatt. Szerinte Romániának a versenyképességének növeléséhez inkább megfelelő infrastruktúrára és hatékony oktatásra volna szüksége. A jegybankelnök emellett arra is többször rámutatott, hogy nem látott olyan hatástanulmányt, amely lehetővé tenné, hogy támogassa az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentését, és nem tartja szerencsésnek, ha Románia gazdaságpolitikája egyik végletből a másikba esik.Teodorovici szerint ugyanakkor jóval bátrabb megközelítésre van szükség a kormány részéről. "Miniszterként a vállalkozói szférát szeretném támogatni. Változtatni kell azon a hozzáálláson, hogy a számokon túl nem létezik semmi más" – mondta a pénzügyminiszter. De mit mondanak a számok? Románia költségvetési deficitje 1,9% volt 2014-ben. A kormány 2016-ra ugyanakkor 1,2%-os költségvetési hiánycélban állapodott meg az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) azért, hogy teljesítse az Ungureanu-kormány által, az azóta híressé vált MTO (középtávú célkitűzés) keretmegállapodás értelmében három éve vállalt 1%-os strukturális hiánycélt. A kormány viszont nagy valószínűséggel nem fogja tudni teljesíteni a vállalásait, amennyiben az új adótörvénykönyv kihirdetésével 24%-ról 19%-ra csökken az általános forgalmi adó.A pénzügyminisztérium becslései szerint az új adótörvénykönyvbe foglalt adócsökkentő intézkedések összesen 15 milliárd lejes bevételkiesést jelentenek a költségvetésnek. A szaktárca ugyanakkor azzal is számol, hogy az adócsökkentések másodlagos, vagyis gazdaságélénkítő hatásaként 5 milliárd lejes többletbevétele keletkezik az államháztartásnak. A Ziarul Financiar rámutat, a maradék 10 milliárd lejes bevételkiesés pótlását részben a pénzügyi- és adóhatóság (ANAF) idei hatékonyabb működésére is lehetne építeni, hiszen még az élelmiszerek áfájának csökkentése ellenére is 8 milliárd lejjel voltak nagyobbak az első féléves adóbevételek."Ha választhatok az európai érdek és az ország érdeke között, akkor habozás nélkül az utóbbi mellett döntök. Sok olyan ország van, amelynek 3%-nál is magasabb volt a költségvetési hiánya. És emiatt senki nem tesz szemrehányást. Románia a jelenlegi makrogazdasági helyzetében megengedheti magának, hogy időlegesen túllépje a korábban egyeztetett hiánycélt" – jelentette ki Teodorovici. Johannis tanácsadója szerint a kormány így a vesztébe rohan Cosmin Marinescu, Klaus Johannis államfő tanácsadója viszont úgy tűnik, hogy a pénzügyminiszterrel ellentétben inkább a számokkal szereti magyarázni, mi vár ránk az áfacsökkentés után. A Hotnews nak adott interjújában elmondta, az adócsökkentés számításai szerint Románia költségvetése szintjén 2016-ban mintegy 21,4 milliárd lejes, vagyis 2,9%-os GDP-arányos költségvetési hiányt eredményezne, még úgy is, hogy a becslések során figyelembe vették az intézkedés gazdaságra gyakorolt jótékony hatásait is.Marinescu kiemeli, ezek a számok jelentősen eltérnek a kormány által vállalt 1,2%-os hiánycéltól. Arra is felhívja a figyelmet, ha a kormány a 2016-os költségvetés, valamint a közkiadások tervezésekor ugyanilyen meggondolatlan döntéseket hoz, Románia nagyon könnyen, úgynevezett túlzottdefficit-eljárás alá is kerülhet. Bár Marinescu szerint az áfacsökkentés egy rendkívül kívánatos intézkedés, további három pontban foglalta össze az adócsökkentésben rejlő veszélyeket:

• A szakértő szerint nincs összhang Románia adózási politikája, illetve a költségvetési politikája között. Elmondta, a kormány úgy csökkenti a különböző adónemekből származó bevételeit, hogy ezzel egy időben a másik oldalon – például a közszférában már bejelentett béremelésekkel – növeli a saját kiadásait is.
• Emellett Marinescu szerint a kormány nagyon rossz időpontot választott arra is, hogy prociklikus költségvetési politikával az amúgy is növekedésben levő lakossági fogyasztást stimulálja a beruházások rovására.
• A tanácsadó szerint az is jelentős kockázatokat hordoz magában, hogy a kormány nem várja meg az adóbegyűjtés hatékonyabbá válásáról szóló adatok megerősítését. Véleménye szerint egy ilyen jelentős döntés meghozatalánál nem szabadna csupán előzetes becslések alapján számolni.

Bizalmatlanok a Romániában működő külföldi vállalatok

A romániai vállalkozók többsége és a legnagyobb hazai vállalatokat magába foglaló, úgynevezett Big 4 tagjai is igennel válaszoltak a Ziarul Financiar azon kérdésére, miszerint támogatják-e az új adótörvénykönyv intézkedéseit. Meglepetésre azonban a Külföldi Befektetők Tanácsa meglehetősen bizalmatlan a jogszabály gazdaságra gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

A pénzügyi-gazdasági napilap összesen 47 vállalat, érdekvédelmi szervezet, üzletember és a nagyobb vállalatok menedzserei körében végzett gyorsfelmérést. A kérdésükre 27 igen, 10 nem válasz érkezett, míg további 10 esetben nem kívánták kommentálni kérdést vagy lapzártáig nem érkezett válasz.

Többek között az áfacsökkentés mellett foglalt állást az Albalact, a Mobexpert, a CrisTim, és a MedLife vezetője, de a KPMG, az Ernst & Young, valamint a Deloitte szakértője is. Ezzel szemben "nem"-mel válaszolt Dan Pascariu , az UniCredit Bank elnöke, valamint Constantin Stroe , a Dacia igazgatótanácsának tagja is. Utóbbi azzal magyarázta véleményét, hogy nem tartja jó döntésnek több jelentős intézkedés egyidejű bevezetését.

A külföldi tulajdonban levő vállalatok legerősebb hazai szervezete, a Külföldi Befektetők Tanácsa ugyanakkor tagjainak nemleges álláspontját tolmácsolta a Ziarul Financiarnak, azzal érvelve, hogy Románia költségvetése nem rendelkezik a megfelelő forrásokkal egy ilyen döntés meghozatalához. A szervezet képviselője szerint ugyan önmagában támogatnák az 5 százalékpontos áfacsökkentést, de legalább hasonló mértékben tartják fontosnak, hogy az adócsökkentéssel kapcsolatos intézkedések fenntarthatóak legyenek.

A kormány keresi a módját, hogy szeptemberben elfogadtassa az új adótörvényt

Victor Ponta miniszterelnök nemrég közölte, a kormány megtalálja azt az alkotmányos módot, hogy szeptember 1-jéig elfogadtassa az új adótörvényt. Ponta elmondása szerint a kormány azt vizsgálja, hogy több sürgősségi rendelettel, külön-külön intézkedésenként azonnali hatállyal fogadja el az adótörvény módosításait, vagy parlamenti felelősségvállalással, esetleg rendkívüli nyári parlamenti ülésszak összehívásával tárgyalja újra a parlamentben a jogszabálytervezetet.