Jóváhagyta a görög parlament a népszavazást az új hitelkeretről

Update2: Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa vasárnap úgy döntött, hogy pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára.Az EKB rámutatott arra, hogy szorosan együttműködik a görög jegybankkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

EKB a vészhelyzetekre kitalált likviditási eszközét (ELA) lényegében automatikusan vonhatja meg a görög bankoktól, mivel az csak hitelprogram alatt álló országnak jár. Márpedig a hitelezők, az EU és az IMF nem fogadták el Ciprasz azon kérését, hogy a július 5-i népszavazásig hosszabbítsák meg a finanszírozást – egy olyan népszavazás esetében, amelynél a kormánypárti Sziriza szövetség az új megállapodás ellenében kampányolt.

A döntés hátterében az is lehet, hogy a hitelprogram csak szerdán fut ki, addig pedig mindenképp járt volna a rendkívöli likvidtási hitel. (mti)

Update: A BBC értesülései szerint az Európai Központi Bank (EKB) vasárnap beszünteti a görög bankoknak adott pénzügyi támogatását. A Reuters viszont úgy tudja, hogy az EKB nem fogja közvetlenül elzárni a pénzcsapokat, de azon gondolkoznak, hogy csökkentik milyen minőségű és/vagy mennyiségű papírokat fogad el fedezetként. Ez azonban elég hasonló hatással járhatna. Egyelőre annyi biztos, hogy vasárnap délután ül össze az EKB kormányzótanácsa. (index.hu)

--------------------------------------

A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órát tartó rendkívüli ülésén a népszavazást, amelyet Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról. Vasárnap az Európai Központi Bank kormányzótanácsa is összeül a görög bankoknak nyújtott likviditási hitel folytatásáról, hogy azok képesek legyenek fizetni.

A július 5-re előirányzott referendumot a 300 tagú parlamentben 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó pedig ellene szavazott, ketten pedig nem voksoltak. A kormánykoalíciónak 162 képviselője van a parlamentben.

A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) és koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali párt törvényhozói támogatták a referendumot, akárcsak a szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői. A népszavazás ellen voksoltak a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia), valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), a centrista To Potami (A Folyó) és a Görögországi Kommunista Párt (KKE) képviselői.

A parlamenti voksolás előtt elhangzott beszédében Alekszisz Ciprasz kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a görög nép határozott nemet mond a nemzetközi hitelezők ultimátumára a népszavazáson. A „határozott nem” utalás volt arra, hogy az athéni parlament 1940-ben elutasította az olasz hadsereg ultimátumát, hogy görög földre léphessen. A görögök két nemzeti ünnepe közül az egyiket, október 28-át ezért a „Nem napjának” nevezik.Úgy vélte, a büszke nem meg fogja erősíteni az ország tárgyalási pozícióját. „A hitelezők nem a jóváhagyásunkat akarták, hanem azt, hogy adjuk fel méltóságunkat, amit el kell utasítanunk” – mondta. „Abban az országban, amelyben a demokrácia bölcsője ringott, nem kérünk engedélyt Dijsselbloem és Schäuble uraktól (Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter) arra, hogy népszavazást rendezhessünk.”

Keményen felrótta az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy szombati tanácskozásuk egy részéről kizárták egyik tagjukat, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminisztert.Ciprasz szavai szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedmények terén. A görög javaslatok figyelembe vételének az elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában. Sajnálatosnak nevezte, hogy a népszavazás bejelentése után „félelemkeltő propaganda indult meg, amely a referendum napján fog kicsúcsosodni”. Leszögezte: a népszavazás nem kísérlet arra, hogy Görögország szakítson Európával, hanem arra irányul, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, amely a megszégyenítése Európának.

Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke a pénzügyminiszterek szombati tanácskozása után kijelentette, hogy ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni. Athén ebben az esetben búcsút mondhat a kilátásba helyezett összesen 18 milliárd eurós segélynek, ugyanakkor kedden esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése az IMF-nek.

Az Európai Központi Banknak (EKB) diplomáciai források szerint még vasárnap tanácskozni fog a fejleményekről. Ha az eurójegybank abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, a helyzet még jobban ki fog éleződni.

Lagarde: jogilag nincs értelme a görög népszavazásnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a görög kormány által a hivatalos hitelezők javaslatairól kiírt népszavazásnak jogilag nincs értelme.Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól – hangsúlyozta az IMF vezetője.

Hozzátette: nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja – mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde.Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.

Londoni pénzügyi elemzők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy Görögország eleget tud tenni a valutaalappal szemben kedden esedékessé váló adósságszolgálati kötelezettségének.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja a hivatalos hitelezők és Görögország tárgyalásainak megszakadását kommentáló vasárnapi helyzetértékelésében nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy a június 30-ai törlesztési határidőig Görögország hozzájuthatna a lejáró IMF-adóssághányad átutalásához szükséges pénzügyi segélyhez.

A Barclays londoni elemzői szerint ezért „szinte biztos”, hogy Görögország nem tudja törleszteni kedden esedékessé váló kötelezettségét a valutaalapnak.A ház szerint immár erőteljes az esélye annak, hogy Görögországban tőkekorlátozásokat kell bevezetni, legkésőbb a jövő hétre kiírt népszavazás után.A Barclays elemzői szerint tőkekorlátozásokhoz vezethet például az, hogy az eurójegybank (EKB) valószínűsíthetően megemeli azt a kockázati súlyozást, amellyel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem – az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata – likviditásforrásaihoz.

Dijsselbloem: nem mi álltunk fel a tárgyalóasztaltólNem a hitelezők képviselői álltak fel a tárgyalóasztaltól, hanem a görög kormány döntött úgy, hogy a tárgyalás alapjául szolgáló javaslat „nemet” érdemel – közölte az eurózóna pénzügyminisztereinek eredménytelenül zárult szombati tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke.Dijsselbloem közölte: az eurózóna erősebb, mint korábban, és erőteljes az elhatározás a tagállamok részéről, hogy a monetáris unió erejét megőrizzék.„Az Eurócsoport, amelynek hangsúlyozom, 19 tagja van, készen áll, szorosan figyelemmel kíséri a görögországi gazdasági és pénzügyi helyzetet, s kész összeülni, ha további intézkedésre lenne szükség” – mondta a holland pénzügyminiszter.Dijsselbloem szerint sok forgatókönyv megvalósulása lehetséges, de ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni.„Nem kerülhetjük el, hogy ilyen világosan fogalmazzunk” – hangsúlyozta a politikus.A miniszter elmondta, hogy görög kollégájuk maga távozott a tanácskozás vége előtt, a többiek viszont kérték a lehetséges következmények megtárgyalását.Dijsselbloem tudatta, hogy érdemes összevetni az előző görög kormányok által kötött megállapodást a mentőcsomagért cserébe végrehajtandó reformokról a legutóbbi javaslattal, mert jelentős a különbség, és a görög kormány több javaslata is benne van.„A lényeg, hogy a számok stimmeljenek, hogy Görögország újra sínen legyen. Sosem tettünk úgy, mintha ez könnyű lenne. Sosem ígértük, hogy ez egy könnyű út lesz. Nehéz lesz, kemény lesz” – húzta alá Jeroen Dijsselbloem, aki azt is megjegyezte, hogy ha a görögök a folyamat lezárása nélkül felállnak a tárgyalóasztaltól, így nem hagynak lehetőséget az Eurócsoportnak, hogy további lehetőségeket számba vegyen, akkor nem tudja, miért kellene Görögországnak további haladékot kapnia.„Legyünk őszinték: senkinek sem segít, ha olyan programot állítunk össze, amellyel Görögország ugyanott van, ahol a part szakad, mert azzal csak azt biztosítjuk, hogy egymást érik majd a programok, és ez az utolsó dolog, amit a görög kormány és a görögök akarnak” – magyarázta Jeroen Dijsselbloem. Szakértő: július 20-a a legfontosabb határidő Az ING Bank vezető elemzője szerint akkor lesz a legnagyobb gondban Görögország, ha az Európai Központi Banknak (EKB) esedékes, július 20-án lejáró fizetési határidőt nem tartja be, mivel ekkor az EKB abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, így tőkekorlátozások várhatók az országban.Balatoni András az MTI érdeklődésére elmondta, ha „jön az úthenger” és az EKB nem finanszíroz tovább, akkor Görögországban nem lesz megfelelő mennyiségű euró arra, hogy az emberek kivegyék a bankból a pénzüket, vagy megkapják fizetésüket. A június 30-án lejáró törlesztőrészlet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) esedékes, ahol a szakértő szerint „lehet bizonyos trükköket alkalmazni” a határidőknél – fogalmazott.

Balatoni András elmondta: ha Görögország kilép az euróövezetből (Grexit) és bevezetik a drachmát, akkor az IMF számításai szerint a GDP 8 százalékára rúgó recesszió lesz az országban, ami a legrosszabb forgatókönyv. Ha Athén vállalja a megszorítások költségeit, akkor is 2-3 százalékos recesszióba süllyed nagy valószínűséggel a görög gazdaság, azonban nem lesz bankpánik és az EKB is folyamatosan biztosítja a likviditást – mondta. A szakértő kiemelte: ez is nagy költség egy olyan gazdaságnak, amely alapvetően 2009 óta deflációs spirálban van.