Az összeomláshoz és az eurózónából való távozáshoz is közel Görögország

Bár sok esetben jelentős véleménykülönbségekkel találkozhatunk a kérdésben, az elemzők szerint nagyjából ugyanakkora annak az esélye, hogy Görögország csődöt mond és kilép az eurózónából, mint annak, hogy békés megegyezéssel tovább görgeti adósságtengerét. Az Európai Unióból, valamint az eurózónából való kilépésre ugyan nem létezik sem precedens, sem jogi keret, a szakértők véleménye nagy általánosságban megegyezik arról, hogy az Európai Unió veszélyes geopolitikai helyzetet teremtene abban az esetben, ha esetleg adósságelengedéssel, vagy a megfelelő reformintézkedések elfogadása nélkül engedne a görög kormánynak, hiszen ezzel a többi, jóval jelentősebb gazdasági erőt képviselő országban kapnának erőre a görög Szirízá éhoz hasonló politikai elképzelések.

A görög kormánynak június 30-án 1,5 milliárd eurót kellene átutalnia a Nemzetközi Valutaalapnak. A törlesztést Görögország csak abban az esetben tudja teljesíteni, ha a fizetésképtelenség által veszélyeztetett ország megkapja a nemzetközi hitelezőkkel februárban kötött megállapodás értelmében a pénzügyi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet.

A nemzetközi hitelezők viszont csak abban az esetben fogják folyósítani az ország számára létfontosságú összeget, ha az Alekszisz Ciprasz miniszerelnök által vezetett kormány részletes reformjavaslatokat tud felmutatni a tárgyalásokon. Ez még mindig nem történt meg, az esetleges nem törlesztés pedig egyet jelentene Görögország csődjével.

Továbbra sincs megegyezés, már hétfőtől tőkekorlátozásokat vezethetnek be

Miután csütörtökön nem született megállapodás a görög adósságválság ügyében az eurózóna-országok pénzügyminiszterei között, Donald Tusk , az EU-országok állam- illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az euróövezeti országok csúcsvezetőinek tanácskozását. Az egyik legnagyobb londoni elemzőház, a Barclays péntek hajnalban összeállított helyzetértékelése szerint, amennyiben a hétfői csúcson sem születik megegyezés, akkor nagyon valószínűtlenné válik bármiféle előrelépés a jelenlegi segélyprogram lejáratáig.

Görögország márpedig kezd kifutni a pénzből, egyes vélemények szerint az is valószínűsíthető, hogy a görög bankok már hétfőtől zárva fognak tartani. Ennek oka, hogy a görög lakosság hatalmas mennyiségben menekíti bankbetéteit a görög bankokból: csak az elmúlt 6-7 hónapban mintegy 30 milliárd eurónyi bankbetét távozott az országból, ami a hellén bankrendszernek folyamatos likviditási problémákat okoz. Elemzők szerint nem túlzás azt állítani, hogy a görög bankrendszert jelenleg is az Európai Központi Bank (EKB) úgynevezett likviditási segítségnyújtási programja (ELA) tartja lélegeztetőgépen. Az EKB kormányzótanácsa most viszont úgy dönthet, hogy a kialakult helyzet hatására szűkíti a programot, emiatt Görögországban a pénzintézetek nagyon könnyen pénz nélkül maradhatnak.Az, hogy valóban szükség lesz-e már a jövő héten tőkekorlátozások bevezetésére Görögországban, nagymértékben attól függhet, milyen mértékben folytatódik a betétkimenekítés a görög bankokból, és hogy az EKB miként értékeli a csőddel kapcsolatos esélyeket. A likviditási programért cserébe felajánlható görög állampapírt ugyanis csőd esetén már nagy valószínűséggel nem fogja elfogadni az eurójegybank, ez pedig a bankrendszer megbénulásához, a tőke meneküléséhez, a görög bankok és állam csődjéhez, az euróövezetből való kieséshez, a drachma újbóli bevezetéséhez és annak súlyos leértékelődéséhez vezethet.

Tényleg fenntarthatatlan lett volna a görög helyzet?

Szinte minden szakértő egyetért abban a kérdésben, hogy a görög helyzet fenntartható lett volna klasszikus gazdaságpolitikai módszerek használatával is. Zsiday Viktor befektetési oldalán ír erről bővebben . A szakértő szerint a görög költségvetés elsődleges egyenlege mérsékelten pozitív volt az elmúlt időszakban, ami azt jelenti, hogy Görögországnak elég lett volna csupán továbbgörgetni az adósságát, főleg annak tudatában, hogy olyan olcsó IMF-EU hitellel tudta volna refinanszírozni a hiteleit, amelyek kamatköltsége a jóval kisebb adóssággal rendelkező több kelet-közép-európai országénál is alacsonyabb.

„Ilyen kamatszint mellett a nagynak tűnő államadósság egyáltalán nem fenntarthatatlan, nem kigazdálkodhatatlan, és nem megnyomorító. Számos ország van a világon, akik számára az adósságszolgálat sokkal nagyobb teher, mint a görögöknek” – írja a szakértő. Hozzáteszi: a görögök esetében nem a képesség, hanem a szándék nincs meg arra, hogy kooperáljanak.A görög gazdaság ráadásul hat évnyi recesszió után fellendülésbe kezdett 2014 végén. A Nemzetközi Valutaalap decemberi becslései szerint Görögországban a bruttó hazai össztermék egyre gyorsuló bővülése mellett a GDP-arányos államadósság is jelentősen csökkenhetett volna az elkövetkezendő két évben. A jelenlegi állapot ugyanakkor nagy bizonytalanságot tart fenn a görög gazdaságban, amellett, hogy menekül a tőke, a beruházási hajlandóság is jelentősen visszaesett, ami újra recesszióba sodorta az országot.

Lehet megállapodás csőddel (adósságátütemezéssel)?

A görög kormány és az EU-IMF között létrejött elmúlt féléves huzavonával Cipraszék célja egyértelműen az volt, hogy a nemzetközi hitelezők belemenjenek egy újabb adósságátütemezésbe, gyakorlatilag ez is csődöt jelentene. Erről viszont az Európai Unióban hallani sem akarnak, két ok miatt. Az elsőt már az előzőekben kifejtettük: Görögország képes lenne fizetni adósságait, emellett a nemzetközi hitelezők szerint a görög kormánytól kért reformintézkedések sem olyan súlyosak, mint azt a görögök állítják.

A második ok, hogy egy újabb adósságátütemezés vagy elengedés miatt Európa többi déli államában – mint Spanyolország vagy Olaszország – is olyan, a Szirízához hasonló politikai nézeteket valló pártok kaphatnak erőre, amelyek a görögökéhez hasonló kedvező elbánást követelhetnek maguknak. Márpedig egy spanyol vagy olasz válság az eurózóna megmaradását is veszélyeztetheti, ezért nem valószínű, hogy a hitelezők engedni fognak a gazdaságilag jelentéktelen erőt képviselő Görögországnak.

Forrás: Financial Times, MTI, Portfolio.hu, Hvg.hu, Zsiday.hu