Nem művész, hanem gyilkos marketingesekre van szükség

„A legtöbb diák céllal érkezik az egyetemre, és van egy kialakult képe a karrierről, víziója az elkövetkezendő 10-20 évéről. Emellett elvárásai is vannak az oktatással szemben, ezért a pedagógusoknak a tudás átadása és a speciális készségek kifejlesztése mellett még két nagyon fontos feladatuk van: létrehozni egy olyan oktatást, amely piacképes, illetve minél könnyebbé tenni az átmenetet az egyetemista és a fiatal pályakezdő között. Éppen ezért nagyon kiváncsiak vagyunk arra, hogy a vállalatoknak milyen elvárásai vannak a fiatal marketingesekkel szemben” – indított Seer László, a BBTE oktatója és marketingszakember, a Marketingképzés mesterfokon címmel megszervezett kerekasztal-beszélgetés moderátora, amelyet azzal a céllal szerveztek meg, hogy azonosítsák a marketing szakmában az aktuális munkáltatói elvárásokat. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett a MOL Románia képviseletében Hunyadi Gyöngyi , HR Partner, Ilonczai Tamás , az Autonet Import Kft. marketing igazgatója, dr. Alt Mónika Anetta , a BBTE oktatója, valamint dr. Berács József professzor , a BBTE és a Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának igazgatója.

Alt Mónika Anetta elmondta, az egyetem és a vállalati szféra közötti együttműködés egyik alapvető formája a féléves szakmai gyakorlat, és bár az egyetemen zajló mesterképzés indulását követő időszakban a cégek nem voltak teljesen nyitottak az ilyen jellegű együttműködésre, napjainkban a vállalatok saját maguk jönnek és ajánlják fel ezt a lehetőséget. „Felismerték, hogy milyen előnyei vannak, ha szakmai gyakorlatra fogadnak jól képzett, másképpen gondolkodó fiatalokat.” Hozzátette, az Erasmus+ programnak köszönhetően már a diákok számára a külföldi szakmai gyakorlatok is elérhetőek, és bár még nagyon rövid ideje működik a szakmai mobilitást is segítő program, már sikertörténetről is be tudott számolni.

A legjobb diákokat alkalmazzák a cégek

Az elmúlt években a MOL-csoport több olyan programot is indított, amely a fiatalokat, az egyetemistákat, a friss végzősöket szólítja meg – mondta el Hunyadi Gyöngyi. A szakértő ezek közül is a 2007 óta működő Growww programot emelte ki, amelynek keretében a felvett pályázókkal egy évre szóló munkaszerződést kötnek, emellett egy mentor segíti a tanulási és beilleszkedési folyamatokat. „Ezalatt az idő alatt a fiatal megmutathatja, hogy mit tanult, és mire képes.” Hunyadi kiemelte: a program keretében a megtartási arány 80%, „ez azt is jelenti, hogy azokat a friss végzősöket vesszük fel, akik a legjobbak”.

Friss erőt képviselnek a diákok

Az Autonet és az egyetem kapcsolata még nagyon új, az első közös projektjük részeként a hallgatók egy adott témát dolgoztak fel és muatattak be a vállalat képviselőinek – számolt be Ilonczai Tamás. „Sok hallgató vett részt a programban, és ez volt az első olyan visszajelzés, amiben meglátszott, hogy valóban olyan friss erőt képviselnek a diákok, amire érdemes építeni” – mondta a marketing igazgató.Idén több lépcsőfokot kihagyva jóval merészebb projektet fogalmaztak meg. Ennek során az egyetem diákjait is bevonva egy autószervíz-választási szokásokat érintő országos felmérés elkészítését tűzték ki célként. „Ez egy hatalmas projekt, és bár az elmúlt időszakban jópár kapcsolódási pont jött létre az egyetem és a vállalat között, még rengeteg ötletünk van, és bízunk abban, hogy sikerül minnél többet megvalósítani” – mondta Ilonczai.

Keveset kommunikál a két fél?

„Az egyetemek és a vállalati szféra kapcsolata szerte a világon az egyik legizgalmasabb kérdés. Nemrég még a Stanford Egyetem is szervezett konferenciát arról, hogyan kellene az egyetemeknek a vállalatokkal együttműködnie” – hívta fel a figyelmet Berács József. A professzor hozzátette, jelentős üzenetet hordoz magában, hogy a több mint 40 ezer vállalkozásnak keretet adó Stanford School of Business is ilyen kérdésekkel foglalkozik.Berács elmondása szerint az Egyesült Államokban szervezett konferencia egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy bár mindkét fél figyelemmel kíséri a másikat, nagyon keveset kommunikálnak. Ahhoz viszont, hogy a két fél szervesen tudjon kapcsolódni egymáshoz, még rengeteg részlet-kérdést kell megoldani.

Milyen kompetenciákat várnak el a vállalatok egy végzős marketingestől?A végzősökkel szemben támasztott elvásárokról Hunyadi elmondta, a MOL esetében egy elvárt profilból indulnak ki. Az olyan alapvető – és szinte már kötelező – elvárások mellett, mint a szakmai tudás, a nyelvismeret, a számítógép-felhasználói ismeretek és adatbáziskezelés, nagyon fontosnak tartják az úgynevezett soft-tényezőket, a személyiséghez is köthető tulajdonságokat, mint a tárgyalási és kommunikációs készségek, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a hatékonyság és a célirányosság. „Ezek mellett, mivel nagyon sok esetben kis- és nagykereskedelmi vállalatokkal dolgozunk együtt, nagyon fontos az üzletmenet megértése és elsajátítása is” – emelte ki a MOL HR-szakértője.A témakörhöz csatlakozva Ilonczai is elmondta, hogy az Autonet esetében is nagyon pontosan meg vannak foglalmazva azok az elvárások, amelyek egy új alkalmazott személyiségéhez vagy szakmai kompetenciáihoz kötődhetnek. „Kemény versenyszférában vagyunk, ami azt jelenti, hogy napi szintű folyamatos harcban veszünk részt azért, hogy növeljük az eladásokat, vagy megőrizzük az elsőszámú piaci játékos szerepet.”Ilonczai arra is kitért, hogy a vállalatuknál tapasztaltak szerint nagy igény lenne arra is, hogy a diákoknak legyenek minimális jogi ismereteik is a különböző értékesítési környezetek jogszabályi sajátosságairól.

Nagy felelősség oktatónak lenni

„A marketing mesteri koordinálása, a tantervének összeállítása azért is nagy felelősség, mert az igények nagyon különbözőek. Vannak diákok, akik az alapképzést is itt, ezen a szakon végezték, és vannak, akik más szakirányról érkeznek. Ugyanakkor azt is szeretnénk, hogy a vállalatok képviselői is meg legyenek elégedve az itt végzett diákokkal” – reagált a vállalatok képviselőinek felvetéseire Alt.Megjegyezte, alapvetően két kategóriájú kompetenciában gondolkodnak, az egyik a szaktudásra épít, a másik az általános kompetenciák fejlesztését célozza. A szaktudás esetében marketing stratégiai fogalmakra építik a mesterit, de ugyanakkor nagyon fontosnak tartják a kommunikációs készségek fejlesztését is. „Egy másik fontos tényező az információs technológiák alkalmazása a marketing területén. Ez az az irány, amelyet jövőre szeretnénk erősíteni” – hívta fel a figyelmet.

A szakértelem a legfontosabb, amit egy vállalat átadhat

Hunyadi rámutatott, a MOL Románia esetében jelenleg is több fiatalokat célzó program elérhető, de tapasztalata szerint a szakemberek által tartott szakmai előadások bizonyultak a legsikeresebbnek és hasznosabbnak a hallgatók körében. „Talán a szakértelem a legfontosabb dolog, amelyet egy vállalat át tud adni azoknak, akik tanulni szeretnének.”

Ilonczai szerint az is nagyon fontos, ha egy diák a szakmai gyakorlata során bekerül egy vállalati könyezetbe, akkor ne aktákat tologasson vagy dossziékat rendszerezzen. „Sajnos sok vállalat esetében látunk ilyet is. Egy diák nyilván nem fogja a bátorságot venni, hogy ezt szóvá tegye” – vetette fel az egyik még mindig létező problémát Ilonczai. Hozzátette: egy ilyen helyzet mindkét félnek csak időveszteséget okoz, és nagymértékben a vállalatok felelőssége, hogy ne fordulhasson elő.Ezzel a problémával kapcsolatban Berács a Németországban sikerrel alkalmazott, úgynevezett duális képzésre hívta fel a figyelmet. A Mercedes-Benz által is fejlesztett rendszert úgy képzelték el, hogy a diák az év egyik részében cégnél dolgozik, a másik részében egyetemen tanul. És a két tevékenység teljesen össze van hangolva. „Ebben az az innováció, hogy együtt dolgozik a két fél, ehhez viszont nagyon intenzív munka kell” – magyarázta a professzor.

Ilonczai Tamás rámutatott, hogy véleménye szerint kétféle marketinges létezik: van művész és gyilkos. Szerinte sok marketingesnek az a fontos, hogy az általa elkészített szórólap, termék szakmailag legyen kifogástalan, azután hátradől. Ezzel szemben a gyilkos marketinges megfogja az eszközt, és kimegy vele eladni. Egy termékre vagy egy projektre nagyon fontos, hogy eszközként tekintsen a szakember. Ezek az eszközök viszont csak akkor tudnak hatékonyak lenni, ha megfelelő szakmai tudás áll mögötte. A beszélgetés összefoglalásaként a résztvevők egyetértettek abban, hogy mind az egyetem, mind a vállalatok céljai közösek. Kiemelték, az együttműködési lehetőségek bővítésével mindkét fél számára gyakorlatban alkalmazható tudás keletkezik, ami segíteni fogja a fiatal marketingeseket az elhelyezkedésben.