Pozitívak a gazdasági kilátások, de akár deflációt is hozhat az áfacsökkentés

Bálint Csaba , az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője szerint a gyakran fájdalmas megszorításokat követően az elmúlt két évben Romániában sikerült egy olyan gazdasági környezet alapjait letenni, amely lehetőséget ad egy újabb növekedési ciklus elindulásához. A kormány által bejelentett áfacsökkentés ugyanakkor kockázatokat is hordoz magában: előzetes becsléseik szerint az élelmiszerekre kivetett áruforgalmi adó 24%-ról 9%-ra való csökkentése júniusban negatív tartományba nyomja le az árak dinamikáját, de nem kizárt, hogy akár az év végén is némileg 0% alatti inflációt fogunk látni. Ez az árcsökkenés ugyanakkor, „nem az a fajta defláció, ami miatt különösebben aggódni kellene” – mondta a Pénzcsinálók megkeresésére a szakértő, akit a román gazdaság elmúlt években tanúsított jó teljesítményéről és az idei kilátásokról is kérdeztünk.Elsősorban milyen tényezőknek köszönhető, hogy Románia gazdasága még közép-kelet-európai viszonylatban is kiemelkedően teljesített az elmúlt két évben?- Románia gazdasága egy elég jól diverzifikált gazdaság, amelynek sikerült előrelépéseket tennie az EU-s integráció területén a válság kitörését követő időszakban is. Ez a viszonylag olcsó munkaerő és a leértékelt lej támogatásával jelentős mértékben segítette az export felfutását, habár az igazán magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek esetében még jelentős az elmaradás. Egy másik fontos tényező, hogy régiós összehasonlításban Románia igazán kedvező képet fest eladósodottság tekintetében. Ez helyi szemszögből akár meglepőnek is tűnhet, de az adatok megerősítik, hogy mind a külső, mind pedig a belső eladósodottsági ráták a régiós átlag alatt találhatóak. Az államadósságot sikerült 40% alatt tartani, ami a második legalacsonyabb az EU-n belül.A válság megérkezésekor Románia gazdaságát a túlhevültség jellemezte, többek között erről árulkodott a folyó fizetési mérleg hiányának 10%-ot bőven meghaladó szintje, amit nagy mértékben sikerült a beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetésekből finanszírozni. Az építőipar illetve az ingatlanpiaci árak jelentős felfutása szintén a túlfűtöttségről tanúskodtak.A krízis begyűrűzésekor, a külső források hirtelen elapadásával a fogyasztás, valamint átmenetileg a beruházások is nagy mértékben visszaestek, a bankrendszer helyzete romlott, a költségvetés prociklikus jellegéből adódóan, illetve a kiigazító lépések hiánya miatt pedig a deficit 2009-ben megközelítette a 9%-ot.2010 közepétől kezdődően azonban a Nemzetközi Valutaalap és az EU felügyelete mellett elkezdődött a költségvetési hiány ortodox lépésekkel történő lefaragása. Uniós összehasonlításban, ha Görögországot nem számítjuk, Romániában került sor a legnagyobb mértékű kiigazításra. Ennek sajnos elsősorban szociális szempontból voltak nagyon fájdalmas mozzanatai is. A költségvetési helyzet javulása mellett más területeken is elindult az egyensúly helyreállása. A folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen mérséklődött, a külső és a belső adósságráták csökkenésbe kezdtek. A háztartások illetve a vállalati szféra növelni tudta megtakarításait, ezek eredményeként a 130%-ot bőven meghaladó hitel/betét mutató napjainkra 90% közelébe csökken.

A makrogazdasági egyensúly javulásával az elmúlt két évben már nem volt szükség további jelentős megszorítások bevezetésére, gyakorlatilag 2013-2014-re sikerült egy olyan környezet alapjait letenni, ami lehetőséget ad egy újabb növekedési ciklus elindulásához. A gyakran fájdalmas igazodási folyamat most kezdett pozitív eredményeket hozni, tőkevonzás tekintetében Románia kedvező képet mutat. Azonban a helyzet még messze nem tökéletes, nagyon fontos volna javulást elérni például az EU-s alapok lehívása terén, de a sort lehetne folytatni.Melyek voltak azok a gazdasági szektorok, amelyek leginkább segítették a gazdasági növekedést az elmúlt időszakban?- 2013-ban keresleti oldalon a nettó exportnak volt a legnagyobb hozzájárulása a 3,4%-os növekedéshez, 2014-ben pedig a vezető szerepet a háztartások fogyasztási kiadásai vették át. A tavaly látott 2,8%-os gazdasági bővülésből 2,7%-ot ennek az utóbbi szegmensnek köszönhetünk. Habár az export továbbra is jól szerepelt tavaly, a belső kereslet hajtotta import szintén gyorsabban növekedett, így a kettő eredőjének GDP-re gyakorolt hatása a nulla közelében maradt.Termelési oldalon a mezőgazdaság meghatározó volt 2013-ban. Az agrár szektor jó teljesítménye nélkül a növekedés 1,4%-kal lett volna alacsonyabb. Egy évvel később a növekedés kiegyensúlyozottabbá vált, a fő szerepet már nem az időjárásnak kiszolgáltatott mezőgazdaság, hanem a piaci szolgáltatások szektora játszotta, de továbbra is jelentős hozzájárulást nyújtott az ipar is.Melyek voltak azok a szektorok, amelyek rosszul teljesítettek?- A keresleti oldal tekintetében sajnos épp a beruházások húzták le a GDP növekedést. 2013-ban a bruttó állóeszköz felhalmozás 7,9%-kal esett vissza, ez 2014-ben -3,5%-ra mérséklődött. Ennek ellenére régiós összehasonlításban a beruházási ráta még így sem tér el jelentősen az átlagtól. Termelési oldalon nem tudnék olyan ágazatot kiemelni, amelyik hasonlóan gyengén teljesített volna.

Hogyan jellemezné a román gazdaság 2015-ös kilátásait?- Összességében pozitívak a 2015-ös kilátások, előzetes gyors becslésünk alapján 3%-os növekedésre számítunk ebben az évben, inkább felfele mutató kockázatokkal. A fogyasztás továbbra is erős maradhat több faktornak is köszönhetően. Először is, a bérek robusztus növekedést mutatnak. Most februárban az átlagos nettó bérek országos szinten 6,5%-kal emelkedtek éves összehasonlításban. A lakosság vásárlóerejét pedig tovább növelheti a várhatóan rekord mélységbe süllyedő infláció, amiben a kormányzat által nemrég bejelentett ÁFA-kulcs csökkentés meghatározó szerepet játszik. Az előbbieken túl érdemes megjegyezni, hogy a fogyasztói bizalmi indexek érdemleges javulást mutattak az elmúlt időszakban, illetve a laza monetáris politika és az erősödő EU-s konjunktúra is pozitív hatással lehet a gazdaság alakulására.Az első negyedévben továbbra is jó teljesítményre számítunk. Egyelőre csak januárra illetve részben februárra érkeztek meg a gazdasági mutatók. Az év első hónapja bizakodásra ad okot. A kiskereskedelmi forgalom továbbra is erős volt, itt 6,3%-os éves bővülést láthattunk. Az ipari illetve építőipari termelés is pozitív tartományban tartózkodott, miközben a munkanélküliség tovább süllyedt. Eddig a februárra vonatkozó számok némileg gyengébbek voltak a vártnál, de ez az összképet még nem változtatja meg. Az előzetes GDP becslését a Statisztikai Hivatal május közepén teszi majd közzé.A kormányt az áfacsökkentés és a tb-járulék csökkentés miatt is bírálták Románia nemzetközi hitelezői és a Pénzügyi Tanács is. Ezek az intézkedések valóban elérhetik a kívánt hatást, a kieső bevételeket tudja pótolni a megnövekedett forgalom és a feketegazdaság csökkenése?- A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen típusú intézkedések inkább negatív hatással vannak a költségvetés egyenlegére, tehát a várt növekedésből és a gazdaság fehéredéséből származó plusz bevételek rövid távon nem tudják ellensúlyozni a bevételkiesést. Valószínűleg ez most sem fog másképp történni.

Jogos lehet több elemző és gazdasági szakértő azon félelme, hogy ezt a két jelentősnek mondható intézkedést a kormány időben túl közel valósítja meg egymáshoz?- Az év első két hónapjában a költségvetés számai valóban jól mutatnak. Február végén 2,3 milliárd lejes (GDP arányosan 0,33%-os) többletet közölt a Pénzügyminisztérium (márciusra a részletes adatok még nem elérhetőek). A bevételek 10,9%-kal növekedtek 33,8 milliárd lejre, miközben a kiadásokat 6,2%-kal sikerült mérsékelni 31,5 milliárdra.Továbbá az ÁFÁ-ból származó bevételek jelentősen, 19,5%-kal ugrottak meg, meghaladva a 10 milliárd lejes küszöböt, azonban itt egyedi tételek is torzíthatják a képet, ugyanis a kormányzat a hírek szerint tavaly év végén előzetesen fizetett vissza ÁFÁ-t egyes vállalatoknak, ami pozitív hatást fejthetett ki az év eleji számokra, de ennek pontos mértékét adatok hiányában nehéz megbecsülni. Az ÁFA-bevételek növekedési ütemét egy kedvező bázishatás is segítette, ugyanis a tavalyi év különösen gyengén indult. Valamint a fogyasztás felfutása is tovább erősíthette a növekedési ütemet.A fiskális lazítások valóban nagyon közel állnak egymáshoz. A költségvetés tekintetében két hónap után nehéz biztos képet alkotni a teljes idei évre vonatkozólag, ezért némi kockázatot rejtenek magukban az intézkedések, illetve talán azon is érdemes lett volna elgondolkodni, hogy a megjelenő mozgásteret, a plusz forrásokat esetleg más célokra is fel lehetne használni, többek között infrastruktúra fejlesztésre vagy egyéb más beruházásokra.A nagyobb veszélyt nem is feltétlen az idei év hordozza magában, hanem az ezt követő időszak, hiszen az ígéretek szerint a jelentős fiskális lazítások sora 2015 után is folytatódni fog. Egy ilyen gyors ütem, már komolyabb kérdőjeleket vetít elő a költségvetési deficitre nézve. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adóbeszedés sikeressége Romániában továbbra is az egyik legalacsonyabb EU-s szinten, számos államigazgatási reformra volna még szükség ahhoz, hogy a rendszer fenntarthatóbbá válhasson. Azt már láttuk, hogy milyen fájdalmas tud lenni, ha a gazdaság gyengélkedésével egy időben kell költségvetési megszorításokat eszközölni, az eddig elért eredményeket érdemes megbecsülni.

Az amúgy is nagyon alacsony inflációra, hogyan hathat az árak csökkenése? Van deflációs veszély?- A ma napvilágra került adatok szerint az éves infláció mértéke 0,8% volt idén márciusban. Előzetes becsléseink szerint az áruforgalmi adó 24%-ról 9%-ra való csökkentése júniusban negatív tartományba nyomja le az árak dinamikáját, de az sem kizárt, hogy akár az év végén is némileg 0% alatti inflációt fogunk látni. Azonban ez az árcsökkenés, nem az a fajta defláció, ami miatt különösebben aggódni kellene, ugyanis az ÁFA-csökkentés okozta bázishatás egy év elteltével kifut, valamint az előzetesen vártnál alacsonyabb árak tovább növelik a lakosság vásárlóerejét, ami egy újabb lökést adhat a fogyasztás erősödésének, ezért hosszabb távon inkább felfelé mutató nyomást gyakorol az árak alakulására. Ezen túl arról sem szabad megfeledkezni, hogy mind az EU-ban, mind pedig az Egyesült Államokban olyan jelek mutatkoznak, amelyek az infláció fokozatos normalizálódását vetítik elő, ez a romániai árszínvonalra is hatással lehet.Ezek mellett az intézkedések mellett várható, hogy a Nemzetközi Valutaalappal új hitelmegállapodás születik? Szüksége van-e egyáltalán Romániának egy ilyen jellegű megállapodásra?- A fiskális lazítások gyors üteme nagyon jelentős mértékben csökkenti a megállapodás valószínűségét. Igazából nincs szüksége a jelenlegi gazdasági környezetben Romániának ilyen jellegű megállapodásra, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon hasznos lehet, ha bizonyos célokat sikerül rögzíteni, ezek mentén pedig egy programot kidolgozni. Az IMF-es megállapodások erre kiváló keretet biztosítottak, segítették az előreláthatóságot, ami közvetett módon a kockázati felárak csökkenésében is fontos szerepet játszott.A jegybank nemrégiben tovább csökkentette az alapkamatot. Augusztus óta ez a hatodik alapkamat-csökkentés. Mi a célja ezekkel az intézkedésekkel a jegybanknak?- A jegybank elsődleges célja az árstabilitás biztosítása. Az alacsony importált árak, a potenciálistól még mindig elmaradó belső kereslet, valamint később az olajárak zuhanása miatt várható volt, hogy az infláció mértéke jóval a meghatározott 2,5% +/-1%-os cél alá ér. Ezért szükségszerűen a Román Nemzeti Bank több lépésben csökkentette az alapkamat mértékét a kereslet élénkítése érdekében, ami végső soron az infláció normalizálódását segíti elő. A jegybank által eszközölt monetáris lazítás teljesen összhangban van a szűkebben vett régiónkban, vagy az eurozónában tapasztalt trendekkel. Az előzőeken túl további fontos szempont lehetett a lej alapú hitelezés támogatása is a csökkenő lej kamatokon keresztül.Várható az alapkamat további csökkentése? – Jelen pillanatban arra látjuk a legnagyobb esélyt, hogy az alapkamatot a jegybank 2%-on tartja. Elméletileg az olyan rövid távon jelentkező kínálati sokkokra, mint amilyen az ÁFA csökkentése is, a jegybanknak nem kell szükségszerűen reagálnia. Továbbá a lazítás más fontos eszközök felhasználásával is megtörténhet, mint például a kötelező tartalékráták csökkentése, itt pedig még nagyon jelentős mozgástere van az RNB-nek, valamint a kamatfolyosó szűkítése is szóba kerülhet a monetáris transzmisszió megerősítésének érdekében.

Az Európai Központi Bank mennyiségi enyhítési programjának (QE) hatása már érezhető a romániai pénzügyi piacokon?

– Az EKB QE hatásainak első hullámai már az év elején is erőteljesen jelentkeztek, elég ha csak az állampapír hozamok januári csökkenésére vagy a lej euróval szembeni erősödésére gondolunk vissza. A fentiek mellett az EKB programja a Görögországgal kapcsolatos aggodalmakat is tompítja, ami közvetett módon a helyi piacra is pozitív hatást gyakorolhat.

Stay Informed című makrogazdasági elemzésük szerint tovább csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya. Milyen pozitív hatása lehet ennek a gazdaságra nézve?

– A folyó fizetési mérleg hiánya illetve a nettó saját finanszírozási képesség olyan mutatók, amelyek az adott ország makrogazdasági stabilitásába fontos betekintést adnak. Ezek az indikátorok segítenek a szóban forgó ország sérülékenységéről képet festeni, ezért a befektetők is rendszerint szorosan követik, ami kiváltképp jellemző a válság kirobbanását követő időszakra. A folyó fizetési mérleg hiányának elszabadulása a hazai fizetőeszköz jelentős gyengüléséhez és a kockázati felárak nagy mértékű növekedéséhez vezethet hosszú távon.A következő időszakban arra számítunk, hogy az erősödő belső kereslet hatására a folyó fizetési mérleg hiánya némileg növekedhet, de ettől még nem szabad megijedni. Egy továbbra is stabilan alacsony szinten lévő deficit olyan országok esetében mint Románia, nem feltétlen probléma, legalábbis ha a hiányt sikerül például EU-s forrásokból vagy külső közvetlen befektetésekből finanszírozni, ami végső soron a GDP növekedési potenciálját emeli meg.