Nem sztárokkal fotózkodni, hanem kiállni az értékek mellett

„A jelenlegi oktatási rendszer miatt a kreativitás kicsit kikopik belőlünk. Nem a próbálkozást, hanem a sikert dicséri. Ez kicsit oda vezet, hogy az emberek már az első kudarc után föladják. De nagyon fontos, hogy merjünk hibázni, merjünk sok mindent látni, és ettől sokkal kreatívabbak is leszünk” – kezdte előadását Somlai-Fischer Ádám , az immár 55 millió felhasználóhoz eljutó Prezi megálmodója és alapítója a hétvégén megrendezésre kerülő EFIKOT-konferencián tartott Skype-os előadásában.Saját bevallása szerint az alapító társakkal nagyon eltérő személyiségek. Ő eredetileg képzőművész volt, mindig az érdekelte, hogy amit csinál az eredeti legyen és új. A Prezit – vagy legalábbis a szoftver ősét –, gyakorlatilag saját magának építette, nem az volt a célja, hogy sokan használják vagy hatással legyen mások életére.

„Csak az érdekelt, hogy az ötletem eredeti, ez volt az őszinte belső motivációm.”

„Elsőként Halácsi Péter mondta, hogy érdekes az ötletem, és segítene sokkal jobbá tenni. Mikor realizálódott bennünk, hogy a Prezire nagy igény mutatkozik, egy startup alapításában kezdtünk gondolkodni. De hamar rájöttünk, hogy szükség van egy harmadik alapító társra is, mert ugyan hittünk a Preziben, nem tudtuk mit jelent egy startup, sem a kockázati tőke” – mesélte Somlai-Fischer.

Elmondása szerint harmadik alapítóként olyan CEO-t kerestek, aki azért szeretne céget építeni, hogy megváltoztassa a világot, nem pedig azért, hogy vagyont szerezzen. „Olyan cégvezetőt kerestünk, aki a hatalomra úgy tekint, mint egy eszközre, hogy valami jót csináljon. Nehezen, de megtaláltuk Árvai Pétert, aki rábeszélt, hogy hagyjuk abba az összes többi munkánkat és csak a Prezire koncentráljunk.

A pici Magyarországról egy világszintű terméket akartunk építeni.”

Az alapító szerint a sikerük egyik titka az volt, hogy annak ellenére sem keresték a kifogásokat, hogy a gazdasági válság közepét élték meg a startup indulásakor. Elmondta, az elején a korlátolt erőforrásaik ellenére is mindent rögtön a piacon igyekeztek kipróbálni, hogy onnan kapjanak visszajelzéseket. „Az első pár év arról szólt, hogy a lehető legtöbbet tanuljunk mindenről és maradjunk nyitottak. Igazán büszkék vagyunk amiatt, hogy a Prezinek első naptól pozitív volt a pénzáramlása, nem szórtuk a pénzt, csak olyan dolgokra költöttünk, amik valóban fontosak” – emelte ki.

„Rájöttünk arra is, hogy nagyon sok emberre lesz szükségünk ahhoz, hogy ezt a rengeteg álmot felépítsük. Vizuális gondolkodást próbáltunk globális médiummá tenni, ezért az is világos lett, hogy nagyon okos és kreatív emberekre van szükségünk, akik a saját területükről sokkal többet tudnak, mint mi. Olyan cégkultúrát kellett létrehoznunk, amely vonzza az önállóan gondolkodó és motivált alkalmazottakat” – mutatott rá. Kiemelte, a Prezinél azért nincs munkaidő, és azért dönt mindenki saját maga a napi tevékenységéről és a szabadságáról, mert nem szeretnék az alkalmazottakat olyan keretek közé helyezni, amely csökkentené a hatékonyságukat.A rájuk irányuló egyre növekvő figyelmet pedig próbálják tudatosan és okosan használni. „Nem sztárokkal fotózkodunk éjszakai szórakozóhelyeken, hanem olyan értékek mellett állunk ki nyilvánosan, amelyek számunkra fontosak”.Előadása végén a Prezi-alapító bemutatta új terméküket is a Nutshellt, amelyet a csapat a történetmesélés egyik új módjának szánt:

A legjobb visszajelzés, ha az alkalmazottak mosolyogva mennek dolgozni

Azokkal az emberekkel szemben, akik minket vezetnek, teljesen más elvárásaink vannak. Ezért egy vezető legfontosabb feladata az önfejlesztés. Minden vezetőnek elsősorban saját magát kell ismernie, és tisztában kell lennie azzal, hogy az elvárásai racionálisak vagy sem egy csapattal vagy annak tagjaival szemben – mondta Andrásy Boglárka , a Robert Bosch és az Autonet csoport HR-menedzsere. Andrásy előadásában kiemelte, a vezető a legtöbbet a munkatársaitól, az alkalmazottaitól tud tanulni, ezért nagyon fontos a lehető legjobban megismerni őket és az erősségeiket. Rámutatott, hogy egy vezető számára a dolgozó a legjobb barométer, a legjobb visszajelzést pedig számára is az jelenti, ha a munkatársai reggel mosolyogva mennek be dolgozni.

Az illat fontosabb, mint a zene

Az érzékszervi kommunikáció egy nagyon kis szegmenséről, a szagmárkázásról tartott előadást Kádár Magor , a kolozsvári BBTE oktatója, a Terra Nova képzési és kommunikációs központ vezetője. Elmondta, a szagmárkázás azért is fontos terület, mert egy márka abban az esetben lehet teljes értékű, ha minden érzékszervet képes megmozgatni. Emellett egy illat a márkaszemélyiség része is lesz, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon gyakran emlékeket, élményeket idéz fel.A szagkommunikáció azért jó egy vállalatnak, mert a fogyasztóból érzelmi válaszadást generál, emellett egy üzletben hosszabb ott tartózkodást és nagyobb költekezést eredményez. Kádár szerint a szagmárkázásban az az igazán izgalmas, hogy a szagmemóriánk a legfejlettebb. „Az eladásserkentésben sokkal fontosabbnak tartjuk, mint a zenét, valószínűleg csak a vizuális élményt nem fogja tudni verni” – emelte ki.

A legfontosabb, ami tudat alatt van

„Mindenki a termékeiről, a szolgáltatásairól szóló információval bombázza a fogyasztóit, de nagyon kevesen figyelnek oda az úgynevezett inside out-ra. Az inside out tulajdonképpen az, amire a fogyasztó vágyik, a szükségletei, az érzelmei, valamint ami a tudat alatt van” – mondta előadásában Kosza Alíz , stratégiai tanácsadó. Hozzátette: világszerte bebizonyították, hogy a fogyasztói döntések 80%-a emocionálisan születik meg. Kosza egyik példaként a Vodafone Power to you szlogenjét hozta fel, amelyről a vállalat felkérésére készített kutatást. Elmondta, a nemzetközileg használt szlogen azért nem működött Romániában, mert elsősorban az egyént szólította meg, holott a hazai lakosságra leginkább az jellemző, hogy a családját, a barátait előnyben részesíti saját magával szemben. „A Vodafone váltott, a kommunikációs stratégiájában, az egyén helyett már a csoportokat próbálja megszólítani” – magyarázta a szakértő. Előadásában kiemelte, téves kommunikációval hat hónap alatt el lehet veszíteni a célpiacot, amit a tapasztalatok szerint három év munkával lehet csak újra felépíteni.

Egy jó történet egy nap alatt körbemegy a Földön

„A sztorizásról fogok nektek mesélni, hogy bebizonyítsam, a marketingben ennek milyen nagy szerepe van” – kezdte előadását Sas István reklámszakember, filmrendező, pszichológus a konferencia utolsó plenáris előadója. Sas rámutatott, a narratívák jelentősége a marketingben folyamatosan nő. A személyes történetek, amelyekben a részletek megindítják a partnerek fantáziáját, hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyoldalú kommunikációból nagyon könnyedén kétoldalú születik, egy jó történet pedig az internetnek köszönhetően akár 24 óra alatt körbemegy a Földön.A reklámszakember szerint ahhoz, hogy a történetmesélés, mint marketingeszköz működjön, mindössze három feladatot kell elvégezni: – minden cég számára, akármilyen kicsi is, kell találni egy történetet (ettől lesz emlékezetes), – el kell mesélnie a saját szavaival és fényképeivel,- meg kell osztania az internettel.

Minden marketinges sztorizik

A sztorizást nagyon sok helyzetben fel lehet használni: előadás közben, cégtörténetnél, PR-munkában, márkaépítésnél, közösségi médiában, de még csapatépítésnél is. „Még valamikor 1963-ban Gordon Cooper amerikai asztronauta kiejtett az űrben a kezéből egy Hasselblad fényképezőgépet. Ezt a sztorit a vállalat úgy használta fel, hogy nagyon sokáig mindenhol elmesélte: a Föld körül kering egy új mesterséges égitest, a mi fényképezőgépünk. Nagyon friss sztori, hogy egy iPhone 6 okostelefont szintén ballonnal vittek föl a sztratoszférába, ahol extrém alacsony hőmérsékleten is, majd 30 kilométer zuhanás után is működött. Egy érdekes sztori sokkal jobban elmondja azokat a tulajdonságokat, amiket más módon jóval nehezebb közölni.”

Amikor a sztori visszaüt

Sas kiemelte, újabban a történetmesélés fegyvere átkerült a fogyasztók kezébe is: a világhálónak köszönhetően már ők is széles közönség előtt tudnak sztorizni, és ha a történet negatív töltetet kap, „abból sok jó nem származik”. Az ilyen jellegű történetmesélés leghíresebb képviselője Dave Caroll , aki a United Airlines egyik járatával szeretett volna utazni, de a társaság csomagkezelői összetörték a gitárját. Többszöri próbálkozás után sem kapott kártérítést a vállalattól, így írt egy dalt, amiben elmeséli az esetet:

A szakember szerint a sztorizás egyik legnagyobb előnye az, ha eléggé érdekes egy történet, akkor a média képtelen lesz kikerülni. „Tanulmányok szerint, az úgynevezett content marketing háromszor nagyobb érdeklődést képes kiváltani, mint a hagyományos marketing. Ha ez igaz, akkor egy nagyon fontos állomáshoz értünk el a reklámok történetében.”