„Azok teljesítenek most jól, akik hagyták a lázat egy kicsit tombolni”

Az innováció volt a központi témája a február 27-én Bukarestben megszervezett magyar üzleti konferenciának. Az előadók a gazdaság egésze, és a legkisebb gazdasági szereplők szempontjából is körüljárták a témát. A konferenciát a Romániai Magyar Üzleti Egyesület a Romániai Magyar Közgazdász Társaság bukaresti szervezetével, Magyarország Bukaresti Nagykövetség ével és a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamará val közösen szervezte.

Innováció egy hagyományos iparágban

A Magyar Posta ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a postai iparág többi szereplője: csökkenő levélpiaci forgalom, fogyasztói szokások változása, helyettesítő termékek térnyerése. Ezek a tényezők együttesen jelentős árbevétel-kiesést okozhatnak – mondta Dr. Polacsek Csaba , a Magyar Posta Zrt. Igazgatóságának a vezetője. A jövedelemtermelő képesség fenntartása érdekében a társaság egy három pilléren alapuló, új üzleti modellt dolgozott ki: olcsóbb és hatékonyabb technológia bevezetésével, valamint a szolgáltatások elérhetőségének növelésével kívánja megőrizni a hagyományos postapiaci pozícióit, ugyanakkor az ügyfelei igényeit figyelembe véve folyamatosan új szolgáltatásokat fejleszt ki. Harmadrészt akvizíciók, stratégiai partnerségek révén olyan új piacokon jelenik meg, ahol a meglévő infrastruktúrája hasznosításából eredő szinergia versenyelőnyt jelent.

Polacsek példákkal is szolgált: számlabefizető automaták kerültek üzembeállításra 2015. év folyamán több forgalmas postán, közlekedési csomópontban és bevásárlóközpontban, a társaság a magyar piacon elsőként állított üzembe csomagautomatákat a fiatal generáció megszólítása és a megváltozó fogyasztói igények kielégítése érdekében. Elkészült a postai mobil applikáció iOS és Android platformokra: ezen az iCsekk-befizetésen túl egy csomag- és levél díjkalkulátor is elérhető, kényelmi szolgáltatásként pedig lehetséges az időpontfoglalás a postai küldemények átvételéhez, de a csomag nyomkövetése is. A Magyar Posta 2015-ben elektronikus levelezési szolgáltatásokat vezetett be, szerepet vállalva a magyar közigazgatás elektronikus ügyintézésre való áttérésében, ami azt jelenti, hogy hiteles konverziót biztosítanak az elektronikus és fizikai levelezés között, igazolják az elektronikus dokumentumok feladását és átvételét.

A Magyar Posta a banki szolgáltatások terén is megerősítette partneri együttműködését, részesedést szerzett az FHB Kereskedelmi Bank Zrt-ben. A posta a kínált pénzügyi termékkörét bővíti, biztosításkötéssel, államkötvényekkel, betétekkel is foglalkoznak már.

Az innovációt érő „támadások”

„Az innovációhoz kemény, céltudatos munka szükséges. Szorgalom, kitartás és elkötelezettség híján a tehetség, a leleményesség és a tudás haszontalan.” P. Ducker szavaival indította előadását Hoffer Ilona , a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki A Múzsa csókja és az alkotás művészete az innovációban címmel tartott előadást. Elmondta: tudományos megközelítés szerint az a vállalat számít innovatívnak, amely árbevétele több, mint húsz százaléka származik az előző három évben bevezetett termékekből. A piacon tapasztalható trendek és tendenciák kapcsán Hoffer rávilágított: a külső és belső körülmények összetettebbé váltak, a piaci bizalmi szint csökkent, így célirányosabb megközelítés, kevesebb menedzsment eszköz szükséges az innovációban.

Az előadó több figyelmet igénylő tényezőt is kiemelt, a legtöbb veszélyt szerinte napjainkban az informatikai támadások hordozzák. Nem csak a hackertámadásokra gondolt, hanem a távozó kollégákkal együtt távozó pendrive-okra, a közösségi oldalakon véletlenül közölt üzleti titkokra is. Hoffer szerint a jelenlegi információtechnológia korlátozza a növekedést, az árak gyors összehasonlíthatósága kikezdi a vásárlói lojalitást, a munkába lépő új generációk pedig új követelményeket támasztanak, azt várják el, hogy egy másfajta kultúrát valósítson meg a munkaadó. Felértékelődött a munkatársakkal való együttműködés, egyre fontosabb, hogy partnernek tekintsük az alkalmazottakat. Az egyetemi oktató a technológiai trendek kapcsán arról is beszélt, hogy elmosódik a magánélet és a munka közötti határvonal, a leghatékonyabb időszak ugyanis nem feltétlenül munkaidőbe esik.

Románia külső versenyképessége

Dr. Nagy Ágnes , a központi bank (BNR) Igazgatótanácsának tagja, a BBTE oktatója az innovációt Románia versenyképessége szempontjából közelítette meg. Elmondta, hogy a válság után a romániai export jól teljesített, a fő kereskedelmi partnerekkel szembeni piaci részesedés folyamatosan nőtt, különösen a gépek és szállítóeszközök iparágában. Románia fontos autóipari termelő országgá vált Kelet-Európában. Annak ellenére viszont, hogy jelentős strukturális átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedben, Románia komparatív előnye a munkaerő-igényű termékek és az alacsony és közepes képzettséget igénylő iparágak termékeire összpontosult.

Statisztikai adatok segítségével Nagy rávilágított: a minőségi export viszonylag alacsony a regionális versenytársakhoz képest, a legtöbb termék besorolása az uniós minőségi létrán az alsó tartományban helyezkedik el. „A jövőben az export minőségének a javítására és a magas tudást igénylő exporttermékek diverzifikációjára lenne szükség, ami segíthetné a gazdaság fenntartható fejlődését közép és hosszú távon” – következtetett.

A lej lett a gazdaság oroszlánja

A tavalyi év során világszinten a gazdaság 3,3%-kal növekedhetett, hasonlóan 2013-hoz. Az idei évre enyhe gyorsulásra lehet számítani. Az Egyesült Államok gazdasága az eredeti várakozásoknál jobban teljesít, ez sajnos Európára nem igaz – mondta el Diósi László , az OTP Bank Románia vezérigazgatója előadásában, jelezve: a világ összterméke idén meg fogja haladni a 80 ezer milliárd dollárt. Az európai nagyok közül az Egyesült Királyság és Németország teljesít a legjobban, de régiónk is az átlag felett növekedett. „Azok teljesítenek most jól, akik a válságot hagyták egy kicsit tombolni, nem puhították különböző szociális programokkal. Mint a szervezetben a láz, kicsit rendet csinált a válság is egyes államokban, amelyek most növekedni tudnak” – példálózott. Románia GDP-je újra történelmi csúcson van, igaz, csak hat évvel a válság kitörése után lehetetett ezt elérni. A régiót általában a kilábalás jellemzi, de vannak eltérő történetek: Szlovákia a megfelelő szerkezeti és gazdasági reformok miatt lett a régió legjobban növekvő gazdasága, Horvátországban viszont nem találták az orvosságot, tart a recesszió. „Jelenleg Görögország GDP-je 25%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. Én annak a pártján állok, hogy ki kellene engedni őket az eurózónából pár évre” – mondta Diósi.

Az OTP Románia vezetője több más mutatót is érintett: Romániában az ipari termelés éves növekedési üteme lassul, ebben a feldolgozóipar meghatározó szerepet játszik, de 2008-hoz képest ipari növekedésben még Szlovákiát is megelőzzük. Az építőipar is feltámadni látszik, megnőtt a kiadott engedélyek száma, és a nemzetközi összehasonlításban is látszik a kiugrás. Ez nemcsak a lakásépítésnek köszönhető, hanem a kormányzati beruházásoknak is, bár Románia azért megmaradt az utolsó helyen az EU-s alapok lehívásában. 2015 során a fogyasztás növekedni fog, egy egészséges pályára lép, az európai átlagot meghaladó mértékben fog nőni. A lej lett a gazdaság oroszlánja: a lej stabilitása fontos szerepet játszik a gazdaság növekedésében. A hitelállomány növekedése lejben történik, mind a vállalkozók, mind a magánszemélyek esetében, a devizahitelek állománya pedig csökken.

A kamatok történelmi mélységben vannak. A három hónapos ROBOR bankközi kamatláb 1,4%-on áll, és valószínű, hogy ezen a szinten stabilizálódni fog – mondta Diósi. Ez már kellően olcsóvá tette a kölcsönöket, a vállalkozók hitelhez tudnak jutni bármilyen mennyiségben, véli a bankár.

Innováció a kreatív iparban

Magyarországon a kreatív iparágak az elmúlt négy évben a második legdinamikusabb növekedést mutatják a járműgyártás után – mondta el Ács Zoltán , a magyarországi Design Terminál Nemzeti Kreatív Központ inkubációs programjának a vezetője előadásában. Míg utóbbit nagy gyártók generálják, addig a médiát, építészetet, design-t, könyvkiadókat, előadóművészeteket, reklámcégeket magába foglaló kreatív ipar sokkal organikusabban fejlődik: sok a családi és kisvállalkozás, mégis gyorsabban nő az ágazat, mint például az állam által nagyvonalúan támogatott mezőgazdaság. A kreatív ipar adja a munkahelyek 4,4%-át a magyar gazdaságban és 3,7%-át a GDP-nek. Az ágazat ötször olyan gyorsan fejlődik, mint a teljes gazdaság, de ez főleg az exportnak köszönhető: a belső piacra dolgozó cégek árbevétele 8%-kal csökkent, azok viszont, akik ki tudtak lépni a nemzetközi piacra, 300%-kal nőttek.

Ács arról beszélt, hogy jól képzett, fiatal munkaerő van jelen a kreatív iparban, és ott erős a kreatív ipar, ahol erős a kultúra, ugyanis a kultúra táptalaja az innovációnak. Az ágazatban sokkal nagyobb növekedési potenciál van, mert az ellátási lánc szemei még csak most kezdenek összekapcsolódni – fogalmazott. A Design Terminál design-cégeknek, startupoknak, vagy smart city projekteknek nyújt különböző típusú támogatást: fejlesztik a menedzsment készségeket, valamint a finanszírozási formák megtalásában is segítséget nyújtanak. Működik egy konzultációs program, amelynek a keretében a már eladásokkal rendelkező, a design és új média területéről érkező cégeknek adnak tanácsot. A mentorprogram egy hosszabb, hat hónapos folyamat, nagy ugrás előtt álló cégeket választanak ki, akik most lépnének ki a globális piacra, és finanszírozást keresnek.

Innovatív vállalkozók

A konferencia második felében panelbeszélgetéseket szerveztek. A romániai magyar sikeres vállalkozók bemutatását hagyományosan Daradics Kinga , a MOL Románia vezérigazgatója moderálta. Bemutatkozott Bertóti Lóránt , a kolozsvári SoupeR levesbár tulajdonosa, aki elmondta: már a vállalkozás ötlete innovációnak számít, a hétköznapokban pedig azzal próbálnak újítani, hogy folyamatosan változtatják a menüt, és új levestípusokat ismertetnek meg és fogadtatnak el a vendégekkel.

Bara Oszkár László az Aptus Software képviseletében elárulta: a válság teremtett lehetőséget az innovációra: minden cég csökkenteni akarta a raktárkészletét. Ők többek között egy olyan rendszert dolgoztak ki, amely automata módon, füllhalgatón keresztül irányítja az alkalmazottakat a raktárban. Bene Róbert , a TheAutoExperience kidolgozója két éve dolgozott ki egy autóipari szakemberekből álló csapatot, akiknek a segítségével a romániai piacon úttörőnek számító autós prémium szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfeleknek. „A munkafolyamatokba építtettük az innovációt. Például bevezettük az elektronikus aláírást, így egy jegyzőkönyv elkészítése 30 perc helyett csak 15-öt igényel” – mondta.

Innováció a pályázatokban

Az innováció szerepe a 2014-2020-as pályázati ciklusban című panelbeszélgetést Nagy Imecs Péter , a Goodwill Consulting ügyvezetője vezette, Ilyés Szabolccs al (Regional Consulting and Management) és Dobrotka Ágnes sel (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara) beszélgetett. Elhangzott: az új pályázati időszakban a kifejezetten innovációra igényelhető támogatásokat akkor lehet igénybe venni, ha a pályázó doktori értekezéssel rendelkezik a területen, vagy már van regisztrált licence. A romániai kutatásfejlesztési stratégia szerint a biogazdaság, az információ-technológia, az energetika és a nanotechnológia lesznek a kiemelt területek. Azok, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, a hagyományos, vállalkozásoknak szóló pályázati formákban kell gondolkodjanak.

Innovatív üzletviteli módszerek

Az innovatív üzletviteli módszerekről szóló panelbeszélgetésen Rácz Attila , a Magic Solutions tulajdonosa bemutatta a cég innovatív vállalatirányítási termékét: egy olyan applikációt fejlesztettek ki, amellyel egy cég vezetője bármikor elérheti és elemezheti a cég pénzügyi mutatóit.

Jurás Ádám , a Hipwerk ügyvezető igazgatója bemutatta startupokra szakosodott cégét, amely kizárólag dinamikusan növekvő termékeket fejleszt és széleskörű szolgáltatást biztosít az ötletgazdának: tanácsadást, projekttervezést, dizájnt, modern marketinget. Moldován Borsos Renáta , az Advance Thinking tanácsadója is bemutatkozott, cége a leadership és menedzsment területén ad tanácsot, és a „megtervezett sikerben” hisz.