Kolozsvár egy főre eső GDP-je ötször alacsonyabb, mint mondjuk Európa északi nagyvárosaié – derül ki egy tanulmányból.
Annak ellenére, hogy a közép-kelet-európai országokban zajlott az elmúlt években a legnagyobb ütemű gazdasági növekedés a kontinenesen, az európai népesség északnyugati irányba migrál – ez derül ki a Bloomberg Philantrophies és a London School of Economics közösen elkészített tanulmányából, amelyet a CityLab is közölt.Az európai migráció okainak kirajzolásához az elemzés készítői elsőként amellett, hogy az országok 2003 és 2013 közötti átlagos éves gazdasági növekedését is kiszámolták, megbecsülték azt is, hogy néhány jelentősebb közép- és kelet-európai város esetében mekkorára volt tehető az évenkénti GDP-bővülés. A tanulmány a romániai városok közül csupán Kolozsvárra tér ki, a becslések szerint az említett időszakban a város évente átlagosan 4,1%-os növekedést tudott felmutatni. 2003 és 2013 között a legnagyobb átlagos növekedés egyébként Litvánia, Moldova és Albánia nagyvárosaiban volt, de Bulgária és Szlovákia fővárosai is rendkívül jól teljesítettek. Hiába ugyanakkor a GDP magas arányú bővülése, az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a többnyire csekély növekedést felmutató észak- és nyugat-európai városok egy főre eső GDP-je még mindig többszöröse a keleti városok ezen mutatóinak. Míg Kolozsváron az egy főre eső GDP szintje 5 840 euróra (6 652 dollárra) tehető, addig Koppenhágában például az 56 100 eurót (56 100 dollárt) is eléri.
Érdekesség, hogy a megszorítások sújtotta dél-európai országok és nagyvárosok esetében alábbhagyott a növekedési lendület, sőt sok esetben visszaesés figyelhető meg. Ezeket az országokat mégis leginkább a fiatalok magas munkanélküliségi rátája sújtja, amely – akárcsak az egy főre eső GDP – nagyon jól mutatja, hogy miért dönt északi vagy nyugati munkavállalás mellett nagyon sok fiatal.Bár eddig is nyilvánvaló volt, hogy a déli országokban nagyon alacsony a fiatalok foglalkoztatási rátája, mégis megdöbbentő, hogy Athén és Barcelona esetében a 25 év alatti fiatalok majdnem kétharmada (58, illetve 60%-a) munkanélküliként van bejegyezve. S bár azt is tudtuk, hogy majdnem mindenik európai országnak vannak ilyen jellegű problémái, meglepő, hogy Európa több északi és nyugati városában, köztük az egyik leggazdagabbként számon tartott Stockholmban 30%, az Egyesült Királyságban található Sheffieldben pedig 35%-os a fiatalok munkanélküliségi rátája, ezt pedig a tanulmány szerint tovább súlyosbítja a fiatalok munkaerőpiacra való integrálásának rosszul szervezettsége is.Ugyan vannak kivételek, Észak- és Nyugat-Európa városaira mégis az jellemző, hogy a fiatalok könnyebben találnak munkát, ez pedig tovább erősíti az ebbe az irányba történő migrációt is, még a nagyobb GDP/fő mutatójú dél-európai városokból is. Az európai fiatalok munkanélküliségi mutatói alapján állították össze az alábbi ábrát:
A fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is magyarázható, hogy Európa legnagyobb városai folyamatosan növekednek, ezzel szemben a kontinens nagyon sok régiójában a lakosság száma folyamatosan apad. A tanulmány szerzői szerint ez nemcsak az országok közti, hanem az országon belüli migrációnak is köszönhető. Albánia fővárosában, Tiranában például évente 2,8%-kal növekszik a lakosság száma, közben az ország többi részében egyre nagyobb elnéptelenedési problémákkal küzdenek.Érdekes az is, hogy a jelentősebb népességrobbanás nem feltétlen csak a legnagyobb városokban következett be a vizsgált periódusban, ebben a tekintetben közepes városok, mint Manchester, Utrecht és Brüsszel „teljesítettek” a legjobban. Ezeknek a városoknak a növekedése talán az alacsonyabb ingatlanárakkal és a jóval kisebb megélhetési költségekkel is magyarázható.
A keletről észak-nyugat irányba történő migrációt az alábbi ábra mutatja a legjobban, amelyen jól látszik, hogy a legtöbb határon túlról érkező bevándorlót fogadó nagyvárosok nagyrészt az Északi-tenger és a La Manche-csatorna szomszédos országaiban csoportosulnak. Az ábrából az is kitűnik, hogy London lakosságának már a több mint 36%-a más országban született. A nagyobb városok közül a legtöbb bevándorlót Lausanne fogadta, a svájci város lakosságának 41,9%-a külföldről érkezett bevándorló. Az viszont, hogy Közép- és Kelet-Európa hogyan lesz képes pótolni a tehetséges elvándorló munkavállalókat, továbbra is nyitott kérdés marad.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!