Az a szép, Ozosep: nagy sikernek örvend a székely termékvásár Bukarestben

Ezen a hétvégén már negyedik alkalommal szervezik meg a fővárosban a Balassi Intézet udvarán az Ozosep termékvásárt, ahol a bukarestiek is lehetőséget kapnak arra, hogy hagyományos székely kistermelők termékeit vásárolják meg. Nagy-Bege Zoltán , a vásárt szervező Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) bukaresti fiókjának elnöke a Pénzcsinálók megkeresésére elmondta, most már visszatérő vásárlóik is vannak, és egyre több bukaresti tudatosan követi, hogy mikor lesz a következő vásár.A holnap induló kétnapos vásáron 26 termelő lesz jelen, az előző vásárok tapasztalataiból kiindulva a legnépszerűbb termékek valószínűleg most is a hús- és sajtfélék lesznek. „Három-három hús- és sajttermelőnk lesz a hétvégén, de házikenyeret, mézes pogácsát, befőtteket, lekvárokat, szörpöket, teákat, szappanokat is vásárolhatnak a bukarestiek. Itt lesz a Csíkszentsimoni Sörmanufaktúra is a Székely Sörrel és az Igazi Csíki Sörrel” – mondta Nagy-Bege.

Az Ozosep termékvásárt az RMKT bukaresti fiókja szervezi. Nagy-Bege elmondása szerint több ötlet szerencsés találkozásából alakult így. „Erre az évre a társaság egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy ne csak szakmai érdekképviselet legyen, hanem próbáljon segíteni a kisebb vagy nagyobb közösségek számára” – mesélte. Így merült fel az ötlet, hogy olyan székelyföldi kistermelőket segítsenek, akik abban érdekeltek, hogy új piacok fele nyissanak.Az első vásárt novemberben szervezték, a hétvégi lesz a negyedik. Nagy-Bege szerint már az elején világos volt számukra, hogy az ilyen termékeknek a megítélése viszonylag pozitív a fővárosban, hiszen a társaság több tagjának is van tapasztalata a hagyományos termékek forgalmazásában. A szervezetnek a Hargita megyei tanács, illetve az Agrárkamara segített termelőket toborozni. „Az asztalokat és a sátrakat is ők biztosították, emellett vásárról-vásárra pénzügyileg és szervezésben is jelentős a hozzájárulásuk az eseményhez.”

Az a szép, Ozosep

„Nagyon sokat vitáztunk azon, hogy mi legyen a neve a vásárnak. Végül azért döntöttünk az Az a szép, románosan Ozosep elnevezés mellett, mert azt szerettük volna elérni, hogy a bukaresti románok is érezzék ennek az eseménynek a magyar vonatkozását. Fontos volt, hogy az üzenet már az elnevezésben is megnyilvánuljon, nyilván a magyar helyesírásnak megfelelő elnevezést nem sok román értette volna” – mondta Nagy-Bege. A célközönség elsősorban román. A reklámozás is túlnyomórészt románul zajlik, viszont természetesen magyar nyelvű szórólapokkal is népszerűsítenek.

A szervezők célja, hogy a kisebb termelőket segítsék, viszonteladókat nem fogadnak. A résztvevők túlnyomórészt saját maguk árulják az árut, csak nagyon kevés termelő küld alkalmazottat. „Azért a legkisebb termelőket kerestük, mert úgy gondoljuk, nekik van szükségük a segítségünkre. Több nagyobb termelőt is visszautasítottunk, akikről tudtuk, hogy már saját értékesítési hálózattal rendelkeznek. Nem nekik szól ez a vásár” – nyomatékosította.

Abban reménykednek, hogy a kicsik előbb-utóbb kinövik a vásárt, a helyükre pedig még kisebbek jönnek.

Nagy-Bege szerint a termelők felkészülten érkeznek a vásárra, szinte minden terméken van román nyelvű felirat is, emellett a társaság szórólapokkal is segíteni próbálja a termelők munkáját, hogy azok a vendégek, akik szeretnék, tudják jobban beleásni magukat a székely hagyományokba, valamint abba, hogyan készülnek a termékek. „Most már visszatérő vásárlók is vannak, többen tudatosan követik, hogy mikor van a következő vásár. Ami nagyon nagy attrakciónak bizonyult – de ez nyilván valamilyen szinten időjárástól is függ –, hogy a helyszínen igyekszünk minden alkalommal bográcsgulyást is készíteni, vagy valamilyen magyaros ételt.” Nagy-Bege szerint a gulyás nagyon népszerűnek bizonyult, egy alkalommal 400-500 adagot is el tud adni az a vállalkozó, akinek éppen kiadják a sarkot, ahol főzni lehet. „Egyelőre egy bukaresti, magyar vonatkozású vendéglősnek adtuk ki, de felkértünk székelyföldi vendéglősöket és panziósokat is, hogyha szeretnének jöjjenek ők is főzni. Ez nekik is egy lehetőség lenne, hogy népszerűsítsék a vállalataikat.”

Egyre több a látogatóA vásárra kilátogatók száma abszolút növekvő trendet mutat, az első hétvégén körülbelül 500 látogató volt, a másodikon 700, míg a harmadikon annak ellenére is sikerült meghaladni az ezer vendéget, hogy mindkét nap szakadt az eső. Nagy-Bege szerint már a vásár román nyelvű Facebook-oldala is egyre népszerűbb, kevesebb mint egy hónap alatt megkétszereződött a like-ok száma.

Azt tapasztalták, hogy a vásárlók többsége valamilyen szinten kötődik Erdélyhez. Vagy Erdélyből származik, vagy a családjában van valaki.

A szervező szerint az is nagyon érdekes, hogy bár a Balassi Intézet nincs forgalmas helyen, mégis sokan meglátogatják. „A vásárlók azért jönnek ide, mert eljutott hozzájuk az esemény. Ez nem az a típusú vásár, hogy egy vasárnapi séta közben valaki kíváncsiságból arra téved, hanem valamilyen szinten eljutott hozzá az az információ, hogy itt milyen típusú termékeket lehet venni. A vendégek nagyjából tudják, hogy mi várja őket itt.” Valószínűleg ezért van az is, hogy a látogatók több mint 90%-a vásárol is valamit. „Aki idejön, általában valamilyen kis zacskóval megy el. Ez nagyon fontos a termelők szempontjából, hiszen költségeik adódnak abból, hogy beutazzanak a fővárosba, és eltöltsenek itt egy éjszakát” – hívta fel a figyelmet Nagy-Bege.

„A vásárra mindig próbálunk rászervezni más érdekes eseményeket is. Gyerekeknek volt például mézeskalácssütés, januárban a farsangi időszak miatt volt álarckészítés. Ezen a hétvégén – ugyan nem igazán magyaros szokás, de a bukarestiek körében népszerű és mivel találtunk egy székelyföldi kézművest, aki bevállalta – márciuskákat készítünk gyerekekkel. Volt már koncertünk és Csíkszeredából sikerült néptáncosokat is hozni. Igyekszünk mindig valamivel színesíteni a programot.”