„A legjobb bárosunk inkább elmegy hajóra dolgozni”

“Székelyföld számára a turizmus kitörési pontot jelenthet. A régió természeti adottságainak köszönhetően egyre több turista látogatja meg a térséget. Önmagában persze lehetne vitatkozni azon, hogy Székelyföldet turisztikailag hogyan kell értelmezni, mert valószínűleg másként értékelik a román, másként a magyarországi, és másként a külföldi turisták” – indított Zsigmond Barna Pál , Magyarország csíkszeredai főkonzulja, az RMÜE konferencia Turizmusfejlesztés Székelyföldön című panelbeszélgetésének moderátora.Zsigmond egy 2009-es, Barna Gergő és Kiss Tamás által készített felmérésre hívta fel a figyelmet, amelyből kiderül, hogy a székelyföldi turizmus a legtöbb vendéget Romániából fogadja. “A turisták 60-70%-a belföldi, 20-30%-a magyarországi, és csak kevesen érkeznek harmadik országból.”

“A román turisták valószínűleg Székelyföld alatt mást értenek, mint egy magyarországi, aki nemzeti, történelmi vagy egyéb kapcsolódási pontokat keres”

– mondta a főkonzul. Szerinte érdekes tapasztalat, hogy nagyszámú panzió mellett nagyon kevés a szálloda Székelyföldön. “A térségben, még az országos átlaghoz viszonyítva is, meglehetősen átlag alatti a szállodák száma, viszont rengeteg panzió épült, ebben a tekintetben Székelyföld élen jár.

Kétféle panziótulajdonos van Romániában

Ilyés Szabolcs György , a Regioconsult ügyvezetője szerint az elmúlt időszakban valóban óriási volt a pályázói kedv hegyvidéki kis projektek, panziók létesítéséhez. “Ebben Hargita megye és Háromszék is élen járt. A két megyében az elmúlt hét éves költségvetési ciklusban kétféle panzió-befektető volt: az egyik panzió címszó alatt épített egy jó kis házat magának, míg a másik befektetőtípus – ők voltak a többségben – tényleg panziókat és tényleg turisztikai befektetéseket létesített. Ezekre viszont nagyon sok esetben az volt a jellemző, hogy egy sikeres vállalkozó, látva a nagyszerű lehetőséget, belevágott a turizmusba is, annak ellenére, hogy nem létezett a megfelelő szakmai tudás, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy ezek a létesítmények jól működjenek” – magyarázta Ilyés, aki hozzátette: az is problémát jelent, hogy ezek mellé a panziók mellé sajnos nem létesültek olyan szolgáltatások, intézmények vagy befektetések, amelyek érdemben többet tudtak volna nyújtani. Az ügyvezető szerint a jövőben két irány körvonalazódik, ami az Európai Uniós támogatásokat illeti: az egyik az olyan jellegű turisztikai befektetéseket érinti, amelyek nem csak szálláskapacitás bővítésére vonatkoznak, ezek leginkább a vidéki kis- és közepes vállalkozásokat érintik. Nagy turisztikai projektekre is lesz támogatási lehetőség, de a jelenlegi dokumentumok szerint ebben a kategóriában az önkormányzatok és az állami intézmények kiemelt projektjeire szeretnének forrásokat rendelni.

Székelyföldi turisztikai egyesületet hoznának létre

Horváth Alpár , a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, a Turizmusfejlesztés Székelyföldön című kötet szerzője szerint a székelyföldi turizmus előmozdítása érdekében elengedhetetlen lenne a turisztikai desztináció menedzsment rendszer terjesztése. “Ez már Magyarországon beindult, több irányból fakadóan. Azt kezdtük el, hogy a megyei önkormányzat és azon belül a Hargita Közösségi Társulás munkatársaival megpróbálunk egy önkormányzati vállalkozó és civil együttműködést elindítani, aminek a bevallott célja egy székelyföldi turisztikai egyesület létrehozása” – mondta Horváth.

Az egyik járható út szállodaláncokhoz csatlakozni

A panelbeszélgetésen székelyföldi szállodák ügyvezetői és tulajdonosai is bemutatkoztak. A csíkszeredai Fenyő szálloda a 2001-es privatizáció során került magánkézbe, akkor a hotel új tulajdonosa az épület teljes újjáépítése mellett döntött. “Mint szakember úgy éreztem, hogy kevés lesz csupán felújítani az épületet, ezért szállodaláncokkal tárgyaltunk. A Hunguestnél kötöttünk ki, készítettem egy anyagot a szállodáról, valamint a szállodát illető lehetőségekről. Elolvasták és érdekesnek találták, ezután pedig a tulajdonosok közötti tárgyalás vette kezdetét, amit megegyezés követett” – ismertette Tódor Etelka , a Hunguest Hotel Fenyő ügyvezető igazgatója.Az ügyvezető kifejtette, szállodájukban a román és a külföldi vendégek közti megoszlás jelenlegi aránya 50-50%. Nem volt ez mindig így: az első tíz évben a külföldi vendégek aránya körülbelül 74%-ra volt tehető.

2001-ben történt a szovátai fürdővállalat privatizációja is, amelyet a Danubius Szállodalánc a Corvinus Befektetési Zrt.-vel közösen vásárolt meg. Első fázisban teljesen felújították a Szováta Szállodát a wellness központtal együtt. “Tavaly a tulajdonos úgy döntött, hogy még egy szállodát felújít, így idén avattuk a második négycsillagos szállodánkat. Összesen 400 szobával dolgozunk, ebből két szálloda négy csillagos, egy pedig két csillagos” – mutatta be a vállalatot Kaján Júlia gazdasági igazgató.A vendégek nemzetiségi összetételéről Kaján elmondta: “közel 70%-os részt a belföldi turisták tesznek ki. A romániai vendégek nagyon szeretik Szovátát, hiszen tradíciója van a városnak a gyógyturizmus terén, a kereslet pedig az utóbbi időben nem lankadt. A második legnagyobb küldőpiacunk a moldáv piac, amely a vendégek több mint 25%-át adja. Nagyon szomorúan éljük meg, hogy a Magyarországról érkezettek csupán 2%-ot képviselnek a vendégstruktúrában” – fejtette ki Kaján.

Ahogyan ő fogalmazott, feleségével együtt két éve csöppent a turizmusba Szarvadi-Téglás Lóránd , a Grand Hotel Bálványos társtulajdonosa. Ugyan a szállodát 2007-ben vásárolták társaikkal, azt menedzserek működtették a felújítást követően. “2012-ben rájöttem, hogy nagyon hiányzik vagy egy nemzetközi hotellánc által biztosított know how, vagy a gazda szeme. Mivel az első nem volt meg, úgy döntöttünk, hogy több időt szánunk a szállodára” – ismerte el a Domo üzletlánc egyik alapítója. “Épülőben van egy wellness projekt is, Szováta egy csoda, de fel szeretnénk zárkózni arra a színvonalra.”Szarvadi-Téglás elmondta, a szálloda 112 szobáját most főleg konferencia-turizmusra használják, hétvégéken cégek konferenciákat, tréningeket tartanak. A kihasználtság ezért körülbelül 80%-os hétvégén, és 10%-os hétköznapokon. “Ezen, reméljük, hogy az új wellness központ változtatni tud, és növekedik a vendégéjszakák száma. Nagy kihívás, hogy tartalmas programokat biztosítsunk a vendégeknek, mindent mi kell megszervezzünk. Saját színpadot szeretnénk építeni, szeretnénk egy egyhetes filmfesztivált és egy egyhetes színházfesztivált létrehozni majd a nyári időszakban” – mondta a szállodatulajdonos.Szarvady-Téglás szerint a legnagyobb kihívás a szakemberhiány. “Áprilisban a legjobb recepciósunk Ciprusra, a legjobb bárosunk pedig hajóra ment dolgozni. Most novemberben pedig újra felvettem őket, mert tényleg a legjobbak voltak. Beindítottunk egy kilenc hónapos kurzust, teljesen kezdők részesülnek gyakorlati oktatásban, vendéglátói etikát és angol nyelvet tanulnak a fiatalok. Egyelőre úgy néz ki, hogy sikeres ez a program.”

Rácz Lilla , az olaszteleki Daniel Kastélyszálló tulajdonosa is megosztotta tapasztalatait a panelbeszélgetés hallgatóságával. Szerinte a székelyföldi turizmus kitörési lehetősége az lehet, hogy próbáljanak meg olyan kapaszkodókat találni, amelyek által a plusz szolgáltatásokkal sikerülhet eladni Székelyföldet. Rácz szerint a kitörési nehézségeket nem feltétlenül az autópályák hiánya, sokkal inkább a megfelelő turisztikai infrastruktúra hiánya okozza. "Egy kisvállalkozó, mint mi is, nem engedheti meg magának, hogy a szállásadáson túl, annak érdekében, hogy a turista tartalmas programokban részesüljön, eseményeket is saját maga szervezzen. Sokkal könnyebb lenne turizmussal foglalkozni, akár a kisebb panzióknak is, ha más szolgáltatásokhoz tudnának csatlakozni" – hívta fel a figyelmet.

“Turizmust önmagában soha nem akartam csinálni, hanem valami többet szerettem volna adni.

A kilencvenes évek elején így indult el Erdély fele az általam is tervezett faluturizmus. Azt hittem először laikusként, hogy vendégül látni mindenki tud, ez sajnos nem igaz” – mondta Budai László , a Misszió Tours utazási iroda ügyvezetője, aki a 2007-ben indult utazási irodával már 14 ezer embert hozott Erdélybe. A turizmusnak szerinte az a különlegessége, hogy közösséget teremt. “Ma már nagyon könnyen lehet szállásokat foglalni, én azzal szeretnék többet adni, hogy közösségi élményt nyújtunk” – fejtette ki. Lecsökkent a vendégéjszakák száma Balázs Attila , a Wellness Travel Utazási Központ ügyvezetője szerint a trendek arról árulkodnak, hogy a turisták egyre kevesebb vendégéjszakát töltenek majd el a szállásadóiknál. Kifejtette, nagyon sok szálloda bővíti kapacitását, hogy amikor vendég jön, jellemzően a hosszú hétvégéken, akkor minél több szobát tudjanak megtölteni, növelve a bevételeiket. Balázs rámutatott, olyan beruházásokat kellene létrehozni, amelyek gyógy- és egészségügyi szolgáltatásokra épülnek. “Erre nagyszerű példák vannak Magyarországon és Ausztriában. Volt olyan település, ahol egyetlen fürdőhely köré 14-15 szálloda épült. Emellett azt is látni kell, hogy a közlekedés átalakulóban van. Az idő rövidsége miatt mindenki a lehető leggyorsabb közlekedést választja, így egyre inkább megugrott a repülőtársaságok forgalma, ezért repülőterek építésére lenne szükség” – hívta fel a figyelmet Balázs.